Závodszky István Zoltán (Bátorkeszi, 1892. július 18. – Budapest, 1976. szeptember 8.Gyászjelentése) opera- és dalénekes (tenor), főiskolai tanár. Évtizedeken át a budapesti Opera vezető Wagner-énekese volt.

Életpályája Édesapja tanító volt, és maga is követte ezen a pályán. Közben több művészeti ágban is alkotott: zenét szerzett, festett, szobrokat készített. Hegedülni is tanult. Huszonnégy évesen, 1916-ban jelentkezett a Zeneakadémia magánének és zeneszerzés szakára. Énektanulmányait Georg Anthes növendékeként folytatta, a zeneszerzést Weiner Leónál, Kodály Zoltánnál és Herzfeld Viktornál tanulta. Antalffy-Zsiross Dezső orgonaóráit is látogatta.

Oklevele megszerzése után az Operaház ösztöndíjasként szerződtette. 1920. szeptember 29-én a Trubadúr hírnökeként debütált. Október elején már két kis Wagner-szerepben mutatkozhatott be, a Tannhäuser Heinrich der Schreibereként és A nürnbergi mesterdalnokok Balthazar Zornjaként. Az 1921–22-es évadtól rendes taggá minősítették át. 1924-ben vette feleségül Tábori Piroska gyermek- és ifjúsági írónőt, akitől az élete második felében nagy szerepet játszó fordítás alapjait is elsajátította. 1926. február 14-én énekelte első főszerepét Wagner-műben: Eriket a Bolygó hollandiban. Ezt követte Siegmund a Walkürben 1927-ben. Az 1930-as években a német szerző műsoron lévő darabjainak valamennyi főszerepét elénekelte. Más operák csak elvétve fordultak elő repertoárján. 1942-ben kapta meg az „örökös tag” címet. Sámy Zoltán „rémuralma” alatt nem léphetett színpadra, mert nem volt hajlandó zsidó feleségétől elválni.

A felszabadulás után 1945. május 21-én szerepelt először a korábban is énekelt Hovanscsina Vaszilij Golicin hercegeként, majd következtek ismét a Wagner-darabok.

Tábori Piroska 1947-ben tetten érte szeretőjével – és majdani harmadik feleségével – Závodszkyt, s ennek hatására az írónő öngyilkos lett. A következő évben Tóth Aladár más régi vezető énekesekkel együtt nyugdíjazta a tenoristát. Az 1950-es években nyolcszor még színpadra lépett bevált szerepeiben, majd 1961. június 10-én, élete hetvenedik évében, még intakt hanggal Trisztánként búcsúzott az operaénekléstől.

1945–1949 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola oktatója volt. 1957–1962 között Bécsben a Hochschule für Musikon, 1962–1972 között a Konservatorium für Musik und darstellende Kunst tanára volt. 1975-ben a Magyar Televízió portréfilmet készített vele.

Wagner operáinak tenorszerepeit kivétel nélkül magyarul énekelte, s ez úttörő kezdeményezés volt. Később a Wagner-operák szövegkönyveit, a dalirodalomból 960 műdalt fordított le magyarra.

Sírja a Farkasréti temetőben látogatható (37/1-6-59).

Szerepei

Eugen d’Albert: Hegyek alján – Pedro; Nando Bahnert József: Jégvirág – Kenessey Ludwig van Beethoven–Bródy Sándor–Otto Zöbisch: Prometheus teremtményei – A hős Ludwig van Beethoven: Fidelio – Első fogoly Georges Bizet: Carmen – Remendado Léo Delibes: Lakmé – Domben; Kínai kereskedő Dohnányi Ernő: A vajda tornya – Talabér Erkel Ferenc: Bánk bán – Ottó; Sólom mester Jacques Fromental Halévy: A zsidónő – Leopold Hubay Jenő: Karenina Anna – Vronszkij gróf; Levin Kókai Rezső: István király – István Erich Wolfgang Korngold: Violanta – Matteo Jules Massenet: Thaïs – Nicias Giacomo Meyerbeer: A hugenották – De Cossé Giacomo Meyerbeer: Észak csillaga – Danilovic Mosonyi Mihály: Álmos – Árpád Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma – Basilio Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – Első őrtálló Modeszt Petrovics Muszorgszkij: Hovanscsina – Vaszilij Golicin herceg Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Nathanaël Poldini Ede: Farsangi lakodalom – Második úrfi Giacomo Puccini: Manon Lescaut – Táncmester Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Jamadori herceg Giacomo Puccini: A köpeny – Utcai énekes Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila – Filiszteus hírnök Johann Strauss d. S.: A denevér – Dr. Blind Johann Strauss d. S.: A cigánybáró – Ottokar Richard Strauss: Salome – Narraboth Richard Strauss: A rózsalovag – Valzacchi; Faninal udvarmestere Richard Strauss: Ariadné Naxoszban – Tiszt Richard Strauss: Az egyiptomi Heléna – Menelas Igor Stravinsky: Œdipus rex – Œdipus Szabados Béla: A bolond – Ellák; Deli úrfi Szabados Béla: Fanni – Huberti Ambroise Thomas: Hamlet – Laertes Giuseppe Verdi: A trubadúr – Ruíz; Hírnök Giuseppe Verdi: Álarcosbál – Főbíró Giuseppe Verdi: Aida – Hírnök Giuseppe Verdi: Otello – Cassio Giuseppe Verdi: Falstaff – Doktor Cajus Richard Wagner: A bolygó hollandi – Erik; A kormányos Richard Wagner: Tannhäuser – címszerep; Walther von der Vogelweide; Heinrich der Schreiber Richard Wagner: Lohengrin – címszerep Richard Wagner: Trisztán és Izolda – Trisztán; Melot; Ifjú hajós; Pásztor Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Walther von Stolzing; Balthazar Zorn Richard Wagner: A Rajna kincse – Loge; Froh Richard Wagner: A walkür – Siegmund Richard Wagner: Siegfried – címszerep Richard Wagner: Az istenek alkonya – Siegfried Richard Wagner: Parsifal – címszerep; I. Grál-lovag

Jegyzetek

Források Siegfried bukása = Caruso blog 2017. február 6. Závodszky Zoltán a Magyar Állami Operaház adattárában

Závodszky Zoltán Nemzeti Örökség Intézete OSZMI

További információk Szász István: Látogatás a 75 éves mesterdalnoknál (Magyar Nemzet, 1967. szeptember 8.) Varga Bálint András: Závodszky Zoltán emlékére (Muzsika, 1976. 11. sz.) Rajk András: Závodszky Zoltán halálára (Népszava, 1976. szeptember. 11.) Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, 2005 Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985 Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerkesztette: Fonó Györgyné, Kis Tamás. Budapest, Kossuth, 1969 Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., Kislexikon. Szerkesztette: Ákos Károly. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968 Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet. Erdély. 4. kötet. Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940 A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936

Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerkesztő: dr. Bartha Dénes, szerkesztő: Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965

Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Tenorok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Magyar Állami Operaház örökös tagjai Kategória:Bátorkesziek Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1976-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek