Már régóta tartja magát egy elmélet, mely szerint van élet a Vénuszon. Az elmélet az 1960-as évek óta visszaszorult, mert a bolygó kutatása közben kiderült, hogy a Földétől teljesen eltérőek itt a viszonyok.
Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, ezért az extrém üvegházhatás nagyjából 465 Celsius-fokra emeli meg a hőmérsékletet, emellett a légköri nyomás a földinek a 90-szerese, Így a bolygó felszínén igen valószínűtlen, hogy egy nálunk ismert vízalapú életforma kialakuljon. Azonban több tudós is átgondolta, hogy a hőmérsékleti és savassági szélsőségeket kibíró extremofil mikroorganizmusok létezhetnek a Vénusz légkörének hűvösebb, savas, felső rétegében.Redfern, Martin (25 May 2004). "Venus clouds 'might harbour life'". BBC News. Retrieved 30 December 2015. Friss, 2020-as kutatások arra utalnak, hogy a légrétegben foszfin van, ami az élet jelenlétére utalhat.
Történelmi nézőpontok A XX. század közepéig úgy gondolták, hogy a Vénusz felszíne a Földéhez hasonló, így ott is jelen lehet az élet. 1870-ben a brit Richard Proctor csillagász azt mondta, a Vénusz egyenlítőjének területén az élet szinte teljesen elképzelhetetlen,Proctor, Richard A., Other Worlds Than Ours: The Plurality of Worlds Studied Under the Light of Recent Scientific Researches. New York : J.A. Hill and Co., 1870. s. 94. de a sarkok körül akár még lehetséges is lehet.
Az 1960-as évektől különféle űrfelvételek tisztán megmutatták, hogy a Vénusznak szélsőséges az időjárása, és az üvegházhatás miatt igen magas a felszíni hőmérséklet. A légkörben kénsavból álló felhők úsznak, a felszíni nyomás 90 bar, majdnem a földi érték százszorosa. Ez olyan érték, melyet a Földön 1000 méter mélyen az óceánokban lehet megfigyelni.
1967 szeptemberében Carl Sagan és Harold Morowitz a Nature-ban megjelentettek egy cikket a vénuszi élet lehetőségeiről.
Élet a légkörben Bár a Vénusz felszínének környékén kevés esély van az életre, 50 km magasan hűvös a levegő, és még a légköri nyomás is kedvező lehet. Venus as a Natural Laboratory for Search of Life in High Temperature Conditions: Events on the Planet on March 1, 1982 , L. V. Ksanfomality, published in Astronomicheskii Vestnik, Vol. 46, No. 1, 2012 .
A Venera, a Pioneer Venus és a Magellán küldetések azt mutatták, hogy a légkör felső rétegeiben egyszerre volt jelen a karbonil-szulfid, a kén-hidrogén és a kén-dioxid. Ezen kívül a Venera nagy mennyiségű, mérgező klórt érzékelt kissé lejjebb, a vénuszi felhőövben. A karbonil-szulfid szerves úttól eltérően nehezen jön létre, de származhat vulkanikus folyamatokból is. Kénsav a felsőbb rétegekben alakul ki, ahol a Nap fotokémiai reakciót indít be a szén-dioxid, a kén-dioxid és a vízpára között.
A Nap sugárzásának hatására a lakható övezet 51 km (65 °C) és 62 km (−20 °C) magasságok között van, a savas felhők belsejében. Egyes elképzelések szerint a Vénusz légkörének felhői olyan vegyi anyagokat tartalmazhatnak, melyek biológiai aktivitást indíthatnak be. Az elképzelések szerint, ha léteznek feltételezhető mikroorganizmusok a légkörben, azok energiaforrásként a Nap által kibocsátott ultraibolya sugárzást használhatják fel. Ez megmagyarázná azokat a sötét vonalakat, melyeket „ismeretlen UV elnyelőknek” neveznek, s melyeket a Vénuszról készült UV fényképeken lehet megfigyelni. Az ismeretlen UV elnyelő arra sarkalta Carl Sagant, hogy egy 1963-ban megjelent cikkében azt javasolja, hogy feltehetően mikroorganizmusok vannak a Vénusz légkörének felső részében, melyek elnyelik az UV-sugárzást.Mysterious dark patches in Venus' clouds are affecting the weather there. What the dark patches are is still a mystery, though astronomers dating back to Carl Sagan have suggested they could be extraterrestrial microorganisms. Erica Naone, Astronomy. 29 August 2019.
2019 augusztusában a csillagászok egy hosszan tartó UV-fény eltűnést és albedót figyeltek meg a Vénusz légkörében és időjárásában, mely lehet vegyi anyagom hatásának vagy egy nagy mikroorganizmus kolónia jelenlétének a hatása a magas légkörben.
2020 januárjában csillagászok olyan bizonyítékokról számoltak be, melyek alapján a Vénusz jelenleg aktív vulkáni tevékenységek helyszíne lehet, és az így képződő maradványok tartalmazhatnak olyan tápanyagokat, melyeket a Vénusz légkörében élő mikroorganizmusok képesek lehetnek feldolgozni.
2020 szeptemberében a kutatók azt írták, foszfin nyomait találták meg a bolygó légkörében, amely a Vénuszon meglévő körülmények között már ismert abiotikus módin nem jöhetett létre.
A foszfinhoz hasonló molekulák jelenlétére nem számítottak a Vénusz légkörében, mivel az ultraibolya-sugárzás következtében reakcióba lépne a vízzel és a szén-dioxiddal. A PH3 a Földön az anaerob szervezetekkel hozató összefüggésbe a Földön, és oxigénmentes exobolygókon az élet jelenlétére utalhat. Az elmélet magyarázatot adhat a Japán Űrügynökség által a Vénusz felszínén felfedezett sötét vonalakra, melyek a felhőkben élő mikrobák lehetnek.
Esetleges múltbéli élet Az is elképzelhető, hogy amennyiben a felgyorsuló üvegházhatás kialakulása előtt folyékony víz létezett a Vénusz felszínén, kialakulhatott ott a mikrobiotikus élet, de idő közben kihalt.Bruce Dorminey, "Venus Likely Had Past Life; Next Step Is Finding It", Forbes, 28 March 2016. Feltételezve, hogy az a folyamat, mely elhozta a vizet a Földre, a többi bolygónál is lejátszódott a lakható övezetben, akkor a becslések szerint a felszínen legfeljebb 600 millió évig lehetett víz a késői nagy bombázás előtt és alatt, ami elegendő idő lehetett egy egyszerű életforma létrejöttéhez, de ez az időszak a pár millió évtől a több milliárd évig bármi lehet. A 2019. szeptemberi kutatási eredmények alapján a Vénusz felszínén lehetett víz, és meg lehettek az élethez szükséges feltételek mintegy 3 milliárd évig, és ennek az időszaknak a vége mintegy 700–750 millió éve lehetett. Ha helyesek a feltételezések, ez már elegendő idő lehetett az élet kialakulásához. Így már kifejlődhetett egy levegőben megélő mikroba életforma is.
Jegyzetek
Kategória:Vénusz