Mandićevac falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Drenyéhez tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 39, közúton 61 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 14, közúton 19 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység délkeleti lejtőin, Slatinik, Borovik és Drenye között fekszik.
Története A török kiűzése után ez a terület a diakovári és boszniai püspökség birtoka lett. A Krdija-hegység délkeleti lejtőin az erdőktől művelhetővé tett területen először Josip Antun Ćolnić püspök kezdett szőlőt telepíteni a 18. század második felében. A telepítéseket utódja Antun Mandić is folytatta és az ültetvények közelébe szőlőmunkásokat telepített. Róla kapta a nevét előbb a hegy, majd a hegy oldalában keletkezett település. A munkások először Drenyén laktak, majd a hegyhez közelebb új települést hoztak létre számukra. A 19. század második felében 1870 és 1890 között Bácskából német és magyar családok települtek be, akik többségbe kerültek a horvát lakossággal szemben. A szakszerű szőlőművelés és bortermelés eredményeként Mandićevac Diakovár vidékének leghíresebb szőlőtermő területe lett, mely méltán lett nevezetes kiváló minőségű borairól.
A településnek 1890-ben 618, 1910-ben 590 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 55%-a német, 26%-a magyar, 18%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és magyar lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 284 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 0 618 647 590 656 683 510 591 449 402 358 348 314 284 (1857 és 1880 között lakosságát Drenyéhez, Pridvorjéhez és Slatinikhoz számították.)
Gazdaság A település ma is szőlőhegyeiről és bortermeléséről nevezetes, mely nagy vonzerőt gyakorol a turizmusra is.
Nevezetességei Zaragozai Szent Vince diakónus és vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1963-ban épült, a drenyei plébánia filiája.
Oktatás A településen drenyei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport Az ŠNK „Vinogradar” Mandićevac labdarúgóklubot 1977-ben még NK „Mladost” Mandićevac néven alapították. Csapata megalakulása óta a megyei 3. ligában szerepel. ŠRU Mandićevac sporthorgász egyesület
Egyesületek DVD Mandićevac önkéntes tűzoltóegylet.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. – doktori disszertáció Az elemi iskola honlapja
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései