Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Nógrád megyében a szavazásra jogosultak bő fele, hetvenhatezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizennégy szervezet jelöltjei közül választhattak.

Első helyen a szocialisták végeztek, de szorosan követték őket a jobboldali pártok, harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek. A baloldal tizenhárom, a jobboldal tizenegy, a liberálisok listája hat képviselői helyhez jutott. Bekerült még a közgyűlésbe a Munkáspárt és a Fidesz négy-négy megbízottja, valamint a községi önkormányzatok és a társadalmi egyesülések két közös jelöltje. Öt további szervezet nem jutott be a megyeházára.

Fordulatos koalíciós egyeztetések után, a jobboldali pártok (FKGP, KDNP, MDF) az SZDSZ és a Fidesz között jött létre hosszútávú együttműködés.

A közgyűlés új elnöke Smitnya Sándor, az SZDSZ kistelepülési listavezetője lett.

A választás rendszere A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást. A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd:

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek +Választókerületi beosztás A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek. TelepülésLakóVálasztó-polgárA kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napjának (dec.11.) a végén. Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.MegyeiképviselőKistelepülések10 ezer lakóig12330Középvárosok10 ezer lakó fölött310Közgyűlésiválasztókerületek12640Megyei jogú városSalgótarján1()– Összesen127()40

Nógrád megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 30, a középvárosiban pedig 10 képviselőt választhattak meg. Salgótarján, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgárai nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 121 községének és nagyközségének, illetve öt városának polgárai választhatták meg.Az előző választás óta hattal nőtt a települések száma. 1991-ben Mátranovák vált ki Mátraterenyéből, Mátraszőlős Pásztóból, Bánk pedig Rétságból. A következő esztendőben Patvarc önállósodott Balassagyarmattól, majd Kétbodony Romhánytól. A választás napján újra Rétságból lett kisebb, Tolmács állt a saját lábára. A városok közül azonban csak háromban éltek tízezernél többen, így csak ez a három tartozott a középvárosi választókerületbe. A választópolgárok eloszlása a két választókerületben lényegében megfelelt az általuk megválasztható képviselők arányának.A kistelepülési polgárok aránya 75,61% volt és ők 30 képviselőt választhattak meg a 40-ből, ami 75,00%-nak felel meg. (Ugyanez a középvárosokban: polgárok 24,39%, képviselők (10 fő) 25,00%.)

A választásra jogosult polgárok száma 140 ezer volt. A polgárok szűk harmada 1300 fősnél kisebb településeken, míg minden negyedik polgár tízezer fősnél népesebb városokban élt. A legkevesebb választópolgár a megye középső részén található Garáb (90) községben, míg a legtöbb Balassagyarmat () városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerintTelepülésméret(lakók száma)TelepülésVálasztó­jogosultMegjegyzésKistelepülési választókerület1 – 600357,34%legkisebb: Garáb, új: Kétbodony601 – 13005024,56%új: Patvarc, Bánk, Tolmács1301 – 30003536,25%új: Mátraszőlős, Mátranovák3001 – 37,47%Rétság, Érsekvadkert, Szécsény12375,61%Középvárosi választókerület fölött324,39%Pásztó, Bátonyterenye, BalassagyarmatÖsszesen126100%

Előzmények

1990, az első közgyűlés 1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 19-én került sor. Ám sem ezen a napon, sem a következő két ülésnapon (dec.27., jan.10.) nem sikerült megválasztani a közgyűlés elnökét. Végül január 25-én, a negyedik megyegyűlésen került pont a maratonira nyúlt elnökválasztási folyamatra. A négy alkalommal összesen tizenhárom szavazási fordulót tartottak. A megyei közgyűlés elnöke az SZDSZ-es Korill Ferenc lett.Az alakuló ülésről: ; a december 27-dikei ülésről: ; a január 10-dikei ülésről: ; a január 25-dikei ülésről: . (Az új elnök három és fél év múltán kilépett az SZDSZ-ből és a következő választáson már az MSZP listáján szerepelt jelöltként.)

Jelöltállítás Tizennégy szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 8, a középvárosiban 9 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 234 volt (159+75).

A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. Az országos pártok mellett hat társadalmi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. Listák + A választásokon részt vevő szervezetekA választások hivatalos jelöltjei: Kistelepülési választókerületSzervezetKözépvárosi választókerület#.A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.lista nevetípusajelöl­tekszámanevejellegehatóköre#.lista nevetípusajelöl­tekszámatársadalmi szervezetekBátonyterenye Barátainak Körehelyi5.Bátonyterenye BKönálló14.TESZÖV-Agrárkamaraközös5Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők SzövetségemegyeiKözépmagyarországi Agrárkamaramegyei6.MESZÖVönálló6ÁFÉSZ-ek Nógrád Megyei Szövetségmegyei8.MESZÖVönálló57.KÖSZ-TESZközös25Községi Önkormányzatok SzövetségeországosTársadalmi Egyesülések Szövetségeországos4.TESZönálló10országos pártokMagyar Igazság és Élet Pártjapártországos1.MIÉPönálló51.Munkáspártönálló13Munkáspártpártországos7.Munkáspártönálló85.Fideszönálló9Fiatal Demokraták Szövetségepártországos3.Fideszönálló143.SZDSZönálló19Szabad Demokraták Szövetségepártországos2.SZDSZönálló72.MSZPönálló27Magyar Szocialista Pártpártországos6.MSZPönálló168.FKGP-KDNP-MDFközös55Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártpártországos9.FKGP-KDNP-MDFközös9Kereszténydemokrata NéppártpártországosMagyar Demokrata Fórumpártországos8 lista15914 szervezet9 lista75

Jelöltek + ListavezetőkKistelepülésiválasztókerületListaKözépvárosiválasztókerületBátonyterenye BKNagy MihályBögös TamásFideszBecsó ZsoltKovács GáborFKGP-KDNP-MDFSzántó CsabaPongrácz JózsefKÖSZ-TESZTESZSzomszéd TamásDemus IstvánMESZÖVHidvégi ErnőMIÉPReményi Páldr. Rozgonyi JózsefMSZPDemus IvánBozsik BélaMunkáspártKürti JózsefSmitnya SándorSZDSZVida AttilaPongrácz JózsefTESZÖV-Agrárkamara

A kistelepülési választókerület jelöltjei(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)

A középvárosi választókerület jelöltjei(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)

A szavazás napja A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

A választási szabályokat két településen is súlyosan megsértették. Kazáron a szavazólapok száma körüli zavar és a szavazás titkosságának a megkérdőjelezése miatt ismételték meg a választást, míg Lucfalván az érvénytelenített szavazatok körüli kétségek, valamint a szavazóhelyiségben történt szabálytalanságok miatt rendeltek el új voksolást.Kazárról: , Lucfalváról:

Részvétel + A részvétel összesített adataiA jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.jogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosult Szavazó53,89%érvényes szavazólap50,57%93,82%érvénytelen és hiányzó46653,33%6,18%Távolmaradó46,11%szavazó 53,9%távolmaradó 46,1%

érvényes 93,8% Hét szavazóra hat távolmaradó jutott

A 140 ezer szavazásra jogosult polgárból 76 ezer vett részt a választásokon (54%). Közülük négy és fél ezren szavaztak érvénytelenül (6,2%).

Általában elmondható, hogy minél kisebb volt egy település lakóinak a száma, annál magasabb volt a részvételi hajlandóság. Ennek megfelelően, míg a kistelepüléseken a polgárok közel 60%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv Alsótoldon és Garábon volt a legmagasabb (90%), a legalacsonyabb pedig Bátonyterenyén (32%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben közepesen magas volt (6,6%-4,0%).

Részvételi adatok választókerületi bontásbanKistelepülési választókerületKözépvárosi választókerületjogosultakarányábanszavazókarányábanjogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosultSzavazó59,45%36,68%érvényes szavazólap55,51%93,38%35,23%96,04%érvénytelen és hiányzó41693,93%6,62%4961,45%3,96%Távolmaradó40,55%63,32%+kistelepülésektávolmaradó 40,4%szavazó 59,4%

érvényes 93,4%+középvárosok36,7%63,3%

96,0%

Részvételi adatok településméret szerintLakók számaTelepülésVálasztó-jogosultSzavazóRészvételLegnagyobb/legkisebbrészvétel Kistelepülési választókerület1 – 60035723070,31%Alsótold 90,10%, Garáb 90,00%Ipolyvece 42,84%601 – 13005064,68%1301 – 30003555,40%Szendehely 76,32%Vanyarc 36,31%, Bercel 36,59%3001 – 3536051,22%12359,45% Középvárosi választókerület fölött336,68%Pásztó 40,72%Bátonyterenye 32,25% Összesen12653,90%

Eredmények + Összesített eredményekListaÉrvényes szavazatKüszöbKépviselőMSZP29,47%1332,5%FKGP-KDNP-MDF26,63%1127,5%SZDSZ913412,89%615,0%Munkáspárt68919,72%410,0%Fidesz58268,22%410,0%KÖSZ-TESZ46576,57%25,0%TESZTESZÖV-Agrárkamara21553,04%0MESZÖV15132,13%0Bátonyternye BK5380,76%0MIÉP4010,57%0Összesen 40 

Első helyen a szocialisták végeztek, szorosan követték őket a jobboldali pártok. Az MSZP közel huszonegyezer, az FKGP, a KDNP és az MDF közös listája kétezerrel kevesebb, közel tizenkilencezer szavazó támogatását nyerte el. Harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek, kilencezer szavazattal. A baloldal tizenhárom, a jobboldal tizenegy, a liberálisok listája hat képviselői helyhez jutott. Bekerült még a közgyűlésbe a Munkáspárt és a Fidesz négy-négy megbízottja, valamint a községi önkormányzatok és a társadalmi egyesülések két közös jelöltje.

Nem jutottak megyeházi képviselethez a mezőgazdasági termelők és az Agrárkamara, a megyei ÁFÉSZ-ek, a Bátonyterenyeiek Baráti Köre, valamint a MIÉP sem.

Választókerületenként

+ Eredmények a kistelepülési választókerületbenListaÉrvényes szavazatKüszöbKépviselőMSZP28,86%930,0%FKGP-KDNP-MDF27,69%930,0%SZDSZ745512,67%413,3%Munkáspárt56519,61%310,0%Fidesz47238,03%310,0%KÖSZ-TESZ42797,27%26,7%TESZÖV-Agrárkamara21553,66%0MESZÖV13012,21%0Összesen6/8 30 

A választás végeredményére háromszor nagyobb befolyással voltak a kistelepüléseken élők, mint a középvárosi polgárok, mert míg előbbeik 30, utóbbiak csupán 10 képviselői szék sorsáról döntöttek.