Ivan Kupec (Ivan Kunoš (1940-ig); Galgóc, 1922. október 21. – Pozsony, 1997. május 15.) szlovák költő, esszéíró és műfordító.Literárne informačné centrum A galgóci gimnáziumot róla nevezték el.Ivan Kupec Gimnázium
Élete Egy postahivatalnok és egy tanár családjában született. Iskolába Galgócon, Trencsénben, Malackán, Nyitrán járt. Pozsonyban folytatta a tanulmányait a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol öt szemesztert végzett el a szlovák nyelv és filozófia területén. Eredeti neve Ivan Kunoš volt, de 1941-ben felvette az Ivan Kupec nevet.
1946-tól 1950-ig a szlovák Pravda és a kassai Východoslovenská Pravda újságok újságírójaként dolgozott (két évig a főszerkesztő is volt). Ezután öt évig a Tatran Kiadó főszerkesztője, 1955 és 1970 között a szlovák író kiadó szerkesztője és főszerkesztője. Az úgynevezett „szabványosítás” időszakában nem engedték meg a saját műveinek a publikálását, és több éven keresztül szabadúszóként dolgozott, műfordítói és szerkesztői munkát végzett. 1974-től a Mladé letá gyermek- és ifjúsági irodalom kiadójában dolgozott, nyugdíjazásáig 1984-ig.
Munkássága A középiskolás évei alatt készítette az első műveit. Már tizennyolc éves korában a szürrealisták költői csoportjának tagja volt, amely az 1940-es években alapozta meg a szlovák költészet fejlődésének alaphangját. A szürrealisztikus poétikát alkalmazta első, a Podľa hviezd meniť masky című könyvében, amelyet eredetileg Ivan Kunoš néven tett közzé. Jellemzője a tematikus sokféleség, a nyugodt képalkotás, a társulások szabad áramlása. Később eltért a szürreális kreatív módszertől és a világképtől. Versében a második világháború utáni valóságot ábrázolta a szocialista realizmus módszerének erőltetésének nyomására, néhol alkalmazta a társadalmi kapcsolatok egyszerűsített nézetét. Szergej Jeszenyin lírája hatott rá, követte a szlovák és a világirodalom haladó hagyományait.
A Mahonai (1964) című kötetében a keleti költészet hatása is érződött. A Nesmrteľní (Halhatatlanok, 1963) tanulmánykötetében a világirodalom kiemelkedő költőit mutatta be. Petőfiről szóló írása a szlovák irodalom egyik legszebb arcképe a magyar klasszikusról. Munkáiban különféle témákkal foglalkozott, mint például ijesztő ötletek, szépség, gyengédség, szerelem, menekülés, a nemlétezés rejtélye, a világ elhagyása, a magány, a szerelem vagy szerette elvesztése, az öregség, a halál félelme. A saját alkotásai mellett műfordítással is foglalkozott.
Művei Verseskötetek
Podľa hviezd meniť masky (1940) A csillagok szerint cserélni az álarcot Nížinami výšinami (1955) Síkságokon és ormokon át Mušľa (1961) Kagyló Mahonai (1964) Vyzliekanie z hnevov (1965) Vessük le a haragot Hodina s anjelom (1969) Egy óra az angyallal Tieňohra (1988) Árnyékjáték Kniha tieňov (1990) Árnyékkönyv Básne (1992) Versek
Válogatások Zatmenie ženy (1966) Nové premeny (1982) Új átalakulások
Esszék Nesmrteľní (1963) Halhatatlanok Obrana poézie (1963) A költészet védelme Denník (1999) Napló
Magyarul Ján Smrek 1953. évi csehszlovák állami díjjal kitüntetett Petőfi-fordításaRészlet Ivan Kupec Ján Smrek Petőfi-műfordításkötetének utószavából (Sziklay L., Kemény G. G., A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből, 1962)A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből Antikvarium.hu 5 vers: rozsdavörös szimbólumok, és utoljára még, magasan repülnek a madarak, este még a napba fogódzva, a naptól megvakulva rohanunk a halálba (Monoszlóy Dezső, Irodalmi Szemle, 1966, 1. szám) 1 vers: A hamu kiáltása (Zádor András, Kortárs, 1970, 11. szám)
Jegyzetek
Fordítás
Források
Ivan Kupec Irodalmi Információs Központ
További információk Ivan Kupec Discogs.com
Kategória:Szlovák költők, írók Kategória:Szlovák műfordítók Kategória:1922-ben született személyek Kategória:1997-ben elhunyt személyek Kategória:Galgóciak Kategória:Pozsonyiak