Dobrogostya () falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 30, közúton 41 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re délkeletre, a Dilj-hegység területén fekszik.
Története A határában fekvő „Sječa“ – „Popina avlija“ régészeti lelőhely leletei szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezen a helyen késő bronzkori és kora vaskori erődített település maradványai kerültek elő.
A település a középkorban is létezett. 1374-ben „Dobrogostya”, 1436-ban „Dobragosth”, 1448-ban „Dobragosthya”, 1462-ben „Dobrogosthya” alakban említik. Közmenesek birtoka volt.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Az 1545-ös török defterben is szerepel. A középkori katolikus horvát lakosság török uralom elejéig élt a településen. Helyükre Boszniából pravoszláv szerbek települtek be.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Dobrogozd” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. A 18. és 19. század folyamán újabb szerb családok érkeztek a településre. 1702-ben 12, 1758-ban 16 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dobrogossta” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dobrogosgye” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 138. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dobrogosgye” néven 25 házzal, 149 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 25. o.
1857-ben 99, 1910-ben 152 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a szerb, 11%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 12 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 99 134 107 124 136 152 166 223 109 102 91 49 30 19 11 12
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései