Az anafora terminus az ógörög ἀνά (ana) ’felfelé’ + φέρω (fero) ’viszek’ szavakból összetett ἀναφορά (anafora) szóból származik. Eredetileg az anafora retorikai szakszó, amelynek magyar megfelelője az ’előismétlés’. Jelentése egy vagy több szó ismétlődése két vagy több egymást követő tagmondat, mondat, illetőleg verssor vagy versszak elején, pl. S eltűn előlem a világ, / Eltűn előlem az idő (Petőfi Sándor: Minek nevezzelek?).Szathmári 2008, Anafora szócikk. Az ἀνά (ana) ’felfelé’ elem a tekercsekre való írást idézi, a megismételt entitás helyzetére utalva.Hangay 2007, 540. o.
A nyelvészetben az anafora szintaktikai-szemantikai jelenség. Ez visszautalás egy bizonyos nyelvi entitással egy olyan másik nyelvi entitásra (szóra, szócsoportra, mondatra), amely előtte jelenik meg. Például a Péter azt hitte, hogy Anna őt látta mondatban az őt személyes névmás a Péter főnévre utal. Az antecedensnek nevezett nyelvi entitás, amelyre az utalás történik, egy referensnek nevezett nyelven kívüli entitást képvisel, az anaforikusnak nevezett elem pedig az antecedenst képviseli, tehát rendszerint közvetett módon a referenst.Tolcsvai Nagy 2006, 113–115. o.Bussmann 1998, 58. o.Crystal 2008, 25. o.Dubois 2002, 36. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 43–44. o. Az anaforikus utalás koreferenciának nevezett azonosságot jelez aközött, amit kifejeznek, azzal, amit előbb fejeztek ki.
Az anafora két másik utalási jelenséggel áll ellentétben. Az egyik, szintén forikus jelenség a katafora, ami előreutalás arra, amit utólag fejeznek ki, pl. Leonin azt sugá barátjának: Most mindjárt el leszünk temetve (Jókai Mór).Hangay 2007, 540–541. o. A másik a deixis (rámutatás), ami közvetlen utalás a beszédhelyzetben jelen lévő egyik nyelven kívüli entitásra, pl. – Hol van az újság? – Itt.
Anaforikus elemek és antecedenseik Az anaforikus elemek rendszerint több szófajhoz tartozó szavak. Egyesek csak anaforikusak, mások lehetnek kataforikusak és/vagy deiktikusak is. Azon helyzetek, amelyekben használják őket, nyelvenként különbözhetnek. Antecedenseik legtöbbször többféle mondatrészt kifejező főnevek, de lehetnek más szófajú szavak is, valamint egyszerű mondatok, összetett mondatok vagy ennél nagyobb entitások.
Artikulusok Az egyik anaforikus elem a határozott artikulus, amely a magyar nyelvben és egyéb nyelvekben a névelő. Példák: Tegnap hárman kértek szállást a fogadóban. A vendégek két napig maradtak; Police are questioning someone. The man was arrested ’A rendőrség kihallgat valakit. Az férfit letartóztatták’.Eastwood 1994, 200. o.
A román olyan nyelv, amelyben határozott végartikulus van, pl. Am cumpărat o carte. Cartea le-a făcut o mare plăcere copiilor ’Könyvet vettem. A könyv nagyon tetszett a gyerekeknek’.Bidu-Vrănceanu 1997, 150. o.
E nyelv hagyományos grammatikái két egyéb határozottan determináló artikulust is számba vesznek, amelyek névelők:Bidu-Vrănceanu 1997, 439. o. birtokos névelő: Cartea elevului este nouă; a profesorului este veche ’A tanuló könyve új, a tanáré régi’; mutató névelő: Cartea din dreapta este nouă, cea din stânga este veche ’A jobb oldali könyv új, a bal oldali régi’.
Névmások A névmások természetüknél fogva anaforikusak és/vagy deiktikusak, mivel más nyelvi entitásokat helyettesítenek, képviselnek.
Személyes névmás A személyes névmásokat anaforikusként hangsúlyosan vagy hangsúlytalanul (mint simulószókat) használják nyelvtől és helyzettől függően.
Példák hangsúlyos használatukra az alábbiak: Az igazgató köszöntötte a verseny nyerteseit. A díjakat is ő adta át;Hangay 2006, 541. o. Father was so ill we were having to sit up with him night after night ’Apa olyan beteg volt, hogy vele kellett lennünk minden éjjel’;Eastwood 1994, 116. o. En France, le général de Gaulle est un homme très célèbre ; on parle encore souvent de lui ’Franciaországban de Gaulle tábornok nagyon híres ember. Még gyakran beszélnek róla’;Delatour 2004, 75. o. Ion știa și el adresa ’Ion is tudta a címet’ (szó szerint ’Ion tudta is ő…’);Avram 1997, 328. o. (BHMSZ)Bosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv. Petar je doputovao u grad. S njim je bio i Ivan ’Petar a városba utazott. Vele volt Ivan is’.Čirgić 2010, 327. o. (montenegrói grammatika).
