Kondor Béla (Pestszentlőrinc, 1931. február 17. – Budapest, 1972. december 12.) kétszeres Munkácsy-díjas, posztumusz Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, költő. Sokoldalú személyiségként a grafika és a festészet mellett verset és prózát is írt, repülőmodelleket és hangszereket készített, a fényképezésben új utakat keresett, játszott orgonán, zongorán és régi hangszereken is.
Életútja Szülei Szedő Erzsébet és Kondor Béla voltak, a család Pestszentlőrincen lakott egy családi házban. 1937-től 1941-ig a Wlassics Gyula utcai elemi iskolába járt, ahol hamar kitűnt képzőművészeti tehetsége. Kamaszként csendéleteket festett, verseket írt és repülőmodelleket készített. A repülés iránti szenvedélye egész életén végigvonult, művészetében is nyomot hagyott.
Középiskolai tanulmányait a Wlassics Gyula utcai iskola épületében működő Magyar Királyi Állami Gimnáziumban kezdte meg 1941-ben, de a világháború félbeszakította tanulmányait. A család többszöri költözés után Angyalföldön állapodott meg.
1951–1956 között járt a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Harmadéves koráig a festő szakra járt, ahonnan Szőnyi mester „alapvető szakmai-szemléletbeli ellentétek” miatt eltanácsolta, Koffán Károly azonban átvette a grafika szakra, ott diplomázott.
Barcsay Jenő, Kmetty János és Koffán Károly tanítványa volt. A festő szakon nem sok újat tanult, sajátos stilisztikai eszközeinek szinte a főiskola kezdetétől birtokában volt. Diplomamunkáját, melyet 1956 nyarán védett meg, a vizsgabizottság által anakronisztikusnak tartott Jelenetek Dózsa György idejéből című hétrészes rézkarcsorozata volt. Ennek néhány darabja később mély benyomást tett Albert Camus-re, aki megnyitó beszéddel készült Kondor tervezett párizsi kiállítására.
Már főiskolás korában illusztrált könyveket. Kiállításokon 1954-től szerepelt. 1957-ben Párizsban járt tanulmányúton. 1961-ben Miamiban volt kiállítása. 1964-ben Székesfehérvárott, 1965-ben a budapesti Ernst Múzeumban, 1971-ben a Műcsarnokban gyűjteményes kiállítással jelentkezett. bélyegkép|jobbra|250px|Kondor Béla sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/9-1-1/2. Búza Barna alkotása 41 évesen szívrendellenességben halt meg.
Munkássága Kondor művészete szakított az 1950-es évekre jellemző leíró grafikával. Festészetében nagy szerepe volt az erőteljes vonalaknak és a műveit átható szenvedélyes belső átélésnek. „Boschig, Dürerig visszamenőleg izgatta minden előzmény, amely a szuggesztívebb közlést szolgálhatta, és hatalmas képzelőerővel, bravúros technikával fejezte ki egy illúziókat vesztett és illúzióktól menekvő nemzedék rend utáni vágyát”.Aradi Nóra: A művészet története Magyarországon (Gondolat, 1983, ) Kompozícióiban az alkotás minden része sajátos jelentést hordoz és ezek szimbólumrendszeren keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
Legtöbb álmát, gondolatát, vívódását rézlemezekbe karcolta, a rézkarctechnikának már a főiskola elvégzésekor kiváló mestere volt. Rézkarcain az egyik fő motívum a repülőgép, amelynek modelljeit gyakran maga is elkészítette. A repülőgép szárnyainak ősét Ikarus hordta vállain. Kondor Bélánál a repülőgép szárnyai a térben vagy gondolatban való emberi szárnyalást szimbolizálják.Lásd Repülés c. rézkarca (1966), MNG; a rézkarc reprodukcióját és elemzését lásd in A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei című kötetben, Budapest : Corvina Kiadó, 1975. 190–191. o. Élete utolsó éveiben műtermében levő pálcikákból készített repülőgép-szerkezeteit fényképezte (Csend és Katasztrófa sorozatok).
