Lévy Béla (Budapest, 1873. december 4. – London, 1959.) magyar ügyvéd, jogi író. Lévy Lajos (1875–1961) orvos bátyja és Kármán Mór unokaöccse.
Élete Lévy Bernát filológus, orientalista és Kleinmann Mina (1847–1918) fia. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végezte és 1895-ben szerezte meg oklevelét. 1898-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott. 1899 és 1904 között a budapesti Kereskedelmi Akadémia tanáraként működött. Tagja volt az Országos Ügyvédvizsgáló Bizottságnak. Oskar Borchardt Die Handelsgesetz des Erdballs című munkájában ő állította össze a magyar kereskedelmi, váltó- és csődjogi részt. Az 1930-as évek második felében az üldöztetések elől Londonba emigrált és ott folytatott ügyvédi gyakorlatot. Cikkei megjelentek a Jogtudományi Közlönyben, a Magyar jogi lexikonban és A Pallas nagy lexikonában is.
Családja Házastársa Klein József és Spitzer Gabriella lánya, Margit volt, akivel 1906. április 1-jén Budapesten kötött házasságot.
Gyermekei:
Lévy Mária Éva (1908–?). Férje Schwarz Ernő Leó (1904–?) bécsi ügyvéd volt. Lévy Márta Erzsébet (1910–?). Férje Fischer Béla (1908–?) okleveles gépészmérnök volt.
Főbb művei
A magyar szabadalmi jog rendszere (Budapest, 1898) A kereskedelmi jog elhatárolásának kérdése (Budapest, 1900) Az ipari mintáról szóló törvénytervezet bírálata (Budapest, 1902) Magyarország kereskedelmi, váltó- és csődjoga (Das Handelsrecht, Wechselrecht und Konkursrecht Ungarns, Berlin, 1906) A szabadalmi törvény előadói tervezete (Kósa Zsigmonddal, 1909) A biztosítási jelzálog kérdéséhez (1916) A szabadalmi törvényjavaslat előadói tervezete (1916) A védjegytörvény előadói tervezete (1917) A mérlegjog törvényhozási problémái (Budapest, 1930)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar jogtörténet Kategória:Magyar szakírók Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1959-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar emigránsok az Egyesült Királyságban