Radocza János (Sárszentmiklós, 1835. augusztus 18. – Budapest, 1926. december 28.) ügyvéd, királyi tanácsos, országgyűlési képviselő.
Élete Radocza János és Bojás Borbála fia. Jogi tanulmányait Pesten végezte, majd ügyvédi irodát nyitott. 1867-től tagja volt a főváros törvényhatóságának, s nagy tevékenységet fejtett ki a közügyek terén. 1872-ben a Budapest-Terézváros, később a zalaegerszegi kerület képviselőjének választották. Az ő kezdeményezésére indult meg 1894 januárjában az a mozgalom, amely a március 4-én tartott országos nagygyűlésen a szabadelvű egyházpolitikai törvényjavaslatok mellett tüntetett. 1896-tól ismét Budapest VI. kerületét képviselte szabadelvű programmal. A közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül 1887. február 13-án királyi tanácsosi címet kapott. 1896. január 1-jén magyar nemességet nyert sárszentmiklósi előnévvel. 1898. november 20-án a III. osztályú vaskoronarendet kapta.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak, beszámoló és programbeszédei pedig az egykorú lapokban.
Családja Felesége Saager Sarolta (1853–1939) volt, Saager Jakab kereskedő és Porst Alojzia lánya.
Gyermekei
Radocza Kálmán Ferenc János (1880–?) gyárigazgató, főszolgabíró. Felesége Gerbeaud Ilona Janka (1888–1983). Radocza Tibor Gábor Jenő István (1882–1942) ügyvéd. Felesége Gerbeaud Margit Magdolna (1890–1982). Radocza Ákos (1884–1884) Radocza János Károly (1885–1924). Felesége Pfeifer Margit Etelka. Radocza Erzsébet Eugénia Sarolta (1888–1925). Férje Bauss Olivér Szilveszter. Radocza Izabella Róza Mária (1894–1895)
Jegyzetek
Források
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 488. l. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
Kategória:1835-ben született személyek Kategória:1926-ban elhunyt személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1872–1875) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901)