A szerzői tanúsítvány (oroszul: Авторское свидетельство, avtorszkoje szvigyetyelsztvo) a szovjet jog által kialakított jogintézmény volt, a burzsoá jellegűnek mondott szabadalom rendszere helyett. A szabadalom alternatívájaként választható szerzői tanúsítvány lényegében megfosztotta a találmányt, hogy mint szellemi alkotás tulajdon tárgya lehessen. A szerzői tanúsítvány nem tudta kiszorítani a szabadalmakat.
Jellemzői
A szerzői tanúsítványt egy találmány feltalálója kaphatta, szabadalom helyett. Nem a feltaláló, hanem az állam dönthetett ezután a találmány hasznosításáról. A feltalálót nem díj, csak jutalom illette meg.
Magyarországon A szerzői tanúsítvány rendszerét az államnak felajánlott találmányok szerzői jogvédelméről és díjazásáról szóló, 1948. november hó 19-én hatályba lépett 11.950/1948. Korm. számú rendelet vezette be, majd az állam részére felajánlott találmányok ügyének intézéséről szóló 166/1951. (IX. 8.) MT rendelettel hatályon kívül helyezésre került. Ezután az újításokról és találmányokról szóló 53/1955. (VIII. 25.) M. T. rendelet szabályozta.
A szerzői tanúsítvány jogintézményét végül a — a szolgálati találmány bevezetésével egyidejűleg — a 38/1957. (VI. 23.) Korm. rendelet törölte el.
Jegyzetek
Források Molnár István: Iparjogvédelmi intézményeink fejlődése (1895-1995)
Kategória:Iparjogvédelem Kategória:Szovjetunió