A nyelvészetben a haplológia (az ógörög ἁπλόος haploosz ’egyszerű’ + λόγος logosz ’beszéd’) hangváltozás, az elhasonulás egyik típusa. Szóban vagy szomszédos szavakban egymást követő azonos vagy hasonló beszédhangok vagy hangcsoportok közül az egyiknek a kivetése.Tótfalusi 2008, haplológia szócikk.Jarceva 1990, Гаплоло́гия ’haplológia’ szócikk.Bussmann 1998, 500. o.Dubois 2002, 230. o.Grevisse – Goosse 2007, 234. o.Crystal 2008, 224. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 234. o.Constantinescu-Dobridor 1998, haplologie szócikk.

A haplológia példái néhány nyelvben

Azonos vagy hasonló szószegmensek főleg morfémák között jelentek meg szóalkotási folyamatokban, szóösszetétel és szóképzés során, majd egyes így alkotott szavak továbbfejlődtek haplológiával, esetleg egyéb hangtani változásokkal együtt. Például a latin nyelvben a nutrix ’dajka’ szó egy előbbi, nem dokumentált *nutritrix alakból alakult volna ki, a labilis ’ingatag’ szó pedig a labibilis alakból.

Egyes haplológia nélküli szavakat átvettek más nyelvek, amelyeket haplológiának vetettek alá. Például a francia nyelv az idololatria ’bálványimádás’ egyházi latin szót idolâtrie alakban vette át.Grevisse – Goosse 2007, 191. o.

A haplológiát nyelvek viszonylag nem régi szakaszaiban is alkalmazták a szóalkotásban. Összetett szavakra példák a nemzetközivé vált tragikomédia és tragikomikus, vö. tragi-comédie, tragi-comique; трагикомедия (tragikomédia); tragi-comic. Ezek a szavak a tragikus és a komédia, illetve komikus szavak megfelelőiből keletkeztek, az újlatin nyelvekben szokásos szóösszetételi módszerrel, az -o- kötőhangzó alkalmazásával, pl. tragico-comique.

Haplológia példái alapszó és képző között az alábbiak: ok + vet + -etlen > okvetetlen > okvetlen (az egyik et hangcsoport kivetése); analyse ’elemzés’ + -iste > analyste ’elemző (személy)’ (a képző i-jének a kivetése);Grevisse – Goosse 2007, 176. o. prevent ’megelőz’ + -ative > preventative > preventive ’megelőző’ (a képző at részének a kivetése); розов(ый) [rozov(ɨj)] ’rózsaszín’ + -оват [ovat] > розововатый [rozovovatɨj]) > розоватый [rozovatɨj] ’rózsaszín árnyalatú’; bez ’nélkül’ + zakonit ’törvényes’ > bezzakonit > bezakonit ’törvénytelen’.Barić 1997, 621. o.

Egyes szavak két változatban vannak meg a sztenderd nyelvváltozatban, még a nyelvészet terminológiájában is, haplológiával vagy anélkül, pl. haplogy < haplology ’haplológia’, vagy morphonologie < morphophonologie ’morfofonológia’.Dubois 2002, 230. o.

Szószerkezetekben is található haplológia egymást követő szavak között. Például a sztenderd franciában az Il écrit dans Le Monde ’A Le Monde-ban ír’ mondatban a Le határozott névelő az újság címéhez tartozik, és megmarad, de kivetik azt a le ugyancsak határozott névelőt, amelynek szabályszerűen a kötőszó után kellene lennie. Egy másik példa a J’irai ’Oda fogok menni’ szószerkezet, amelynek szabály szerint tartalmaznia kell az ’oda’ jelentésű y névmást (J’y irai), ha előtte egy olyan határozó van, amelyikre utal, de a két [i] találkozása miatt kivetik.Bussmann 1998, 500. o.Dubois 2002, 230. o. Példa nem azonos, hanem csak hasonló szegmensek esetében előforduló kivetésre a harmadik személyű hangsúlytalan személyes névmással kifejezett tárgyé az azonos személyű hangsúlytalan személyes névmással kifejezett részeshatározó elől. Szabályszerűen ez nem vetődik ki, pl. le lui dire ’megmondani neki’, de előfordul íróknál is a kivetése: Ma chère maman, si jolie, si élégante, et qui me plaisait tant sans que j’ose lui dire ’Drága édesanyám, olyan csinos, olyan elegáns, és aki annyira tetszett nekem anélkül, hogy mertem volna megmondani neki’ (Paul Léautaud ).Grevisse – Goosse 2007, 842. o.

Mivel a fenti haplológia esetei sztenderd nyelvváltozatiak, az illető nyelvek helyesírása tükrözi őket. Vannak mégis olyanok is, amelyek nem jelennek meg írásban. Ilyen az a haplológia, amely azonos vagy nagyon hasonló magánhangzók közötti hangűrt küszöböl ki. Példa erre a franciában az Il va à Arras ’Arrasba megy’ mondat. Az egymást követő három [a] közötti két hangűrt haplológia oldja fel egyetlen [a] megnyújtásával: [ilvaːʁɑs].Grevisse – Goosse 2007, 26. o.

Haplológia nem sztenderd nyelvváltozatokban is van, például a fesztelen nyelvi regiszterben és a népiben, vagy mint egyéni jelenség a gördülékeny és gyors beszédben. Az ilyen haplológiát az írás csak stilisztikai céllal tükrözi. Példák: pa < papa ’apu’,Grevisse – Goosse 2007, 36. o. lycéen [liˈsɛ̃] < [liseˈɛ̃] (magánhangzó kivetése hangűr miatt);Grevisse – Goosse 2007, 174. o. jumate < jumătate ’fél’ (½); library [ˈlaɪbrɪ] < [ˈlaɪbrərɪ] ’könyvtár’; Tankosa (női keresztnév) < Tankokosa ’vékony hajú’ < tanka ’vékony’ + kosa ’haj’.Barić 1997, 613. o.

Jegyzetek

Források

Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997.

Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 18.)

Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. (Hozzáférés: 2023. május 18.)

Jarceva, V. N. (szerk.) Лингвистический энциклопедический словарь (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

Tótfalusi István. Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Harmadik, bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2008; az interneten: Idegenszó-tár . Digitális tankönyvtár. Letölthető PDF (Hozzáférés: 2023. május 18.)

Kapcsolódó szócikkek

Detrakció Elhasonulás Szinkópa (nyelvészet)

Kategória:Hangtan