Az Isikava-diagramot (más néven halszálkadiagram vagy ok-okozati diagram) Isikava Kaoru alkotta meg 1968-ban. A módszer célja, hogy rámutasson egy bizonyos eseményt kiváltó okokra.Ishikawa, Kaoru (1968). Guide to Quality Control. Tokyo: JUSE.Ishikawa, Kaoru (1976). Guide to Quality Control. Asian Productivity Organization. . Az Isikava-diagramot legtöbbször a terméktervezésnél és a minőségi hibák megelőzésénél használják arra, hogy azonosítsák az összes potenciális faktort, amelyek felelősek lehetnek a végső hatásért. Minden tökéletlenséget okozó vagy kiváltó tényező egy újabb variáció forrását jelenti.

Az okokat általában a következő főbb csoportokba szokták sorolni ahhoz, hogy azonosíthatóak lehessenek ezek a különbözőségek: Ember: bárki, aki részt vesz az adott folyamatban Módszerek: hogyan megy végbe a folyamat és milyen előírások vonatkoznak rá, úgymint üzletpolitika, eljárások, belső szabályozások és törvényi előírások Gép: bármely eszköz, amely szükséges a feladat elvégzéséhez (pl. számítógépek, szerszámok stb.) Anyagok: minden alapanyag, félkész és késztermék, amelyek szükségesek a végső termék előállításához Mérések: minden adat, amit folyamatból származik és alkalmas a folyamat minőségének értékelésére Környezet: azok a feltételek, amelyek mellett az adott folyamat működik (pl. helyszín, idő, hőmérséklet, kultúra stb.)

1. Áttekintés

A halszálkadiagram Isikava Kaoru által vált népszerűvé az 1960-as években.Hankins, Judy (2001). Infusion Therapy in Clinical Practice. pp. 42. Isikava komoly áttöréseket ért el a minőségmenedzsment terén a Kawasaki hajógyárban, és ennek köszönhetően a modern menedzsment egyik alapító atyjává vált. Az alapkoncepció először az 1920-as években jelent meg a gyakorlatban, amelyet azóta is a minőségkontroll hét alapeszközök egyikének tartanak.Tague, Nancy R. (2004). "Seven Basic Quality Tools". The Quality Toolbox. Milwaukee, Wisconsin: American Society for Quality. p. 15. Retrieved 2010-02-05. Közismert neve a halszálkadiagram, amely a halak csontvázához hasonló alakja miatt terjedt el. A Mazda Motors egyike az Isikava-módszer sikertörténeteinek. A diagramot a Miata sportautójának kifejlesztéséhez használta a Mazda, ahol az elvárt eredmény a „Dzsinba Ittai” (Ló és Lovas egy egységben — jap. 人馬一体). A fő okok olyan szempontokat követtek, mint a kényelem és a fékezés minőségét befolyásoló tényezők, úgymint a kiegyensúlyozott teherelosztás vagy hogy a vezetőnek legyen elég helye pihentetnie a könyökét a vezetőoldali ajtón. A diagram elkészítését követően minden olyan elem, amely ezek alapján megjelent rajta, kiemelt szerepet kapott a végső dizájn megszületésében.

2. Okok A diagramon megjelenő okokat gyakran szokták kategorizálni a 6M-mel. A ok-okozati diagramok alkalmas eszközök kulcsfontosságú kapcsolatok feltárására a különböző változók között, illetve az így feltárt okok növelik a folyamatok átláthatóságát Az okokat közös brainstorming segítségével is fel lehet tárni. Ezt a leghatásosabb csoportokban végezni. Minden csoport egy külön kategóriát jelent a diagramon. Ezek általában a már említett kategóriák (pl. ember, módszerek, gép, anyagok, mérések). A okok mentén végig haladva az 5 Miért (5W) módszerrel eljuthatunk a gyökér okokhoz.

6M a termelésben Machine (gép) – technológia és eszközök Method (folyamat) – feladatok és eljárások Material (anyag) – nyersanyag, információ, kész- és félkész termék Manpower (ember) – szellemi és fizikai munkaerő Measurement (mérés) – meghatározás, mérés, ellenőrzés, visszacsatolás Milieu/Mother Nature (környezet) – a vállalatot körülvevő gazdasági, természeti, szociális és politikai környezet

Az eredeti 6M megalkotása a Toyota termelési rendszeréhez kapcsolódik. Ez a séma aztán az idők során tovább lett bővítve 8M-re (Management és Maintenance), de végül nem terjedt el globálisan a köztudatban. Annak érdekében, hogy a eredeti célját elérje a program, azaz, hogy egyszerű és áttekinthető maradjon, a termelésben inkább a 6M dominál és csak ritkán fordul elő a 8M.

Management (vezetés) Maintenance (karbantartás)

7P a termékmarketingben Product/Service (termék- és szolgáltatáspolitika) Price (árpolitika) Place (értékesítési csatorna) Promotion (kommunikáció) People (emberek) Process (folyamat) Physical Evidence (fizikai megjelenés)

4S a szolgáltatószektorban Surroundings (környezet) Suppliers (beszállítók) Systems (rendszerek) Safety (biztonság)

3. Hasznos kérdések az Isikava-diagram elkészítéséhez Man (munkaerő) A dokumentumok megfelelően lettek értelmezve? Az információ eljutott-e minden érintetthez? A címzettnek világos-e az információt? Részesült-e a feladat elvégzéséhez szükséges képzésben az adott munkaerő? Sok döntést kellett-e meghozni a feladat elvégzése során? Volt-e valamilyen segédlet a döntések meghozatalához? A környezete befolyásolta-e az adott munkaerő cselekvését? Vannak-e zavaró tényezők a munkahelyen? A fáradtság közrejátszó tényező-e a teljesítményben? Megfelelő teljesítményt nyújt-e a munkaerő? Megbízható-e a munkaerő? Képzett-e a munkaerő? Tapasztalt-e a munkaerő? Egészséges és jó fizikai állapotban van-e a munkaerő? Mekkora tapasztalattal rendelkezik a munkaerő az adott feladat elvégzésében? Véghez tudja-e vinni a műveleteket hiba nélkül?

