Zongor Zsigmond (Spáca, 1580 körül – Pozsony, 1657. november 5.) római katolikus pap, nyitrai és esztergomi kanonok, ludányi apát, a fellebbezési törvényszék bírája, 1644-től csanádi püspök, 1648-tól nagyváradi püspök, 1655-től haláláig váci püspök.
Élete Pray György szerint ludányi, Kollányi Ferenc szerint szenttamási Zongor Zsigmond született Spácán (Pozsony vármegyében) 1580 körül. Atyja, Benedek, birtokos nemes volt. Ifjú korát homály fedi. 1616-ban tűnik fel a forrásokban, mint nyitrai kanonok, 1625-ben már székesegyházi főesperes volt. Amikor Dávid Pál ludányi apátot 1625-ben pécsi püspökké nevezték ki, Zongor kapta meg az apátságot, amelyet ő is váci püspökké való kineveztetéséig tartott meg. Ezenkívül bírta a Szentháromságról nevezett libercsei oltárjavadalmat is. Az 1648. évi nagyszombati zsinat határozatait mint ludányi apát és a nyitrai káptalan képviselője írta alá.
III. Ferdinánd magyar király 1644-ben Csanádi püspökké nevezte ki. Mivel püspöksége a török uralom alatt volt, a szegedi ferencesek házfőnökét nevezte ki helynökévé, őmaga pedig továbbra is Nyitrán maradt. Bosnyák István nyitrai püspök Zongort nevezte ki helynökévé, javainak és a nyitrai várnak kormányzójává. Lippay György esztergomi érsek 1645. december 8-án egy esztergomi kanonoki, későbben a nagypréposti javadalmat adta neki. XI. Ince pápa trónra lépte után Zongor így ír a szegedi gvárdiánnak:
Ugyanebben az ügyben 1648. május 10-én Szentbenedekről írt egy latin levelet a házfőnöknek, amelyhez már a pápai bullát is csatolta. A király Zongort 1649-ben a váradi püspökségre helyezte át, és az országgyűlés a fellebbezési törvényszék bírájává tette. Az 1655-ik évben kapta meg a pozsonyi prépostságot és ugyancsak 1655. szeptember 27-én a váci püspökséget. Mint pozsonyi prépost sekrestyét építtetett a székesegyházhoz;
1657. november 5-én Pozsonyban hunyt el. A székesegyház sírboltjába temették. Sírköve vörösmárványból készült.1880Magyar Sion 11, 69 Végrendeletében 5000 forintot hagyott misealapítványul, 1000 forintot a nagyszombati papnevelő intézetnek, 5200 forintot felerészben a pozsonyi egyház zenekarának és felerészben a vácegyházmegyei szegény papok és licenciátusok javadalmazására, 1000 forintot a nagyszombati pálosoknak növendékeik kiképzésére, végül 2000 forintot a nógrádi vár kiépítésére.
Műve 1641-ben megírta a káptalan birtok-könyvét Matricula vei Urbárium Capituli Nitriensis címen. Ez befejezetlen ugyan, de így is becses adatokat tartalmaz.
Jegyzetek
Források , II. kötet, 578–580.
Bunyitay Vince: A váradi püspökség története I–III., Nagyvárad, 1883–1884
További információk knihydominikani.sk
Kategória:Ispácaiak Kategória:Pozsonyiak Kategória:Esztergomi kanonokok Kategória:Nyitrai kanonokok Kategória:Csanádi püspökök Kategória:Váradi püspökök Kategória:Váci püspökök Kategória:Az 1580-as években született személyek Kategória:1657-ben elhunyt személyek Kategória:17. századi püspökök