Hangsúlytalanul az anaforikus személyes névmásokat alanyként túlnyomóan analitikus nyelvekben használják, amelyekben az ige nem jelzi elegendően a személyt: Nos filles sont étudiantes ; elles sont à Paris ’Lányaink egyetemisták. Párizsban vannak’;Dubois 2002, 357. o. A young woman entered the room. She was carrying a large briefcase ’Fiatal nő lépett be a helyiségbe. Nagy bőröndöt cipelt’.Bussmann 1998, 33. o.
A francia nyelvben az anaforikus hangsúlytalan személyes névmást az alany megkettőzésére is használják: a választékos nyelvi regiszterben olyan kérdő mondatban, amelyben az alany főnévvel kifejezett: Paul est-il malade ? ’Beteg-e Paul?’;Dubois 2002, 255. o. az alany nyomatékosítására: Ces filles, elles croient au père Noël ’Ezek a lányok hisznek a Télapóban’.Dubois 2002, 326. o.
Más nyelvekben, például a magyarban, a románban vagy a BHMSZ-ben az ige alakja – személyragja által vagy rendhagyó ige esetén egészével – egyedül is kifejezheti az alanyt, ha ez nincs nyomatékosítva. Ezért a rag magában is lehet anaforikus, beleértve azt is, ha nem testes, hanem nulla: Péter bejött a szobába. Leült(ø), és olvasni kezdte az újságot; Văzând Ion cum stau lucrurile, s-a supărat ’Mivel Ion meglátta, hogyan állnak a dolgok, megharagudott’; (BHMSZ) Mnogi obećavaše da će doći ’Sokan megígérték, hogy el fognak jönni’.Čirgić 2010, 296. o.
A franciában, a románban vagy a BHMSZ-ben a hangsúlytalan személyes névmásokat gyakran használják a tárgy és a részeshatározó anaforikusaként.
Az egyik használati esetük olyan mondatban van, amely egy másikat követ: – Tu aimes ce thé à la menthe ? – Oui, je le trouve très bon „Szereted ezt a mentateát? – Igen, nagyon jónak találom”;Delatour 2004, 52. o.Ez esetben a francia táryi funkciójú személyes névmásnak a magyarban az határozott ragozású ige ragja felel meg. J’ai écrit à Lucie pour lui souhaiter un bon anniversaire ’Írtam Lucie-nak, hogy boldog születésnapot kívánjak neki’.Delatour 2004, 78. o. Dacă o vezi pe Maria, spune-i că o aștept ’Ha látod Mariát, mondd meg neki, hogy várom (őt)’;Moldovan 2001, 284. o. (BHMSZ) Ima sat, ali ga ne nosi ’Van órája, de nem viseli’;Čirgić 2010, p. 295. Ujak ga zamoli da mu bude gostom ’A nagybácsi megkéri, hogy a vendége legyen’ (szó szerint ’… hogy neki legyen vendég’).Barić 1997, p. 527.
A franciában ezeket a névmásokat kötelezően arra is használják, hogy megkettőzzék a mondat elejére nyomatékosítás céljából helyezett tárgyat, illetve részeshatározót: Pierre, je le vois ’Pierre-t látom’;Dubois 2002, 36. o. À mon père, je lui parle très peu ’Az apámmal nagyon keveset beszélek’.Wyler 2019, Détachement et thématisation (Helyváltoztatás és topikosítás).
A hímnem egyes szám harmadik személyű hangsúlytalan személyes névmás anaforikusa a névszói állítmány névszói részének is, pl. – Es-tu courageux ? – Oui, je le suis ’– Bátor vagy? – Igen, az vagyok’.Dubois 2002, 382. o.
Ez a névmás egész mondatra is visszautal: – Vas-tu écrire à ta mère ? – Je suis en train de le faire ’– Írsz majd az édesanyádnak? – Éppen ezt teszem’.
Van a franciában még két, csak simuló, egyes szerzők szerint határozói névmás,Karakai 2013, 137. o. mások szerint ugyancsak személyes névmás, amelyek egyes helyhatározók nyomatékosítására is használatosak a fenti módszerrel: Son enfer, elle en est revenue ’A poklából visszatért’; À Paris, j’y vais souvent ’Párizsba gyakran megyek’.
A románban is, ha a tárgyat a mondat elejére hozzák nyomatékosítás céljából, akkor kötelező ilyen névmással visszautalni rá: Pe Ion îl știu de mult ’Iont régóta ismerem’.Bidu-Vrănceanu 1997, 53–54. o. Ez a tárgyi mellékmondatra is vonatkozik, a nőnem egyes szám harmadik személyű személyes névmás használatával: Că el a făcut erori, o știm cu toții ’Hogy ő hibákat követett el, azt mindannyian tudjuk’.
A részeshatározót nyomatékosítás céljából és anélkül is a mondat elejére lehet hozni, és mindkét esetben vissza kell rá utalni személyes névmással: La doi dintre ei le-am dat avizul ’Kettőjüknek megadtam a jóváhagyást’.Avram 1997, 376. o.
Az alanyi funkciójú személyes névmás lehet olykor egy időben anaforikus és kataforikus, amikor előreutal a főnévvel kifejezett névszói állítmányra, amely azonosítja: Mes grands-parents ? Ils étaient commerçants ’A nagyszüleim? Kereskedők voltak’;Delatour 2004, 54. o. (BHMSZ) Bez junaka se ne može, oni su gruda koja za sobom vuče usov ’Hősök nélkül semmi sem lehetséges; ők az a hógolyó, amely a lavinát elindítja’.Jahić 2000, 454. o. (bosnyák grammatika).
Visszaható és kölcsönös névmás A visszaható névmás és a kölcsönös névmás nyomatékosítás nélküli mondatban anaforikusak. Egyes nyelvekben (pl. francia, román) ugyanazok a névmások visszahatóak is és kölcsönösek is lehetnek, másokban (pl. magyar, angol) külön szavak fejezik ki a kettőt: Péter önmagát sem ismeri;Erdős 2001, 5. Névmások oldal. A két államfő üdvözölte egymást;Szende – Kassai 2007, 85. o. They hit themselves ’Megütötték magukat’;Bussmann 1998, 58. o. They hit each other ’Megütötték egymást’; La fille s’est coiffée ’A lány megfésülködött’;Delatour 2004, 110. o. Estelle et moi, nous nous téléphonons très régulièrement „Estelle és én rendszeresen telefonálunk egymásnak’;Delatour 2004, 80. o. Ion se spală ’Ion mosakodik’; Copiii își trimit cărți ’A gyerekek könyveket küldenek egymásnak’; (BHMSZ) Pisac govori o sebi ’Az író magáról beszél’;Klajn 2005, 80. o. (szerb grammatika). Dječaci su se počešljali ’A fiúk megfésülködtek’.Barić 1997, 204. o. (horvát grammatika).
Birtokos névmás Úgy a birtokos névmások, mint az egyes nyelvekben létező birtokos determinánsok is anaforikus elemek lehetnek.
A magyarban van birtokos névmás (pl. Ez a bőrönd nem az enyém), de nincs birtokos determináns. A birtokos személyjel tölti be a szerepét: Mari is eljött. A barátja azonban otthon maradt. A birtokos nyomatékosítása céljából anaforikusként személyes névmás használatos: az ő barátja.
A többi itt említett nyelvben van birtokos névmás és determináns is.
A BHMSZ-ben teljesen azonos az alakjuk: Mi se brinemo za svoj posao, a vi se pobrinite za svoj ’Mi a saját dolgunkkal törődünk, ti meg törődjetek a sajátotokkal’.
A románban névmássá úgy válik a birtokos determináns, hogy elé teszik a birtokos névelőt:Bidu-Vrănceanu 1997, 371. o. L-am întâlnit pe Ion; aspectul său m-a neliniștit ’Találkoztam Ionnal. Kinézete nyugtalanná tett’; Maria mi-a cerut un ceas; al său se stricase ’Maria egy órát kért tőlem. Az övé elromlott’.
Ebben a nyelvben az egyes szám harmadik személyű birtokos esetű személyes névmások helyettesíthetik a birtokos determinánst: Profesorul a dat studenților săi (birtokos determináns) / lui (személyes névmás) o carte ’A professzor könyvet adott a diákjainak’.
Az angolban és a franciában különböznek a névmások alakjai a nekik megfelelő determinánsokéitól:Eastwood 1994, 214 Both climbers broke their legs ’Mindkét hegymászó lábát törte’Eastwood 1994, 214. o. (a névmás alakja theirs); That isn't Harriet's coat. Hers is blue ’Az nem Harriet kabátja. Az övé kék’ (a determináns alakja her); Votre jardin a beaucoup plus de fleurs que le nôtre ’A ti kertetekben sokkal több virág van, mint a miénkben’Delatour 2004, 56. o. (a determináns alakja notre határozott névelő nélkül); Notre ville est connue pour son église gothique ’Városunk a gótikus templomáról ismert’ (a névmás alakja la sienne).
Mutató névmás A mutató névmás ilyen használattal is és determinánsként is visszautalhat főnévre vagy mondatra. Egyes nyelvekben csak azonos alakjai vannak a kettőnek, másokban azonos alakjai is. Példák: Muki kutya szereti a labdáját. Azzal akar mindig játszani; I simply haven't got the money. This is/That's the problem ’Egyszerűen nincs rá pénzem. Ez a gond’;