Halála után számos emlékkiállításon mutatták be műveit hazánkban és külföldön, műveit több közgyűjtemény, köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a Kiscelli Múzeum, a szentendrei Ferenczy Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum őrzi. Életében festményt és grafikát nem vásároltak tőle a közgyűjtemények, többnyire könyvillusztrációkból biztosította megélhetését.Alfred Jarry: Übü király avagy A lengyelek : Dráma 5 felvonásban, a szerző életében megjelent kiadás szerint, a vonatkozó ikono-biobibliográfiai adalékokkal; ford. Jékely Zoltán ; ill. Kondor Béla. Budapest : Európa, 110 o.Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger : kisregény. Ford. Ottlik Géza ; ill. Kondor Béla. Budapest : Magyar Helikon, 1970. 97 p. : ill.Jékely Zoltán: Az álom útja : versek. Ill. Kondor Béla. – Budapest : Szépirodalmi Kiadó, 1972, 202 o. t.
Verseit költő kortársai, köztük Nagy László, Jékely Zoltán, Pilinszky János és Csukás István is elismerték, életében egyetlen megjelent kötetét mégis csak mint a képzőművész melléktermékét fogadta a korabeli kritika. bélyegkép|322x322px
Főbb művei Apokalipszis bábokkal... (1956) Szárnyas farkas (1958) Csokonai (1958) Emberpár (1959) Késes ember (Gyilkos, 1959) Menedéket! (1959-1960) A műtücsök felbocsátása (1960) A budapesti Építészpince falfestményei (1960-as évek eleje; elpusztult)Ungváry Rudolf: Az Építészpince a hatvanas években – a levert Kondor-freskók. In: Régi-Új Magyar Építőművészet, 2006/6. 50-51. o. Jónás (1963) Darázskirály (1963, a Magyar Posta 2004-ben kiadta a 77. Bélyegnap alkalmából) Pléhkrisztus (1964) A géprepülés géniusza (1964) Blake illusztrációk (1964-1965) Szt. Antal megkísértése (1966) Kolostoralapítás I–II. (1966) Szt. Margit legendája (falikép, 1968) Plakát (1968) Próféta (1968) Itélkező (Késes angyal) (1969) Az öreg király (1969) Űrhajósok (1970) Krisztus I–II–III. (1971) Balatoni emlék (1971) A szentek bevonulása a városba (1971-72) Gyilkosság az Olympián (1972) Ezékiel (1972) Szárnyasoltár Dózsa emlékére (1972) Az Angyal megjelenik Lóthnak (1972) Jeruzsálem pusztulása (1972)
Jelentősebb kiállításai 1958 – Luganoi Nemzetközi grafikai kiállítás 1960 – Önálló kiállítás a Fényes Adolf teremben 1962 – Miami-i és a Floridai Múseum of Modern Art kiállítása 1963 – Párizsban a fiatal művészek biennáléja bélyegkép|385x385px1963 – Miskolci II. Grafikai Biennálé 1964 – Önálló kiállítás a székesfehérvári István király Múzeumban 1964 – Önálló kiállítás a budapesti Dürer-teremben 1964 – Önálló kiállítás a szabadkai Városi Múzeum Szalonjában 1964 – Tokioi IV Nemzetközi Grafikai Biennálé 1965 – Miskolci III. Grafikai Biennálé 1965 – Sao Paolo-i VIII. Biennálé 1965 – Önálló kiállítás a budapesti Ernst Múzeumban 1967 – Bécsi Collegium Hungaricum kiállítása 1968 – Velencei XXXIV. Biennálé 1970 – Önálló kiállítás a budapesti Műcsarnokban 1972 – Kiállítás a budapesti Dorottya utcai teremben 1973 – Kondor Béla Emlékkiállítása – Tihanyi Múzeum, 1973. (fél évvel a halála után, az első gyüjteményes tárlat) 1974 – hagyatéki emlékkiállítás a budapesti Magyar Nemzeti Galériában 1975 – hagyatéki emlékkiállítás a Miskolci Galériában bélyegkép|389x389px1975 – Kiállítás a szentendrei Művésztelepen 1975 – Kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 1991 – Kondor Béla (1931-1972) irodalmi illusztrációi – Petőfi Irodalmi Múzeum 2012 – Gyűjteményes kiállítás, Debrecen – MODEM 2017 – Gyűjteményes kiállítás, a Várkert Bazár TestőrpalotájábanFidelio - Vizuál - Kondor Béla gyűjteményes kiállítása 2017. március 28. 2026 – Kiállítás a budapesti Bibliamúzeumban
