Galamb Ödön Károly (Tét, 1888. június 5. – Budapest, 1945. január 15.) magyar gyorsírásszakértő, irodalomtörténész, költő, latin-történelem szakos tanár. "A gyorsírás apostola",Péter László: Galamb Ödön centenáriuma. = Csongrád Megyei Hírlap 1988. június 4. "a tehetségek istápolója"Kappa György: A tehetségek istápolója. Gyorsírók és Gépírók Lapja. 1988/10. 222-224. volt.
Életpályája Szülei Galamb Kristóf járásbíró és Bischoff Berta voltak.Győrszemerei ref. keresztelési akv. 17/1888. folyószám. Familysearch.org Középiskoláit a Pápai Református Gimnáziumban kezdte, a veszprémi katolikus gimnáziumban érettségizett. 1906-1911 között a budapesti egyetem latin-történelem szakos hallgatója volt.
Első állomása Lugos volt 1912-ben; innen küldte A Hét című folyóirathoz költeményeit. Az első világháború kezdetén (1914–1915) a Krassó-Szörényi Lapokat szerkesztette. 1915–1916 között Pancsovára került; Lőrinc Péter az újvidéki egyetem későbbi történelem-professzorának tanítványa volt.
Trianon után (1920) a szerbek elűzték iskolájából. Egy ideig vagonokban élt családjával. 1920 tavaszán lett a makói gimnázium tanára; az internátus termeiben kapott lakást. 1922–1923-as tanév végén megszűnt internátusi felügyelői beosztása. Még egy évig bent laktak az intézetben, majd Makóra, az Úri u. 27.-be költöztek. 1927-ben Makón, a Kossuth u. 49. alá költöztek. Makói éveiben filozófiából doktorált.
Makón tanulta meg a gyorsírást; 1924-ben a szegedi országos versenyen elvitte a pálmát: 20 aranykoronát és egy díszoklevelet kapott. 1924 őszén vette át a gimnáziumi gyorsírótanfolyam és a gyorsírókör vezetését. Makón elsőként vezette be a Radnai Béla-féle rendszer használatát. Tanítványai az 1926-os országos versenyen megszerezték a tízes diákgyorsíró-csapatbajnokságot, 1927-ben pedig a budapesti országos verseny ötös intézeti csapatbajnokságot. 1928. április 28. és 29. között Makón került megrendezésre a délvidéki kerület gyorsíróversenye. 1932-ben felkerült a minisztériumba, a középiskolai gyorsírástanítás szakfelügyelője lett.
Nyolc évig a fővárosi Zrínyi Miklós Gimnázium, majd haláláig a Madách Imre Gimnázium oktatója volt.
1945. január 15-én bombatámadásból származó repeszdarabok sebezték halálra Budapesten. Sírja a Megyeri úti temetőben található.
Emlékezete Lánya, Dr. Takács Tiborné Galamb Sarolta édesapja hagyatékát a makói József Attila Múzeumnak adta. 1988. november 10-én, születésének 100. évfordulóján, Makón, a Kossuth u. 49. számú házon – ahol utolsó makói éveit töltötte – emléktáblát avattak tiszteletére. bélyegkép|jobbra|200px|Galamb Ödön emléktáblája Makón, a Kossuth u. 49. alatt; ő volt Erdei Ferenc és József Attila tanára. Fia, Galamb Zoltán,1944-1948 között tanult az SZFE-n egy tragikus sorsú, tehetséges színész volt, aki a színpadon is és tollat ragadva is próbálta ébren tartani édesapja emlékét.
Jegyzetek
Források Tóth Ferenc: "Az otthonom pedig hát ott, Makón van" – József Attila makói évei. Szeged, Bába Kiadó, 2006. Forgó Géza-Mende Árpád: Emlékjelek és emléktáblák Makón. Makó, 2019. Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985) Forgó Géza: József Attila szobrok és emléktáblák Makón
További információk
Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar gyorsírók Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar történelemtanárok Kategória:Magyar latintanárok Kategória:Tétiek Kategória:Budapest ostromának áldozatai