Machines (gépek) Megfelelő volt-e a használt eszköz/felszerelés? Megfelelt-e a termelési előírásoknak? Megfelelt-e a folyamat kapacitásoknak? A file-ok a megfelelő formában/kiterjesztésben kerültek-e mentésre a megfelelő helyre? Az adott eszközt hatékonyságát befolyásolja-e a környezete? Az adott eszközt megfelelően karbantartják-e? Frissíteni kell-e a hardvert vagy szoftvert? Az adott eszköz vagy szoftver valóban hasznos-e számunkra? Az adott gép megfelelően volt karbantartva? A gép megfelelően volt-e programozva? Az adott felszerelés megfelelő volt-e a feladat elvégzéséhez? Biztonságos-e az adott gép? Az adott eszköz kapacitása ki lett-e használva? Minden irányító eszköz megfelelően van-e feltüntetve és megkülönböztetve? Az adott eszköz valóban a legmegfelelőbb-e az adott feladat elvégzésére?

Measurement (mérés) Megfelelően van-e kalibrálva a mérőeszköz? A megfelelő eszközzel lett-e elvégezve a mérés? Volt-e már vizsgálva a merőeszköz teljesítménye? Eltérnek a mérések operátorok (mérést végzők) között? Okoz-e nehézséget az mérést végzőknek az előírt eszköz használata? A mérőberendezés alkalmas-e az adott folyamat mérésére? Megfelelően vannak meghatározva a mértékek a mérőeszközre? Befolyásolja-e a környezet a mérési folyamatot?

Material (anyag) Minden szükséges információ elérhető és pontos? Mi van akkor, ha nem áll rendelkezésre az összes szükséges információ? A felhasznált anyag megfelelően volt-e ellenőrizve? Helyettesítve lett-e az adott anyag? A beszállító folyamatai megfelelően kontrollálva vannak-e és átláthatóak-e? Volt-e gond a felhasznált nyersanyaggal? Megfelelő volt-e az alapanyag az adott feladat elvégzésére? A minőségi előírások megfelelőek voltak az adott termék, félkész termék helyes működéséhez? Szennyezett volt-e az anyag? Megfelelően volt-e kezelve az alapanyag? (tárolva, kiválogatva, használva és ártalmatlanítva)

Method Megfelelően volt-e a doboz, hordó, egyéb tároló eszköz felcímkézve? A dolgozók részesítve lettek-e megfelelő oktatásban? Mennyi „ha szükséges” és „megközelítőleg” meghatározás található a folyamatokban? Az adott folyamat valamilyen integrált termékfejlesztési team (ITT) által lett-e létrehozva? Az ITT alkalmazott-e környezettervezési alapelveket? Lett-e bármilyen kapacitási tanulmány elvégezve az adott folyamatra? Statisztikai folyamatszabályozást alkalmaznak-e az adott folyamatra kontrollálására? A folyamatutasítások világosan vannak-e leírva? Alkalmaztak-e hibajavító eszközöket/technikákat? Pontosan vannak-e megadva munkavégzéshez szükséges utasítások? Felül lettek-e vizsgálva a munkavégzési előírások? A szerszámok/eszközök megfelelően vannak-e kialakítva és irányítva? A kezelés/csomagolás megfelelően van-e specifikálva? Eszközöltek-e változást a folyamatban? Eszközöltek-e változást a tervezésben? Megfelelő-e a világítás és a szellőzés? Végeztek-e már hibamód és –hatáselemzést? Megfelelő volt-e a mintavétel? A folyamat biztonságot tekintve kritikus elemei világosak-e a folyamatot felügyelőnek?

Environment (környezet) A napközbeni hőmérsékletváltozás befolyásolja-e az adott folyamatot? Van-e valamilyen hatással a folyamatra a páratartalom, rezgés, zaj, fény, stb? Megfelelően kontrollált körülmények között megy-e végbe a folyamat? Zavarja-e a munkaerőt a zaj, kellemetlen hőmérséklet, neonvilágítás, stb? Management (vezetés) Látható-e a menedzsment részvétele? A feladatokkal szembeni figyelmetlenség A teendők veszélyeinek megfelelő biztosítása Teendők akadályozása Folyamatok hiánya Oktatás vagy képzés hiánya A munkaérő hiányos bevonása A veszélyek gyenge felismerése A már azonosított veszélyek megoldatlansága

Kritika Az okok természetének megértéséhez fontos hogy különbséget tegyünk egy esemény bekövetkezésének a szükséges és elégséges feltételeiről. A szükséges körülmény az, amelynek hiányában az adott esemény nem tud bekövetkezni. Az elégséges körülmény azt a feltételt jelenti, amely fennállása esetén az adott körülmény biztosan meg fog történni.Copi, Irving M. (1968) Introduction to Logic, Third Edition. Macmillian. New York. p.322 Megjegyzendő, hogy a fenti megkülönböztetés hiánya miatt az Isikava-diagramot sokan kritizálták, azt hangoztatva, hogy az nem különíti el élesen a két kategóriát.Gregory, Frank Hutson (1992) Cause, Effect, Efficiency & Soft Systems Models, Warwick Business School Research Paper No. 42 (ISSN 1363-0520), later published in Journal of the Operational Research Society, vol. 44 (4), pp 333-344.

Hivatkozások

Fordítás

Kategória:Minőségbiztosítás