Szudarázs () lakatlan falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 22, közúton 36 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re keletre, Baranyában, a Drávaszög nyugati részén fekszik.
Története A középkorban itt egy Szederjes nevű település állt. Ennek első írásos említése 1265-ben „Zederyes” alakban történt IV. Béla királynak abban az oklevelében, melyben Miklós mestertől a guethi monostor kegyuraságát elveszi, helyette pedig Szederjes és Momad helységeit adományozza.Hazai okmánytár IV. kötet 42. old. A település 1269-ben „Scedereea”, 1289-ben „Scedyries” alakban szerepel a korabeli oklevelekben. Szársomlyó várának a tartozéka volt.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894. A középkori falu valószínűleg az 1526-os török hadjáratban pusztult el. Az 1591-es török adókönyvben „Szoderjás” alakban 8 adózóval szerepel. A nevek alapján ekkor már szerb lakossága volt. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, de a falu a felszabadító harcok során elnéptelenedett.
A mai település csak a 19. század második felében keletkezett mezőgazdasági majorként. A harmadik katonai felmérés térképén a település „Zudrás-puszta” néven található. 1880-tól Pélmonostor határában tartják számon, de lakosságát csak 1900-ban számlálták meg először önállóan, amikor 108-an lakták. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1971-ben még 261 lakosa volt. Az 1970-es években lakossága a jobb megélhetés reményében elvándorolt.
Népessége Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 0 0 108 141 0 0 270 285 240 261 0 0 0 0 (1991-től önálló településként. 1880-ban, 1890-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Pélmonostorhoz számították.)
Oktatás A településen ma a pélmonostor-cukorgyári általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala A község régi weboldala A község kulturális emlékei
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései Kategória:Drávaszög települései Kategória:Baranya vármegye települései