Čajkovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Vrpoljéhez tartozik.
Fekvése Bród központjától légvonalban 27, közúton 32 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Bródról Vinkovcira menő főút mentén fekszik. Nyugati határában halad át az A5-ös (Eszék-Svilaj) autópálya.
Története A történeti források alapján a mai település a török uralom idején keletkezett valószínűleg Boszniából érkezett katolikus horvátok betelepülésével. Első írásos említése az 1545-ös török defterben a Diakovári kádiluk és a Prikraji náhije részeként történt. A szlavóniai települések 1698-as kamarai összeírásában „Csaikovacz” néven Kopanycza hajdútelepülés északi szomszédjaként említik. 1702-ben 25 háztartást számláltak a településen. 1734-ben fakápolnáját említik, mely a dragotini Szent Márk plébánia filiája volt. A diakovári püspökség birtoka volt, majd 1745-től a katonai igazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Chaikovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Chajkovcze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...91. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chajkovce” néven 146 házzal, 714 katolikus és 52 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 651, 1910-ben 785 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 73%-a horvát, 12%-a német, 7%-a magyar, 5%-a szlovák anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1952-ben felépült a közösségi ház. 1958-ban megalakult a helyi önkéntes tűzoltóegylet. 1961-ben bevezették a faluba az elektromos áramot és még az év decemberében megjelent az első TV-készülék. 1968-ban felépült a tűzoltószerház. 1988-ra felépült a ravatalozó és a temetőkápolna. 1989-ben bevezették a telefonhálózatot. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát nemzetiségű volt. 1992-ben kiépült a vízvezeték hálózat, 1997-ben pedig a gázvezeték. 2011-ben a településnek 639 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 651 650 515 764 715 785 742 798 780 825 838 766 725 688 735 639
250px|bélyegkép|jobbra|A Szent Mátyás templom Nevezetességei Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1811-ben építették. Felszentelése 1912-ben történt. 2009-ben teljesen megújították.
250px|bélyegkép|jobbra|Az elemi iskola Oktatás A település első iskolája 1831-ben nyílt meg. 1909 tavaszán megkezdődött az új iskolaépület építése, melyben még az év végén megindulhatott a tanítás. A mai iskola épületét 2007-ben emelték. Ma a vrpoljei Ivan Meštrović elemi iskola négyosztályos alsó tagozata működik benne.
Sport Az NK "Mladost" Čajkovci labdarúgóklubot 1947-ben alapították.
Jegyzetek
Források A község honlapja Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe A község kulturális emlékei
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Bród turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései