Surányi Gyula, születési és 1904-ig használt nevén Singer GyulaAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 24894/1904. Forrás: MNL-OL 30805. mikrofilm 292. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 55. oldal 40. sor (Budapest, Terézváros, 1899. október 11. – Budapest, 1958. február 15.) gyermekgyógyász, az orvostudományok doktora (1957).

Élete Surányi (Singer) Antal (1859–1935) vasúti hivatalnok, majd részvénytársasági igazgató és Wollner Róza gyermekeként született jómódú zsidó családban.

A Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett (1917). Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol 1923. december 22-én avatták orvosdoktorrá. Fiatalon részt vett a Galilei Kör munkájában, amelynek 1917-ben vezetőségi tagjává választották. A Tanácsköztársaság idején alapító tagja volt az Orvos-Ifjúmunkás Szakszervezetnek.

Medikusként az Anatómiai Intézetben, később a Korányi-klinika laboratóriumában, majd a Kórtani Intézetben dolgozott. Oklevelének megszerzése után a Kémiai Intézetben fizikális kémiai kiképzést nyert, s ezután 2 és fél évig a III. sz. Belklinikán működött. Ezt követően a berlini Vilmos Császár Társaság Élettani Intézetébe került, ahol 2 évig Meyerhof munkatársa volt.

Hazatérése után, 1927 és 1930 között a Fehér Kereszt Gyermekkórházban dolgozott a Petényi Géza által vezetett osztályon. Ez idő alatt szerezte meg gyermekorvosi szakképesítését. 1930. október 15-én a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Gyermekklinikájának kötelékébe lépett, ahol 1940. október 1-jéig működött mint tanársegéd, illetve 1938 és 1940 között mint a Stefánia Gyermekkórház főorvosa. Bár kikeresztelkedett a református hitre, 1940-ben a zsidótörvények miatt távoznia kellett a klinikáról. A második világháború idején magángyakorlatot folytatott, valamint a gyermekgyógyászattal szorosan kapcsolatos pszichológiai és pszichiátriai tanulmányokat folytatott mint Szondi Lipót szemináriumának tagja.

A háború után csatlakozott a Magyar Kommunista Párthoz, illetve a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének vezetősége és a Nemzeti Segély központjának megbízásából átvette a XIV. kerület gyermekorvosi ügyeinek vezetését.

1945. október 6-án kinevezték az Anya-, Csecsemő- és Kisdedvédelmi Intézet igazgató-főorvosává, majd a fővárosi kórházak központi igazgatójaként jelentős szervezési tevékenységet fejtett ki. 1946-ban a csecsemő- és gyermekkori alkati betegségek című tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitálták. 1948-ban felállította az akkoriban nagy fejlődést reprezentáló központi tejkonyhát. A következő évben irányítása alatt nyílt meg a kondicionált egységekkel rendelkező Tomcsányi úti koraszülöttosztály. 1954-ben létrehozta a Schöpf-Merei Ágoston Koraszülő-Koraszülött Kórházat, amelynek igazgató főorvosa lett. Kutatásokat végzett a gyermekek hipotóniájával, anyagcsere-betegségeivel kapcsolatosan.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Családja Felesége Lusztig Mária volt, Lusztig Jenő és Feiglstock Olga lánya, akit 1933. október 1-jén Budapesten vett nőül. Fia Surányi Bálint (1935–2024) szociológus, oktatáskutató.

Művei Az utraibolyasugarak hatása a sejtanyagcserére. Vermes Magdával. (Magyar Orvosi Archívum, 1929, 30.) Viscosimetriás tanulmányok csecsemőknél. Sonnauer Péterrel. (Orvosképzés, 1932, 4.) Adatok a csecsemőkori organikus kénanyagforgalomhoz. (Orvosképzés, 1934, 2.) Új módszer a szabad és kötött víz mérésére vérben és szövetekben. (Magyar Orvosi Archívum, 1934, 35.) Gyomorevacuatio és alacsony vérnyomás kapcsolata gyermekkorban. (Orvosképzés, 1935, 6.) Uj zsírmeghatározó módszer 0.1 cm vérben vagy savóban. Véghelyi Péterrel. (Magyar Orvosi Archívum, 1935, 36.) Adatok a vérnyomás és belső secretio kapcsolataihoz gyermekkorban. Fejes Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1936, 42.) A gyermekkori alacsony vérnyomásról II. (Orvosképzés, 1938, 1.) Klinikai vizsgálatok sovány gyermekeken. Véghelyi Péterrel. (Orvosképzés, 1938, 5.) Economo typusu agyvelőgyulladás esete. (Budapesti Orvosi Újság, 1938, 51.) Hogyan tápláljuk a csecsemőt és a gyermeket (Budapest, 1946) Az alkat fogalmának gondolkodásbeli alapjai (Budapest, 1946) A diftériaellenes immunizálás korhatárával kapcsolatos kérdések (Budapest, 1946) Az "orvosi autizmus" kérdése (Budapest, 1946) Bölcsődék és napközi otthonok időszerű kérdései (Budapest, 1947) Allergiás betegségek nikotinsavtherapiája (Budapest, 1947) Megelőző gyermekorvoslás (Budapest, 1947, 2. kiadás: Budapest, 1948) A BCG-oltás a gyermekorvosi gyakorlat szemszögéből (Budapest, 1948) Az angolkór (Budapest, 1949) A budapesti női tejgyűjtő állomások ötéves munkája (Budapest, 1951) Egészséges anya - egészséges gyermek (Budapest, 1953) A gyermekorvos teendői a bölcsődében (Budapest, 1955) Az újszülöttkor patológiája (Budapest, 1957) A koraszülött (Budapest, 1957)

Díjai, elismerései

Szocialista Munkáért Érdemérem (1955) Schöpf-Merei Ágost-emlékérem (1960)

Jegyzetek

Források

Gerlóczy Ferenc: Surányi Gyula (Gyermekgyógyászat, 1958. 7. sz.) Gergely Károly: Surányi Gyula (Orvosi Hetilap, 1958. 11. sz.)

Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1958-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar gyermekgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Református hitre tért személyek Kategória:A Galilei Kör tagjai Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:MKP-tagok

Kategória:Zsidó származású magyarok

Kategória:A holokauszt magyar túlélői

Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek