Mindszenti Lichtenberg Kornél (Szeged, 1848. május 10.Petőfi Irodalmi Múzeum, Névtér adatbázisa – Budapest, 1933. február 16.)Dr. Lichtenberg Kornél meghalt (1933. február 17.) Pesti Hírlap, 55. évfolyam, 39. szám, 8. o. magyar orvos, fül-orr-gégész, egyetemi magántanár. Lichtenberg Sándor (1880–1949) urológus, egyetemi tanár apja.

Élete Lichtenberg Albert (1808–1877) és Friedenberg Teréz fiaként született. Középiskoláit szülővárosában, Pesten és Pozsonyban végezte. Egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben folytatta, s utóbbi helyen 1873-ban orvosdoktorrá avatták.

1874-ben Budapesten telepedett le és fülészként dolgozott. Már 1875-től kezdve megjelentek tanulmányai a Gyógyászat, valamint az Orvosi Hetilap hasábjain. 1877-ben nagyobb külföldi tanulmányutat tett.

1882-ben otológiai munkássága elismeréseként magántanári képesítést nyert. A következő évben részt vett az Általános Poliklinika megalapításában, melynek tizenkét évig vezértitkára volt. Szintén 1883-ban kinevezték a Szent Rókus Kórház rendelő fülorvosává. 1894-ben a poliklinika igazgatójának választották, ahol előadásokat tartott elméleti és gyakorlati fülgyógyászatból.

1897-ben Bőke Gyula, a fülészet tanára hatvanöt éves korában nyugalomba vonult, és a tizenhat évvel fiatalabb Lichtenberg lett az utóda. Kettejük között az évek során barátság alakult ki. A Budapesti Királyi Orvosegyesületen belül 1899-ben alapították meg az Otológia Szakosztályt, ahol Bőke töltötte be az elnöki tisztet és Lichtenberg volt az alelnök. A fülészek nemzetközi kongresszusát 1909-ben Budapesten tartották. Az elnöki tisztséget itt is Bőke Gyula, a nyugalmazott tanár töltötte be, de az ülésvezetés feladatát Lichtenberg Kornél látta el. Bőke 1918-ban bekövetkezett halála után Lichtenberg lett a magyar otológia első számú szakembere a magyar fővárosban.

1906-ban mindszenti előnévvel nemesi címet kapott. 1913-ban vonult nyugdíjba. 1924-ben egészségügyi főtanácsossá nevezték ki. Az első világháborút követően évekig a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület ügyvezetője volt. A Magyar Királyi Orvosegylet, a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, a Természettudományi Társulat, az Országos Közegészségi Egyesület és a Trefort-egylet alapító tagja.

Családja Házastársa várpalotai Palotai (Hirschler) Júlia, Palotai (Hirschler) Fülöp és Weisz Eliza lánya, akit 1879. március 4-én Budapesten vett nőül.

Gyermekei: Lichtenberg Sándor (1880–1949) urológus, egyetemi tanár. Felesége Schneider Aranka Matild Amália (1893–?) volt. Lichtenberg Pál (1881–1935) ügyvéd. Lichtenberg Renée (1882–1945). Férje 1900 és 1915 között Rózsa Vilmos (1865–?) ügyvéd volt. Lichtenberg Renáta (1883–?). Második férje Lübek Arnold volt. Lichtenberg István (1889–1954) főkönyvelő. Felesége Somogyi Alice volt. Lichtenberg György Fülöp (1891–?)

Cikkei

Orvosi Hetilap A fül boncztanának történeti vázlata (1875) A fülgyógyászat fejlődése (1875) Műtétel a dobhártyán és dobűrben (1875) Idegen testekről a fülben (1876) A fül idült gennyezése és kezeléséről (1876) Mesterséges dobhártyáról (1879) Fülgyógyászati esetek (1879) Néhány gyakorlati megjegyzés idegen testek eltávolításáról a fülből (1879) Adatok a Meničre-féle fülbántalom ismeretéhez (1880) A nő nemi életének befolyása fülbántalom ismeretéhez (1880) A nő nemi életének befolyása fülbetegség kifejlődésére (1880) Az amerikai fülorvosok XIII. vándorgyűlése (1881) Csináljunk-e bemetszést a külhalljárat heveny körülírt lobjánál (1882) Otogen perissinosus és a hátsó koponyaűr periduralis tályogjának operált és gyógyult esete (1896) A hallás országából (1896) A szines hallásról (1896) Weber-Liel, Atticus genyezésekről egy 33 év óta fennálló fülfolyás operált és gyógyult esete kapcsán (1896) Casuisticus adat az otogen koponyaűrbeli szövődményekhez (1896) A kalapács és üllő műtéti eltávolításának értéke az idült, attikus, dobűri genyedések kezelésénél (1897) Orrpolypus eltávolítása, heveny dobürlob, középső koponyaűri periduralis tályog antrektomia, koponyalékelés, gyógyulás (1898)

Gyógyászat Gruber uj eljárása a dobűr heveny lobjainál (1876) A Meničre-féle bántalom viszonya a tengeri betegséghez (1882) Néhány gyakorlati észrevétel kis gyermekek azon rejtett képü füllobjáról, mely heveny hurutos állapotok közepette szokott fellépni (1882) A vasuti forgalmi személyzet fülbántalmai az utazó közönség biztonsága szempontjából, németül: előadás a német orvosi congressuson Berlinben (1886) A fülzúgás kórtana (1886) Exostosis a külhalljárat porczos részében (1886) Egészségügy a vasuton (1886) Dobhártya collapsus (1891) A csecscsont felvésése (1891) Adat az idült dobűrgenyezések operativ kezeléséhez (1891) Heveny dobűrlob folytán fellépett extraduralis tályog operált esetei (1891)

Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban felolvasásai (XVIII. 1875., XIX. 1878. XX. 1879. XXI. 1880. XXII. 1882. XXIII. 1886. megjelentek az előbb említett két szaklapban)

Monatsschrift für Ohrenheilkunde A német orvosi congressus fülgyógyászati osztályának munkálatai (1887)

Pester medizinische-chirurgische Presse Über subjective Gehörsempfindungen, Ein Fremdkörper im Ohre mit cerebralen Erscheinungen és könyvism. (1882–1883)

Munkái

Az ideges süketségről (Budapest, 1879., Különnyomat a Gyógyászatból) Die Ohrenkrankheiten, deren Verhütung und hygienische Behandlung (Berlin, 1888) A budapesti általános poliklinika jelentése (Budapest, 1892)

Díjai, elismerései

Ferenc József-rend lovagkeresztje (1895) Ferenc József-rend tiszti keresztje

Jegyzetek

Források

Lichtenberg Kornél (2003. szeptember 7.) Orvosi Hetilap, 144. évfolyam, 36. szám

Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar fül-orr-gégészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1849-ben született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek Kategória:Szegediek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek