A Veres-hegyi-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecse hegységben található egyik barlang. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Turista útikalauzokban is szerepel. Denevérek is előfordulnak benne.
Leírás
Tatabánya külterületén, a Veres-hegy (Kopasz-hegy) meredek, sziklás ÉNy-i oldalában, a hegycsúcs alatt kb. 50 m-re helyezkedik el. ÉNy-ra néző, háromszög alakú, rácsajtóval lezárt bejárata 0,7 m széles és 0,9 m magas. A bejárati nyílás függőlegesen szakad rá a 3 m széles, 5 m hosszú és 7,5 m magas bejárati teremre. E teremhez három mellékág (Iker-terem, ÉK-i ág, DNy-i ág) is csatlakozik. A főjárat a Fehér-teremmel folytatódik. Ez a barlang legnagyobb terme, 6,7 m széles, 9,6 m hosszú és 9,1 m magas. A terem aljáról a 15 m hosszú, meredeken lejtő és függőleges lépcsőkkel tagolt tág Ferde-akna, majd rövid lankásabb rész után a 9,6 m mély függőleges Nagy-akna vezet tovább. Ennek aljától meredeken felfelé tartó mellékjárat ágazik le, a lépcsősen lefelé tartó főjárat pedig a 12 m-rel lejjebb található végponton ér véget.
A barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével tekinthető meg.
Felső triász vastagpados mészkőben lévő bonyolult törésrendszer mentén jött létre. A fő törésirányok É–D, ÉK–DNy és ÉNy–DK irányúk. Formakincse alapján kialakulásában valószínűleg az e törések mentén feláramló langyos víz oldó hatása volt a meghatározó. Borsóköves kiválások figyelhetők meg a falain néhány helyen. Felső részében, leginkább a Fehér-teremben, kitöltésének felső rétege kőtörmelékkel kevert guanóból áll.
A barlang az átlagosnál szárazabb, gyenge csepegések csak hosszabb csapadékos időszakban figyelhetők meg. Levegőjének átlaghőmérséklete a Fehér-teremben 9,8 °C, a Nagy-akna tetejénél 10,2 °C, a végpontnál 10,7 °C. Szén-dioxid tartalma magasabb a normálisnál, ősszel és nyáron az 1,5–2,5 tf%-ot is eléri.
A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület végzett denevér-megfigyeléseket benne, amelyek során 7 denevérfaj; kis patkósdenevér, kereknyergű patkósdenevér, vízi denevér, horgasszőrű denevér, közönséges denevér, szürke hosszúfülű-denevér és nyugati piszedenevér jelenlétét állapították meg a csoporttagok. Az észlelési adatok és a rendszeresen fellelhető friss ürülék alapján a barlang helyi viszonylatban közepes faj- és egyedszámú állandó téli és kis faj- és egyedszámú nyári denevérszálláshelynek tekinthető. Párzóhelyként nem nagy jelentőségű.
1974-ben volt először Veres-hegyi-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Vasutas-barlang (Székely 1994), Vöröshegyi-barlang (Lendvay 1964), Vöröshegyi barlang (Vigh 1937), Vöröshegyi Ördög-lyuk (Bertalan 1976), Vörös-hegyi ördöglyuk (Kordos 1984), Vöröshegyi-sziklaüreg (Székely 1994) és Vöröshegyi sziklaüreg (Kadić 1952) neveken is.
Denevér-megfigyelések
Denevér-megfigyelések (1986–2014)DátumRhin. hip.Rhin. eur.Myo. dau.Myo. nat.Myo. myo.Ple. aus.Bar. bar.Indet sp. 1986. január 5.6–––1––– 1988. január 17.7––––––– 1988. október 15.–––––––1 1988. december 17.8–––1––– 1989. február 18.8––––1–1 1989. április 4.4––––––– 1989. július 15.–––––––– 1989. szeptember 17.––––1––1 1990. január 24.10––1–––– 1990. január 25.13––1–––– 1990. június 12.1––––––1 1990. november 9.4––––––1 1991. január 4.4––––––– 1991. április 10.–––––––– 1991. július 10.–––––––– 1991. szeptember 16.–––––––– 1991. november 17.7–––1––– 1992. február 9.8–––1––– 1992. február 16.7–––1––– 1993. január 23.11––––––– 1993. február 21.8––––––– 1993. március 31.9––––––1 1993. május 1.1––––––– 1993. október 31.3––––––3 1993. november 30.6––––––– 1993. december 30.8–––1––– 1994. január 30.4––––––1 1994. február 28.–––––––2 1994. március 31.2––––––3 1994. április 30.–––––––1 1994. május 30.––––1––– 1994. június 30.–––––––– 1994. július 30.–––––––– 1994. augusztus 31.–––––––1 1994. szeptember 30.