Pričac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 26, közúton 35 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 21, közúton 30 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Száva bal partján, a Struga-patak torkolata közelében fekszik.
Története A település valószínűleg a 17. században keletkezett. 1698-ban bár lakatlan településként „Prisacz” alakban már szerepel Batrina déli szomszédjaként a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között. 1730-ban a vizitáció szerint 16 katolikus és néhány pravoszláv ház, valamint a Szent Antal kápolna állt a faluban. 1760-ban 16 házban, 25 családban 122 fő lakott a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Brichacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Prichacz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 530. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Prichacz” néven 45 házzal, 189 katolikus és43 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 233, 1910-ben 264 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 78%-a horvát, 20%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 103 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 233 214 213 253 241 264 233 241 222 207 188 178 139 152 132 103
Gazdaság A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a halászat.
Nevezetességei Római út régészeti lelőhely.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései