Kokand (üzbég nyelven: Qo'qon, Қўқон, قوقان; orosz nyelven: Кока́нд; perzsa nyelven: خوقند, latinizált: Xuqand; Chagatai: خوقند, Xuqand; tadzsik nyelven: Хӯқанд, latinul: Xökand) város Üzbegisztánban a Fergána régióban, a Fergana-völgy délnyugati peremén. Kokand lakossága 2014. április 24-én körülbelül 187 477 volt. A város beceneve "Szélváros", vagy néha "A vaddisznó városa".
Fekvése Taskenttől 228 km-rel délkeletre, Andižántól 115 km-rel nyugatra és Fergánától 88 km-rel nyugatra fekvő település.
Kokand a Fergána-völgybe vezető két fő ősi kereskedelmi út kereszteződésében fekszik, melyek közül az egyik északnyugatra vezet a hegyek fölött Taskentbe, a másik pedig nyugatra Khujandon keresztül. Ennek eredményeként Kokand a fő közlekedési csomópont a Fergána-völgyben.
Története bélyegkép|balra|200px|Egy középkori pajzson ábrázolt csatajelenet Kokandból bélyegkép|jobbra|260px|Khudayar Khan tér, Kokand Kokand legalább a 10. század óta fennáll, egykor Khavakand néven volt említve, és az utazók beszámolóikban gyakran említették mint a Dél-Ázsia és Kelet-Ázsia közötti karavánút melletti várost. Kokandot az 1. században a kínai Han-dinasztia hódította meg. Később az arabok győzték le, majd a 13. században a mongolok pusztították el.
A jelenlegi várost 1732-ben mint erődöt említették, amely egy másik régebbi erőd, Eski-Kurgan helyén épült. 1740-ben az üzbég királyság fővárosává vált, a Kokandi Kánság, amely nyugatra Kizilordáig és északkeletre Biskekig terjedt. Kokand egyben a Ferganai-medence legfontosabb vallási központja is, több mint 300 mecsettel büszkélkedve.
Az Orosz Birodalom erői Mihail Dmitrijevics Szkobelev irányítása alatt 1883-ban elfoglalták a várost, amely azután az orosz Turkesztán részévé vált. Miután Kokand és általában egész Közép-Ázsia csatlakozott a Birodalomhoz, 40 évig a békében élt a régió. Az első világháború alatt két forradalom történt az Orosz Birodalomban. A szeparatisták kihasználták a helyzetet, hogy destabilizálták a várost és megakadályozták a forradalmi változásokat. Tehát ez volt a rövid életű (72 napos) (1917–18) Autonóm Turkesztán (a Kokand Autonómia néven is ismert) bolsevikellenes ideiglenes kormány fővárosa.
Nevezetességek bélyegkép|jobbra|260px|Ajtórészlet Kokandból Khudayar Kán palotája - 1863 és 1874 között Muhammad Khudayar Kán építette. A befejezés után Közép-Ázsia egyik legnagyobb és legszembetűnőbb palotája volt. Eredetileg százhárom szobája volt, melyből mára tizenkilenc maradt fenn, és ma múzeumnak ad otthont. Jummi-mecset - 1800-1812-ben épült és 1989-ben nyitották meg újra. Amin Bég Medresze - 1813-ban épült. Dakhma-I-Shokhon, a kokandi kánok 1830-as években épült nekropolisza. Khamza Múzeum - Kokand szovjet hősének, Hamza Hakimzade Niyazinak szentelték.
Oktatás és kultúra
A városban számos medresze található. Kokand számos tudósnak ad otthont, mint például Abdulhafiz Al-Quqoniy és Yorqinjon Qori Al-Quqoniy.
Kokand oktatási központ, egy intézettel, kilenc főiskolával és líceummal, valamint számos múzeummal.
Gazdaság Kokand központja a műtrágya, vegyi anyagok, gépek, gyapot és élelmiszeripari termékek gyártásának. Az elmúlt két évtizedben új kerületek és középületek épültek a városban, valamint számos ház, üzlet, kávézó, étterem és egyéb magánszektorbeli vállalkozás is.
A város szülöttei Verebes Károly magyar színész
Jegyzetek
Források Географические названия мира: Топонимический словарь. — М: АСТ. Поспелов Е.М. 2001. The Politics of Muslim Cultural Reform, Jadidism in Central Asia by Adeeb Khalid, Oxford University Press, 2000
Fordítás
Kategória:Üzbegisztán települései