Banktelep Dunakeszi közigazgatási területén belül elhelyezkedő városrész. Beépülése előtt, a 19. században mezőgazdasági terület volt. Windisch szőlőbirtokos tulajdona volt, aki 200 holdas birtokát parcellázta fel. bélyegkép|Banktelep elhelyezkedése alt=|bélyegkép|Banktelep térképe, 1981 alt=|bélyegkép|Banktelep térképe, 1941
Nevének eredete A városrész több néven is ismert volt. A Banktelep elnevezést a bank által történő parcellázás miatt kapta. A Tisztviselői telep elnevezés az oda költöző tisztviselők miatt alakult ki.
Elhelyezkedése Északról a Tábor utca (Sződúti, Urasági dunakeszi dűlő), keletről Hunyadi János utca (Alag, Újdunakeszi), déli irányból a Rákóczi út (Alag), nyugatról pedig a vasút (Dunakeszi) határolja.
Közterületek elnevezései 1931. február 17-én Bohunka Lajos főjegyző javaslatára került elnevezésre Banktelep számos utcája: Báthory, Dugonics, Görgey, Hunyadi, Kálmán, Klapka, Rákóczi, Sződi, Tábor, Tátra, Thököly, Zápolya, Zrínyi. Rendszerváltás után, 1995-ben nevezték át újra-vissza a közterületeket.
A Banktelepen található közterületek elnevezései: Bajtárs utca (korábban: Bank utca, Báthory utca) Bajza utca Barázda utca Dugonics utca Görgey Artúr utca (1995-ig Somogyi Béla utca) Hunyadi János utca József utca Kádár utca Kálmán utca Király utca (1995-ig: Dimitrov utca) Klapka utca Krúdy Gyula utca Mányoki Ádám tér (1995-ig Vörös tér) Mikszáth utca Nagysándor József tér (1995-ig Munkásőr tér) Rákóczi út Sződi utca (1995-ig Vörös Hadsereg utca) Tábor utca Tátra utca Thököly utca Zápolya utca (1995-ig Élmunkás utca) Zrínyi utca
Banktelep és környékének története és fejlődése
19. században még beépületlen mezőgazdasági terület "Sződúti" néven szerepel Alsógöd, felé erre vezetett az út, ami közigazgatásilag Sződhöz tartozott. 1844-1846 között megépítette a Magyar Középponti Vasúttársaság (MKpV) a Budapest–Vác–Párkánynána–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg (Bécs) vasútvonal Budapest–Vác közötti szakaszát, Dunakeszi-Alag állomással. 1846. július 15-én indul meg a forgalom Budapest és Vác között. A teljes vonalat 1851. szeptember 6-án adják át a forgalomnak. Az Osztrák Államvasút–Délkeleti Államvasút (Südöstliche Staatsbahn – SÖStB) 1868–1869-ben Pest–Vác szakaszon kiépítette a második vágányt. A belügyminiszter 59.822/1910. sz. rendelete az addig Dunakeszihez tartozó Alag pusztát – hozzácsatolva Újdunakeszit és az Alagi Villatelepet – „Alag” néven nagyközséggé nyilvánította. A két település közötti határ is megállapításra került, amely a Budapest-Vác vasút – Rákóczi út – Hunyadi útvonal lett, így Banktelep, Sződi úti páskom és a Tetétlen dűlők Dunakeszi részei maradtak. Windisch szőlőbirtokos 200 holdas szőlőjét egyforma méretű 200 négyszögöles házhelyekre parcellázta és a telkeket eladta, így elindult Banktelep beépítése, családi házakkal és konyhakertekkel. 1910-ben dunakeszii lakosok a kereskedelmügyi miniszter felé kérelemmel járultak, hogy a 174.sz őrháznál engedélyezzen egy feltételes megállót, mert Dunakeszi-Alag állomás fél óra járásra volt. 2000 koronával járultak hozzá a lakosok a megálló létesítéséhez, amit Máv igazgatóság engedélyezett és fél év múlva megkapták a lakosok. 1911 május 1-től életbe lépő nyári menetrendtől 174 számú őrháznál Újdunakeszin is megállnak a vonatok. Naponta nyolc vonat állt meg. Rákóczi út elején volt található az állomás, napjainkban már nem üzemel. Helyiek "Kisállomás"-nak nevezték. Ezzel Budapest – Vác között 9 megálló volt, Dunakeszi-Alag-on a második megállóhely. 1912-ben műhelytelepen téglagyárat építettek. Itt készültek a fehér mészhomok téglák, amelyek több régi banktelepi épületben is megtalálhatóak. 1913-ban elkészült a műhelytelepi megálló (Napjainkban: Dunakeszi-Gyártelep). 1913 május 1-től nyári menetrendtől tervezték, hogy megállnak a vonatok, a 174 számú őrház Dunakeszi megálló helyett, ami forgalmas volt. A lakosság sikeresen deputációzott, mert ők pénzt adtak össze a megálló építéséhez és a műhelyek még épülő félben voltak és lakóházaknak nyoma sem volt, csak futóhomok. Így a MÁV többször elhalasztotta az új megálló megnyitását. 1915 februárjában 1000 fős Hadikórházat alakítottak ki a mai Művelődési Központban. A megálló Dunakeszi-Hadikórház (napjainkban: Dunakeszi-Gyártelep) nevet viselete. A Hadikórház 1918 decemberében szűnt meg. 1920 években hirdetik az eladó telkeket: 1920: "TELKEK: Dunakeszi-Alagon az épülő Máv. főmühellyel szemben. Uj-Dunakeszi és a Hadikórház-állomás között 150-200 négyszögöl nagyságban, részletfizetésre is kaphatók. Helyszinrajz és tájékozatatással szolgál Löwinger Gyula V., Gizella-tér 3. Bizományi Bank parczellázási osztálya. Telefon 107-25." 1922: "Dunakeszi banktelepen családiház beköltözhetőséggel gyümölcsössel, egymillióötszázezer László." 1926: "Alagon, közel vasútállomáshoz, „Banktelep” legszebb négy darab százötvenöles villatelke darabonként hatmillióért hosszabb részletfizetésre eladó. Tulajdonos: Építővállalat, Rákóczi-út tizenkilenc félemelet 12-a." 1927: "TELKEK: Dunakeszi Banktelepen. Műhelytelep állomásnál egy évi részletfizetésre négyszögölenként 6 pengőtől. Bővebbet V., Lipótkörut 19. I. 3." 1927-es hír szerint: "Egy tőkeerős konzorcium Dunakeszi és Alag területén a múlt esztendőben végrehajtott Tragor-féle parcellázások nyomán a magánépítkezések sorát kívánja megindítani. A pénzügyi részét az akciónak úgy akarják megoldani, hogy a magasabb házbérrel elkezdve, lassan és idővel szállna a ház tulajdonjoga a bérlőre, vagyis a fizetett házbérrel amortizálnák a házakat anélkül, hogy kölcsönt vennének fel. Ez az építkezés a bank telepén és környékén fog végbemenni." 1928: "TELKEK: Dunakeszi Műhelytelep állomásnál, gyönyörűen fejlődő „Banktelepen” 150-ölesek. 7 pengőért részletre kaphatók. Érdeklődni vasárnap ünnepnap helyszínen Pollák megbízottnál. Budapesten, VI., Szinnyei Merse-utca 11. I. 15." 1929: Négyszobás modern udvarház alápincézve, gazdasági épületekkel, négyszázas saroktelken. Dunakesz legszebb tisztviselőtelepén, vasútállomásnál. 14.000 pengőért részletfizetésre eladó. Erőss ügyvédi iroda. Károly körút 24. Telefon 882-02. 1929: "Dunakeszi-Alagon, műhelytelep állomásnál, Banktelep folytatólagos parcellázásából 150-210 öles telkek 8-12 pengőért előnyös feltételekkel kaphatók. Bővebbet Löwingernél VI., Szinyei Merse-u. 11., Aut 181-500. A telepen Pelláknál." 1924-ben Államvasút Igazgatósága megszüntette a kisállomást (Dunakeszi állomás) . A kétségbeesett lakosság kérelmére Szabó Imre nemzetgyűlési képviselő elvtárs kézbe vette az ügyet. Helyszíni szemlén megállapították, hogy 560 család lakik ezen a területen és 700 utas veszi igénybe a megállóhelyet, így a megálló újranyitása mellett döntöttek és javasolták három pár vonat álljon meg. 1925-ben elkezdték a villanyvilágítás kiépítését a községben. 1926-ban elindul a MÁV Dunakeszi Főműhelyben (Dunakeszi Járműjavító Kft.) a termelés. Banktelephez legközelebb eső és Dunakeszi legnagyobb munkáltatójává válik a rendszerváltásig. 1930-as népszámlálás adatai szerint Dunakeszi Bank- (Tisztviselő-) telepen a népesség 432 fő, 209 férfi, 223 nő, ebből 366 fő ír és olvas. (Életkor szerinti eloszlás: 0-6 éves: 60 fő, 6-11 éves: 44 fő, 12-14 éves: 12 fő, 15-19 éves: 39 fő, 20-39 éves: 188 fő, 40-59 éves: 72 fő, 60 felett és ismeretlen: 17 fő) 1930 őszén a reggeli 6:50 Alsógöd – Nyugati pályaudvar között közlekedő vonat rendkívül zsúfolt volt, mert Dunakeszi megállónál megteltek a II. és III. osztályú vagonok, az iskolai napokon. 1931-ben Banktelep utcái Bohunka Lajos főjegyző javaslatára kerültek elnevezésre. 1935-ben több száz aláírással fordultak a MÁVhoz a lakosok, azt kérték, hogy a 22:20 perckor induló vonatot állítsák vissza. Banktelepi lakosok kérvényezték, hogy a telepi (kisállomás)-nál ne csak délelőtt 10 órai és délután 2 órai vonat álljon meg. A viteldíj ekkor 1 pengő 60 fillérbe került a 20 km-es retúr jegy. MÁV-telepen és Banktelepen a villany egységára 74 fillér volt több mint kétszerese a budapesti 32 filléres árnak 1935-ben. 150 négyszögöles telken 350-400 pengőért lehetett családi házat kapni, egy 16-30 méteres kút ásása 700-800 pengőt is elkértek, ami több volt mint az ingatlan ára. 1939-ben mozi épült Banktelep határában, ami később Vörös Csillag Filmszínház néven működött a Rákóczi út és Szondy utca sarkán. 1930-40 években hirdetik az eladó telkeket és házakat: 1938: "Dunakeszin, Banktelepen, Hunyadi-,Görgey-utca sarkán, Dunától tizenkétperc, kétszer egyszázhatvanas háromnyolcvanával kedvező feltételekkel. ... Érdeklődni helyszínen. Alagon üzletház" 1939: "Családiház, kétszobás, nagyon szépen, rendesen megépítve, 285 négyzetöles telken, szép gyümölcs fákkal, 11.500.—P. Felével átvehető. Érdeklődni helyszínen tulajdonosnál: Dunakeszi, Banktelep, Görgey ucca 25." 1940: "Dunakeszi Banktelep, Hunyadi út és Zrínyi u. sarkán 164 négyzetöles telek eladó ölenként 7 pengőért, közvetítőt díjazok. Lénárt. Budapest, Géza u. 5." 1943: "Dunakeszi Banktelepen, 150 négyzetölön, szép családiház, massziv kerítéssel, bővizű kuttal, gyümölcsfákkal, külön kis melléképülettel 42.000 P. Mellette üres telek kerítve 8000 P. Érdeklődni helyszínen a szomszédban: Görgey utca 23." 1943: "Dunakeszi banktelepen eladó 320 öles keleti saroktelek villannyal 20.000 pengő. Költségmentes megosztás lehetséges. Érdeklődés: Montblanc üzlet, Vilmos császár-út 19/c. Telefon:117-683" 1942. november 19. A közellátásügyi miniszter a cukor forgalmának és fogyasztásának szabályozásáról szóló korábbi rendelet módosítása képen megállapította, hogy Budakeszi és Dunakeszi nagyközségekben január 1-től kezdve a cukor fejadag havonként 104 dekagramm. 1944 december 9 és 28 között vonult át a front Dunakeszin és Alagon. Fóti dombok felőli aknázástól több banktelepi ház is megsérült. Műhelytelep és Dunakeszi-Alag állomások között kb 2 km hosszan mindkét vasúti vágányt és Főműhelybe vezető iparvágányt elpusztították a német alakulatok kivonuláskor. A Dunakeszi és Alagot összekötő – már akkoriban forgalmas – vasúti felüljárót is aláaknázták, de az Alagi Önkéntes Tűzoltótestület parancsnoka, Vitányos László embereivel hatástalanította a hídra szerelt robbanószert és megmentette a felüljárót a pusztulástól. 1948-as Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye térképén Banktelep 1000 fő alatti lakosú helységként szerepel 1950-ben Dunakeszit és Alagot egybeolvasztották és megválasztják az első Tanácsot, az 1950 évi I. törvény alapján. 1951. február 15-től Kisalagot Dunakeszitől Fóthoz csatolják. 1958-ban bővítik a ivóvíz hálózatot, községfejlesztési alapból 135e forintot fordítanak, amiből kiépül Rákóczi úton az ivóvíz hálózat. 1960-ban megkezdik a Rákóczi út elején található pléhbódé vendéglő helyett új vendéglő építését Banktelepen. A bódéban nem volt hely a vendégek számára, akik télen, nyáron, esőben, hóban csak az utcán ácsorogva fogyaszthattak. A község nyolcvanezer forintnyi célhitel kapott, a Banktelep lakossága 11ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá az építkezéshez. Váci Vendéglátóipari Vállalat bútorzattal, presszógéppel, rádiókészülékkel látta el. Itt szereltek fel másutt feleslegessé vált acéllemezből készült ajtókat, amely a régi községháza pénztárszobáját zárta el. Az 500nöl telken díszfacsemetéket is ültettek, hogy hangulatos kerthelyisége legyen. A vendéglőt 1961-ben adták át, Rákóczi út 15 szám alatt, a Pest Megyei Vendéglátó-ipari Vállalat 124.számú Banktelep italboltjaként üzemelt. Napjainkban Pléh Csárda Étteremként üzemel. 1962-ben elkészül az új víztorony Rizskása hegyen, amely 33 méter magas, hatszáz köbméter befogadóképességű. Párhuzamosan épült a vízvezeték gerinchálózat is. Pest megyei Kút- és Vízműépítő Vállalat és Budapesti Mélyépítő Vállalat végezte a munkálatokat. A vízcsőhálózat építése 540ezer forint a víztorony építése 2,6millió forintba került. Az utcai árkokat társadalmi a munkában a lakosság ássa ki, az utcai hálózatra való rákötésért 2000 forintot kellett fizetni.