Finnország (, ), hivatalosan Finn Köztársaság, észak-európai ország. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal határos, tengeren pedig Észtországgal. „Az ezer tó országaként” emlegetik, de a területén ennél sokkal több, mintegy 180 ezer tó található. Fővárosa és legnépesebb városa Helsinki. A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport jelentős autonómiát élvez. Az országban két hivatalos nyelv van: a finn a népesség kb. 89%-ának, a svéd kb. 5%-ának anyanyelve.
Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő borítja. Az ország legnagyobb részén tajga van, ami az orosz tajga folytatása. Éghajlata a délen található nedves kontinentálistól az északi boreálisig változik.
1917. december 6-án, nem sokkal az 1917-es októberi orosz forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét. A második világháború után a hidegháború éveiben Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között. 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba és 1999-től az eurózóna tagja. Az Ukrajna elleni orosz agresszió után, 2022 tavaszán feladta hagyományos semlegességi politikáját és kérte felvételét a NATO-ba, aminek – miután Magyarország közel egy éven át, Törökországgal együtt akadályozta a felvételétMa szavaz a parlament a finn NATO-csatlakozásról, Szijjártó szerint a svéd szavazás időpontját nehezebb megjósolni, Szabad Európa, Fazekas Pálma, 2023. március 27. – 2023 tavaszán a 31. tagállamává vált.
Finnország az 1950-es évekig nagyrészt agrárországnak számított, de ekkor gyors iparosodás vette kezdetét, ami fejlett piacgazdasággal párosult és kiépült az északi modellen alapuló jóléti állam. Számos nemzetközi mutatóban a legjobbak között teljesít, beleértve az oktatást, a gazdasági versenyképességet, a polgári szabadságjogokat, az életminőséget és az emberi fejlődést is. A World Happiness Report 2025-ös felmérése alapján a világ legboldogabb országa.
Földrajz bélyegkép|balra|160px|Finnország domborzati térképe
Fekvése, határai Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Szárazföldi határainak hossza összesen 2563 kilométer, ebből Svédországgal közös határ 545 kilométer, Norvégiával 709 kilométer, Oroszországgal 1309 kilométer. Az ország területe km2, ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese. Az ország területének mintegy 10%-át, 34 330 km2-t víz borítja.
Domborzat Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és szigetet tartanak nyilván. A tavak nagy része az ország déli részén található Finn-tóvidéken fekszik. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1 328 m magas, Lappföld legészakibb pontján, a norvég határhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (az ország területének csupán 7,4%-a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandi szigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn-öbölben.
A felszínt a jégkorszakban a jégtakaró alakította ki. Rengeteg a morénató, a mindenfelé látható csupasz gránitsziklákat is az akkori gleccserek szállították mai helyükre.
Vízrajz
bélyegkép|balra|160px|A Botteni-öböl és a Finn-öböl között található Finn-szigetvilág, amelyet nagyjából 50 ezer sziget alkot
A tó definíciója Finnországban: 500 m2-nél nagyobb állóvíz. Így számolva a finn statisztika tavat tart nyilván. Közöttük a legnagyobb a Saimaa-tó 4 400 km2 területtel. A tavak, természetes vízfolyások és mesterséges csatornák hálózatának komoly szerepe van az áruszállításban.
A jégkorszak gleccserei nemcsak számos tavat alakítottak ki, hanem az alacsony tengerparton sok-sok szigetet is, szám szerint 179 584-et. Két fő csoportra oszthatók – inkább logikailag, mint földrajzilag: délnyugaton az Åland-szigetek és a déli part előtt fekvő szigetek. Szigetek a nagyobb tavakon is vannak.
Legfőbb folyói: Kemijoki, Oulujoki, Torneälven.
Éghajlat Az éghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt övben található. Hótakaró délen négy, északon hat-hét hónapon át fedi a tájat. A Golf-áramlat hatására az éghajlat lényegesen melegebb, mint az az Egyenlítőtől való távolságból következnék.
Finnország területének egynegyede az északi sarkkörtől északra fekszik. Itt figyelhető meg az éjféli nap jelensége. Annál tovább tart, minél északabbra megyünk. Finnország legészakibb pontján a Nap 73 napig süt nyáron egyfolytában, telente 51 napig nem kel föl.
Növény- és állatvilág
Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása. A legészakibb területeken megint csak keskeny sávban állandóan fagyott talajon tundra él. Az ország 73%-át egybefüggő erdőségek fedik (Svédországban ez az arány 59%, Görögországban – 32%, Németországban – 25%, Magyarországon – 20%). A globális felmelegedés nyomán az ország tajgája több mint harmadával bővülhet.
Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. Rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a 150 000-et is meghaladhatja, évente 30-40 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagyobb részében. A tavak halban gazdagok, csuka, sügér, lazac a horgászok zsákmánya.
Nemzeti parkok bélyeg|A Repovesi Nemzeti Park egy képe
A növény- és állatvilág változatosságát – a biodiverzitást – a hatalmas területű nemzeti parkok rendszerével tartják fenn. 36 igazgatási szempontból különálló nemzeti park van.
Természeti világörökség
Svédországgal közös természeti világörökség Merenkurkku szigetvilága. Ez a Botteni-öböl legkeskenyebb részén található. 2004 óta a világörökség javaslati listáján szerepel a Saimaa-Pielinen tórendszer.
Történelme
Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után.
Régi skandináv mondák és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab al Idríszi) szerint Finnországnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai.
Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és IX. Erik svéd király révén. A svéd uralom idején a vallás és az államélet nyelve a svéd volt. 1809. március 29-én I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, amely az Orosz Birodalmon belüli autonóm nagyhercegség volt egészen 1917 végéig. Az orosz érában a finn nyelv modernizálódott, elismert nemzeti nyelvvé vált. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét.
bélyeg|300px|Finnország 1920–1940
1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát. A második világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939–40-es téli háborúban (segítséget kapott többek között Svédországtól, illetve egy zászlóaljnyi önkéntest Magyarországtól is), és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentős segítségével). Ezt követte a lappföldi háború 1944–45-ben, amikor Finnország kivonulásra kényszerítette a németeket az országból.
A második világháború következtében Finnország jelentős területeket vesztett. Ezek egy részén szervezték meg szovjet Karéliát (ma Karél Köztársaság néven az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága), más részét a leningrádi, illetve a murmanszki területhez csatolták.
A második világháború után Finnország ütközőzóna volt a Szovjetunió és a nyugati országok között. Belső társadalmi rendjében nyugati mintát követett, de katonailag kiszolgáltatott volt a Szovjetuniónak. Annak összeomlása után Finnország is önállóan választhatta meg fejlődésének útját, és 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. 1999-ben az elsők között tért át az euró használatára, egyedüliként az északi országok közül. 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz.
Államszervezet és közigazgatás Alkotmány, államforma Finnország parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik. A jelenlegi alkotmányt a parlament 1999. június 11-én fogadta el, és 2000. március 1. óta hatályos.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás bélyeg|240px|Az Eduskuntatalo, a finn parlament A végrehajtó hatalom az Államtanács (kormány). A miniszterelnököt a parlament választja meg. Az Államtanács a miniszterekből és a miniszterelnökből áll.
A 200 tagból álló egykamarás parlament, a Eduskunta (finnül) vagy Riksdag (svédül) a legfelsőbb törvényhozó hatalom. Tagjait a választók négy évre választják. A parlament megváltoztathatja az alkotmányt, lemondathatja az Államtanácsot és megszüntetheti az államfői vétókat. A parlament határozatait semmiféle jogi hatalom nem bírálhatja felül. Törvényjavaslatot az Államtanács vagy bármely parlamenti képviselő nyújthat be.
A finn igazságszolgáltatás polgári, büntető és közigazgatási bíróságokból áll. A helyi bíróságok felett fellebbezési bíróságok vannak, legfelül pedig a Legfelsőbb Bíróság.
Közigazgatási beosztás bélyegkép|jobbra|207px|Finnország térképe
Finnország öt tartományból (lääni, läänit vagy län) és egy autonóm tartományból (itsehallinnollinen maakunta/självstyrande landskap) áll. A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. A hat tartomány a következő (zárójelben a finn és a svéd név szerepel):
Åland (Ahvenanmaa / Åland) Dél-Finnország (Etelä-Suomi / Södra Finland) Kelet-Finnország (Itä-Suomi / Östra Finland) Lappföld (Lappi / Lappland) Nyugat-Finnország (Länsi-Suomi / Västra Finland) Oulu (Oulun Lääni / Uleåborg)
Az Åland-szigetek széles körű autonómiát élveznek. Nemzetközi szerződések és a finn törvények értelmében az ålandi helyi igazgatás sok olyan dolgot kezel, ami finn szárazföldi hatósághoz tartozik.
Finnország dialektusok, folklór vagy népszokások alapján is felosztható, azonban ezeket a különbségeket elhalványította a második világháború után a 400 000 karéliai finn újrahonosítása és az urbanizáció a 20. század második felében.
A helyi közigazgatás 450 önkormányzatra osztja fel a hat főbb tartományt. 1977 óta nincs jogi vagy közigazgatási megkülönböztetés a városok és más önkormányzatok között. Az önkormányzatok 20 régióban működnek együtt.
Főváros: Helsinki (559 700 lakos).
Politikai pártok A parlament fennállása (1906) óta az uralkodó pártok a Finn Központi Párt (Kesk. – Suomen Keskusta – parasztpárt), Finn Szociáldemokrata Párt (SDP – Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – szociáldemokraták), Nemzeti Koalíció (Kok. – Kansallinen Kokoomus), az „Igazi Finnek” (PS – Perus Suomalaiset – igazi finnek) és a Finn Baloldali Szövetség (VAS – Vasemmistoliitto, Zöld Szövetség (Vihreä liitto)).
Védelmi rendszer
Népesség
Szociális rendszer
bélyeg|230px|Finnország népsűrűsége 2017-ben
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás