A Passaui egyházmegye (, ) egy németországi római katolikus egyházmegye. Alapítása a 8. századra tehető.
Az egyházmegye a München-Freisingi főegyházmegye szuffragán egyházmegyéje, székesegyháza az passaui Szent István-székesegyház. Jelenlegi püspöke Stefan Oster.
Története Alapítása Passau környékén már a 4. században elterjedt a kereszténység. Az ezt követő századokban több püspök és szerzetes végzett missziós szolgálatot a vidéken. Közülük is kiemelkedik Szent Bálint és Szent Szeverin. Állandó egyházszervezet azonban ekkor még nem alakult ki. Erre csak Szent Bonifác munkája nyomán került sor: 737-ben alapította meg az egyházmegyét, a regensburgi, a freisingi és a salzburgi előtt. Első püspökét, Vivilót III. Gergely pápa szentelte fel Rómában.
798-tól a salzburgi érsek alá tartozott, de hatalmas területe és a bajor hercegek bőkezű adományai folytán Passau gazdagságban és hatalomban versenyzett vele. A püspökség területe ekkor a mainál jóval nagyobb, közel 42 000 km² volt: nyugaton az Isar folyó, délen az Alpok határolta. Északon és keleten a mai Csehország és Magyarország nagy részét is lefedte. A következő évszázadokban a passaui püspökök többször is megkísérelték magukat kivonni a salzburgi metropolita alól és önálló egyháztartományt alapítani. Ennek érdekében igyekeztek a magyarok megtérítése által egyházmegyéjük nyugati határait kiterjeszteni. A térítés Piligrim idejére (971-991) sikeresen befejeződött, a püspök azonban nem tudta tervét keresztül vinni, II. Szilveszter pápa Magyarországon új érsekséget hozott létre Esztergom központtal. A Német-római Birodalomban 999-ben III. Ottó császár vásártartási, pénzverési, ítélkezési és vámjogot adományozott Krisztián püspöknek. Ettől kezdve tehát a passaui püspök világi hatalommal is rendelkezett, noha birodalmi fejedelmi rangot formálisan csak 1217-ben kapott. Az invesztitúraharc idején Altmann püspök (1065-1091) VII. Gergely pápa oldalára állt, amiért a császár megfosztotta előjogaitól. 1099-ben visszaállították e jogokat. A következő évszázadokban a püspökök egyházi és világi hatalma egyaránt növekedett. Az egyházmegyében számtalan kolostort alapítottak ebben az időszakban. (pl. Göttweig, Melk, Zwettl) bélyegkép|350px|left|A Szent István-székesegyház 1469-ben a Habsburg-házi III. Frigyes császár nyomására II. Pál pápa In supramae dignitatis specula kezdetű bullájával létrehozta a Bécsi egyházmegyét, ezzel Passau jelentős területeket vesztett. A reformáció csak a püspökség ausztriai részeit érintette, de az I. Wolfgang (1540-1555) és Orbán (1561-1598) püspökök vezette ellenreformáció itt is sikeres volt, a püspökség egységesen katolikus maradt. 1662-ben a székesegyház leégett, ezután kezdték el építeni a ma is álló barokk székesegyházat, melyet 1688-ban szenteltek fel.
1722-ben Passaut az évszázados rivalizálás után végre kivonták a salzburgi érsek fennhatósága alól, ám további területeket vesztett az érseki rangra emelt Bécs javára. 1785. január 18-án II. József egyházreformja nyomán területe kétharmadát csatolták el két új osztrák egyházmegyét (Sankt Pölkten, Linz) létrehozva. Ezzel minden ausztriai területét elveszítette Passau.
Szekularizáció és újjászervezés A német szekularizációs hullám Passaut 1803-ban érte el, ekkor a püspök minden birtoka a Bajor Választófejedelemségre szállt, és a kolostorok többségét is megszüntették. Az egyházmegye azonban fennmaradt, 1813-ban és 1822-ben is több plébániát kapott Salzburgtól. 1826-ban megszűnt az egyházmegye exempt státusza: ekkor rendelték a München-Freisingi főegyházmegye alá.
XVI. Benedek pápa 2006 szeptemberében meglátogatta az egyházmegyét, melynek különlegességét az adta, hogy a pápa egyházmegyében található Marktlban született.
Egyházszervezet Az egyházmegye 5 442 km²-en terül el, Bajorország keleti részén. Közel félmillió hívő él itt. Az egyházmegyét a 2010-es évektől bevezetett reform nyomán 10 esperesi kerületre osztották, ezeken összesen 100 plébániaközösségben (Pfarrverbände) 305 plébánia működik.
Az egyházmegyében a szekularizáció előtt 24 kolostor működött. Ma négy férfi (két bencés, két kapucinus) és két női (egy ciszterci és egy teuton) kolostor működik.
Az egyházmegye templomai közül kiemelkedik az Altöttingi Mária-kegytemplom, mely különösen a 17. században volt népszerű búcsújáróhely, de ma is évi egymillió zarándokot vonz. Az altöttingi Szent Anna-bazilika, a niederalteichi és az osterhofeni apátásgi templom is basilica minor ranggal rendelkezik. bélyegkép|right|230px|Az altöttingi kegytemplom, háttérben a barokk Szent Magdolna-templommal Az egyházmegye püspökei Passau püspökei
Passau hercegpüspökei
bélyegkép|right|200px|Stefan Oster
Passau püspökei Karl Joseph von Riccabona, báró (1826. december 25.-1839. május 25.) Heinrich von Hofstätter (1839. július 6.-1875. május 12.) Joseph Francis von Weckert (1875. október 4.-1889. március 13.) Antonius von Thoma (1889. március 24.-1889. október 23.) Michael von Rampf (1889. december 8.-1901. március 29.) Anton von Henle (1901. április 3.-1906. október 18.) Sigismund Felix von Ow-Felldorf, báró (1906. október 18.-1936. május 11.) Simon Konrad Landersdorfer, OSB (1936. szeptember 11.-1968. október 27.) Antonius Hofmann (1968. október 27.-1984. október 15.) Franz Xaver Eder (1984. október 15.-2001. január 8.) Wilhelm Schraml (2001. december 13.-2012. október 1.) Stefan Oster, SDB (2014. május 24.- )
Szomszédos egyházmegyék
Források Walter Brandmüller (szerk.): Handbuch der bayerischen Kirchengeschichte. St. Ottilien 1998, 1. kötet Katolikus Lexikon
Jegyzetek
Kategória:Passaui egyházmegye