Gornji Crnogovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 41, közúton 47 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 19, közúton 34 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 4 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópályától délre, az autópálya és a Száva közötti síkságon fekszik.
Története A település a 18. század közepén keletkezett, de az 1760-as összeírásban a Bodovaljac, Crnogovac és Godinjak közötti település még Vošinci néven szerepel. 1760-ban 7 házában 11 család élt 57 fővel. 1780-ban a korabeli leírás szerint 6 ház állt a településen. A falutól nyugatra fekvő egyik dűlő neve Kućišta, mely arra utal, hogy az itteni szántóföldön egykor házak álltak, ezek lakói azonban idővel a főút mellé költöztek át. 1766-ban a staro petrovo seloi plébánia része lett. Crnogovac hivatalosan egészen 1880-ig egységes település volt, a két településrészt csak ezután tartották külön számon Donji és Gornji Crnogovci néven.
Az első katonai felmérés térképén „Cernogovcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czernogovcze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 121. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chernogovcze” néven 40 házzal, 226 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
1890-ben 122, 1910-ben 160 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 95%-a horvát, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 98 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 0 122 138 160 165 180 162 168 181 184 144 146 138 98 (1880-ig lakosságát Crnogovci néven Donji Crnogovcihoz számították.)
Nevezetességei A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1911-ben épült. Eredeti titulusa Mária bemutatása volt, majd ezt Szeplőtelen fogantatásra változtatták, legújabban pedig már a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére van felszentelve. Oltárán a lourdes-i barlang látható a Szűzanya és Bernadett szobrával. Misét havonta egyszer és Gyertyaszentelő ünnepén (február 2.) mondanak benne.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala A staro petrovo seloi római katolikus plébánia honlapja Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010 .
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései