Kellner Gyula (Budapest, 1871. április 11. – Szolnok, 1940. július 28.) olimpiai bronzérmes magyar atléta, nyomdatulajdonos.

Életpályája Budapesten született egy régi nyomdászcsalád gyermekeként. Kereskedelmi iskolai tanulmányai alatt kezdett el élénken foglalkozni a sporttal. Birkózott, úszott, kerékpározott, tornászott és súlyt emelt. Eleinte rövidtávfutással és a gyaloglással foglalkozott, majd hosszútávfutó lett. Előbb a Magyar Testgyakorlók Köre, majd a Budapesti Torna Club tagja volt. Az 1896-os athéni olimpián maratonfutásban a harmadik helyen végzett. Eredetileg a 4. helyen ért célba, de az előtte beérkező görög versenyzőt diszkvalifikálták, mert a táv egy részét szekéren tette meg. Máig is ez az egyetlen magyar olimpiai érem maratonfutásban.

Polgári foglalkozásként nyomdatulajdonos volt. A Kellner és Mohrlüder nyomda, mely a Budapest VI. Gyár-utca 29. szám alatt működött, sok reklámkiadványt, de nívós turisztikai ismertető metszeteket, térképeket is kiadott. Többször méltatóan emlékezett meg róluk a Művészi Ipar című lap a 19. század végén.Így pl. az Új rajzmintagyűjtemény. Faliminták megjelenésekor a következőket írták: „A minták, mint már a címből is sejthető, nagymére­tűek (63–90 és 90–124 centiméter), de amellett könnyen kezelhetők, tetszetősek és Kellner és Mohrlüder műhelyében készül­vén, sokszorosító iparunk haladottságáról is előnyös tanúságot tesznek.” Művészi Ipar 6. évfolyam 1891, 3. szám. Különfélék. 124–125. oldal Vállalkozásuk kőnyomdaként szerepelt,Bakos Katalin: A magyar tervezőgrafika kezdetei: üzleti nyomtatványok kiállítása az Országos Levéltárban. Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám, 69–74. o. számos litográfiai eljárással készült kiadványuk ismert, így pl. számolócédulák,Múzeumantikvárium képes katalógusa de a társtulajdonosok közül Mohrlüder több cinkográfiai eljárással készült metszetén szerepel a „Mohrlüder zinkgr.” alkotói szignó. A cég az 1930-as évekig e néven működött, de 1914-ben Mohrlüder Vilmos Nándor kilépett a közös vállalkozásból,Központi Értesítő, 1914. április 9. 29. szám, 760. oldal majd az 1923 januárjában részvénytársasággá szerveződöttKözponti Értesítő, 1923. február 22. 8. szám, 233. oldal céget 1932-ben felszámolták, s a Kunossy Grafikai Műintézet Részvénytársaság tulajdonába került.Központi Értesítő, 1932. április 14. 15. szám, 229. oldal

1897-ben Kellner Gyula eljegyezte Drosdatius Adélt. Három gyermekük született: Kornél, Erna és Gyula. Közülük Erna később teniszezőként versenyzett, fia, Kornél Késmárki vezetéknévvel az 1920-as években a legjobb magyar magasugró volt.Iváncsó Ádám: Kellner Gyula a maratoni hős. A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum honlapja.

Jegyzetek

Források

Kellner Gyula az olympedia.org adatbázisában Kellner Gyula a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján

Iváncsó Ádám: Kellner Gyula a maratoni hős. A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum honlapja. További információk Kellner Gyula a wikia weboldalon Síremléke a szolnoki református temetőben

Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1940-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar futók Kategória:Magyar olimpiai bronzérmesek Kategória:Szolnokiak