–––––––1 1994. október 30.2––––––– 1994. december 30.7––––––– 1995. január 30.4––––––– 1995. március 11.4––––––– 1995. április 8.3–––1––– 1995. május 6.1––––––1 1995. június 3.–––––––2 1996. február 17.6––24––– 1996. március 24.2–––5––– 1996. október 19.2–––6––1 1996. november 29.2–––2––– 1997. január 12.1–––6––– 1997. február 16.61––7––– 1997. március 23.5–––7––– 1997. április 27.1––––––1 1997. május 31.2––––––– 1997. június 29.–––––––– 1997. július 31.–––––––– 1997. augusztus 30.1––––––– 1997. szeptember 28.2–––1––– 1997. október 31.3––––––– 1997. december 7.31––6––– 1997. december 29.41––5––– 1998. január 25.2–––10––– 1998. február 28.5––111––1 1998. március 31.3–––4––– 1998. április 26.–––––––– 1998. május 30.–––––––– 1998. július 4.–––––––– 1998. augusztus 2.–––––––– 1998. szeptember 6.–––––––– 1998. október 4.3–––4––– 1998. november 1.6–––8––– 1998. november 15.7–––9––– 1998. december 5.7–––8––– 1998. december 30.11––112––– 1999. január 30.8––48––– 1999. február 28.9––112––1 1999. március 30.2––––––1 1999. április 30.1–––2––– 1999. május 30.–––––––1 1999. július 3.–––––––1 1999. október 30.1–––2––– 2000. január 30.9––218–2– 2000. február 27.9––19––1 2000. március 25.3–––3––– 2000. április 30.1––1–––2 2000. június 3.1––––––– 2000. július 1.–––––––1 2000. augusztus 27.1––––––1 2000. szeptember 29.2–––1––– 2000. október 28.3–––1––– 2000. november 25.7–––6––– 2000. december 30.8–––7––– 2001. január 28.10–1–14––– 2001. február 25.8–––12––– 2001. március 31.3–––1––– 2001. április 21.5–––1––– 2001. május 26.2–––2––– 2001. június 23.–––––––– 2001. augusztus 25.–––––––1 2001. szeptember 28.2–––1––– 2001. október 27.4–––1––– 2001. november 28.9–––4––– 2001. december 30.11–––3––– 2002. január 26.6–––4––– 2002. február 24.6–––4––– 2002. március 26.7 (és egy tetem)–––8––– 2002. április 27.––––1––1 2002. május 26.1––––––– 2002. június 23.–––––––– 2002. július 28.–––––––1 2002. augusztus 24.–––––––2 2002. szeptember 29.–––––––– 2002. október 28.––––2––– 2002. november 27.6––11––– 2002. december 29.6––16––– 2003. január 28.12–––8––1 2003. február 25.8––112––– 2003. március 23.3––61––– 2003. április 27.1––––––1 2003. május 28.–––––––– 2003. június 29.–––––––– 2003. július 30.–––––––– 2003. augusztus 26.–––––––– 2003. szeptember 28.–––––––– 2003. október 24.3–––1––– 2003. november 28.8––––––– 2003. december 30.10–––1––1 2004. január 25.6––––––– 2004. február 28.9––23––– 2004. március 28.3––12––– 2004. április 26.1––––––– 2004. május 25.2––––––– 2004. június 29.–––––––1 2004. július 25.–––––––– 2004. augusztus 28.–––––––– 2004. szeptember 25.–––––––– 2004. október 23.2––1–––– 2004. november 28.5––––––– 2004. december 22.7–––2––– 2005. január 23.12–––5––– 2005. február 26.12–––8––– 2005. március 26.3–––6––1 2005. április 27.––––3––– 2005. május 28.–2–––––– 2005. szeptember 25.2––––––– 2005. október 31.5–––2––– 2005. november 27.8–––2––– 2005. december 31.8––17––– 2006. január 22.6––18––– 2006. február 25.9––16––1 2006. március 28.4–––4––– 2006. április 30.1––––––1 2006. május 26.4––––––– 2006. június 30.–––––––– 2006. július 30.–––––––1 2006. augusztus 26.–––––––1 2006. szeptember 30.–––––––– 2006. október 23.1–1––––– 2006. november 25.1––21––1 2006. december 27.4––11––– 2007. december 23.–––––––14 2008. február 24.–––––––13 2009. január 31.6–––4––– 2009. február 28.5–––9––– 2009. március 28.2––––––– 2009. április 29.–––––––– 2009. május 31.2––––––– 2009. június 28.–––––––– 2009. július 31.–––––––– 2009. augusztus 30.–––––––– 2009. szeptember 26.–––––––– 2009. október 31.4–––2––– 2009. november 28.4–––2––– 2009. december 30.11––12––– 2010. január 31.8–––8––– 2010. február 27.6–––8––– 2010. március 28.3–––2––– 2010. április 25.–––––––– 2010. május 29.–––––––– 2010. június 26.–––––––– 2010. július 25.–––––––– 2010. augusztus 29.–––––––1 2010. szeptember 26.–––––––– 2010. október 31.4–1–2––– 2010. november 30.8–––3––– 2010. december 30.10–1–3––– 2011. január 30.11–––4––– 2011. február 26.10–––2––– 2011. március 27.5–––1––– 2011. április 29.–––––––– 2011. május 27.–––––––– 2011. június 30.–––––––– 2011. július 30.–––––––– 2011. augusztus 30.–––––––– 2011. szeptember 29.–––––––– 2011. október 29.–––––––– 2011. november 28.4–––1––– 2011. december 31.11–––3––– 2012. január 31.16––22––– 2012. február 29.15–––2––– 2012. március 29.2–––2––– 2012. április 28.–––––––– 2012. május 27.–––––––– 2012. június 30.2––––––– 2012. július 29.–––––––– 2012. augusztus 26.–––––––1 2012. szeptember 29.1––12––– 2012. október 28.7––1–––– 2012. november 25.7––––––– 2012. december 30.9–––1––– 2013. január 26.10–––3––– 2013. február 23.10–––4––– 2013. március 31.11––13––– 2013. április 30.–––––––1 2013. június 2.–––––––– 2013. július 5.–––––––– 2013. augusztus 3.–––––––– 2013. október 1.3––––––– 2013. október 27.1––––––– 2013. december 2.2––––––– 2014. január 26.5–––1––– 2014. március 14.4––––––– 2014. július 5.–––––––– 2014. december 27.19–––2–––
Kutatástörténet
A Földgömb 1934. évi évfolyamában lévő tanulmány szerint a Szelim-lyuk 1,5 km-es körzetébe sorolható a Vörös-hegy Ny-i lejtőjén nyíló barlang, amely a Lengyel-barlanghoz hasonlóan sajátos keveréke az ördöglyuk típusú barlangnak és a vízszintes járatú barlangnak. Az 1935-ben publikált, Kokas János által írt kiadvány szerint a Szelim-lyuk körül van néhány barlang, amelyek különböző méretűek. A turul emlékműtől DK-re, Alsógallán emelkedő Veres-hegy (341 m) Ny-i lejtőjén nyílik egy barlang, amely a Lengyel-barlanghoz hasonlóan sajátos keveréke az ördöglyuk típusú barlangnak és a vízszintes járatú barlangnak. A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában publikált összeállításban az van írva, hogy a Vöröshegyi barlang az alsógallai Veres-hegy Ny-i lejtőjén, a piros és zöld jelzésű turistaút közelében nyílik. Gaál István szerint a feltárásra váró barlang a Lengyel-barlanghoz hasonlóan bonyolult.
A Pesti Újság 1941. március 14-i számában szó van arról, hogy az alsógallai Vörös-hegy Ny-i lejtőjén régen fel lett fedezve egy nagykiterjedésű barlang. Kadić Ottokár 1952-es kéziratában röviden ismertetve van Vöröshegyi sziklaüreg néven a barlang, amelyet addig senki nem kutatott. Az 1959-ben kiadott Gerecse útikalauzban meg van említve, hogy a Gerecse hegységben az ismertebb barlangokon kívül pl. sok kisebb barlang, hasadék, kőfülke és víznyelő van, pl. a tatabányai (alsógallai) Vörös-hegyen. Az 1964. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban napvilágot látott, hogy a Vasútépítő Törekvés II. sz. barlangkutató csoportja 1964-ben felmérte a gerecsei Vöröshegyi-barlangot.
Az 1965. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban megjelent, hogy a Vöröshegyi-barlang az alsógallai Vörös-hegy Ny-i lejtőjén, az egykori piros és zöld jelzésű turistaút közelében, az úttól kb. 30 m-re helyezkedik el. 90–100 cm magas és kb. 70 cm széles bejárata, amelynek teteje tulajdonképpen rácsúszott kőlapokból, mészkőtömbökből áll. Emiatt a barlangba folyik a kövek rései között a lejtőn lefolyó csapadékvíz. A barlang előcsarnoka és az előcsarnok alatt lévő járatrész csapadékos időben mindig nagyon sáros. Az 5,5 m mély bejárati aknán lefelé haladva az előcsarnokba, majd az előcsarnokból enyhe lejtéssel omladékokon átmászva a Fehér-terembe lehet jutni. A Fehér-terem a barlang legnagyobb terme, amelynek tetején és oldalán jól megfigyelhetők a hévizes oldásnyomok. Alja közepesen fel van töltve agyaggal. Innen pár m-es járaton lefelé haladva az Iker-terem következik. Ez tulajdonképpen két terem, de nagyon hasonlítanak egymásra, mindkettőben vastag vörösagyagréteg van. Az első Iker-teremben kb. 40 cm mély kutatógödröt ásott valaki. A 65 m hosszú barlang felszíni talaja általában mindenhol bolygatott, de mégis eredményes lehet egy régészeti próbaásatás.