Szépirodalmi kötetei Boldogságtöredék. Versek és rajzok; ill. a szerző; Szépirodalmi, Budapest, 1971 Jelet hagyni; sajtó alá rend. Győri János; Szépirodalmi, Budapest, 1974 Versek, karcok; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1982 Angyal a város felett. Összegyűjtött versek. Kondor-képekkel; összeáll., szöveggond., utószó Győri János; Szépirodalmi, Budapest, 1987 Másutt a Béke. Versek, versprózák, képek; összegyűjt, szerk., utószó Győri János, képvál. Kondor Mária; Kijárat, Budapest, 2001 Küszködni lettél. Vers, verspróza, próza; összegyűjt., szerk., utószó, jegyz. Győri János; Kortárs, Budapest, 2006
Díjai, kitüntetései Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj (1959) Országos grafikai biennálé nagydíja (1963) Tokiói Nemzetközi Grafikai Biennálé díjazottja (1965) Luganói Grafikai Biennále külön meghívottja (1966) Krakkói Nemzetközi Grafikai Biennálé díjazottja (1970) Munkácsy-díj (1965, 1971) Kossuth-díj (posztumusz, 1990) Magyar Örökség díj (posztumusz, 1996)
Emlékezete A Miskolci Galériában számos grafikája, festménye és fotója látható az ott helyet kapott állandó kiállításon. Budapesten egy dombormű (Varga Imre alkotása, Havanna lakótelepen felállítva 1983 óta) és egy mellszobor (Zsin Judit alkotása, Budapest XVIII. kerülete, Kossuth Lajos tér, felállítva 1999 óta) őrzi emlékezetét.
Jegyzetek
Források
Kortárs magyar művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. 2. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Kondor Béla grafikus, festő lásd 438-440. p.
Magyar Posta és Illetékbélyeg katalógus (Philatelia Hungarica Kft.2009, ISSN 1418-3900)
További információk Kondor Béla − WikiArt Képzőművészet Magyarországon Kondor Béla cakkban áll, nol Kovalovszky Márta esszéje Kondor Béla művei a Hung-art.hu-on Virtuális Kondorkert Kondor Béla festményei – TerminArtors.com Kondor Béla: Az öreg halász és a tenger (fametszetsorozat) Kondor Béla: Jelenetek Dózsa György idejéből (rézkarcsorozat) Galambos Ádám: Az utolsó ikonfestő – Kondor Béla gyűjteményes kiállításáról, Tiszatáj, 2017 Ledarált, elpusztított zsenik a Kádár-diktatúrában – Kondor Béla, aki lehülyézte Aczél elvtársat Galambos Ádám: Kondor Béla-kiállítás a Bibliamúzeumban, 2026 Németh Lajos: Kondor; Corvina, Budapest, 1976 Kondor Béla; szerk. Sinkovits Péter; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2007 Bela Duranci: Önéletrajz Kondor Bélával. Naplójegyzetek, 1962–2008; MissionArt Galéria–Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Nkft., Miskolc, 2013 Neve korszakot jelöl. Tanulmányok Kondor Béla művészetéről; szerk. Horváth Gyöngyvér, Fertőszögi Péter, Marosvölgyi Gábor; Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, Budapest, 2017 Rényi András: Kondor Béla és a Biblia. Confessio, 2026/2
Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar költők Kategória:Posztumusz Kossuth-díjasok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:1931-ben született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:Pestszentlőrinciek Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek