Szuper Károly (Halas, 1821. május 28.Kiskunhalasi ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1821. év. – Budapest, 1892. szeptember 18.)A Budapest-Kálvin téri ref. egyházközség halotti anyakönyve, 816/1892. folyószám. színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója, színházi rendező.

Élete Apja, Szuper József (1783 k. – Kiskunhalas, 1850. szeptember 30.)Kiskunhalasi református egyházközség halotti anyakönyve, 1850. év. kiskunhalasi városi tanácsos és birtokos volt, aki igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni. Édesanyja Paprika Mária (1796 k. – Kiskunhalas, 1866. április 1.).Kiskunhalasi református egyházközség halotti anyakönyve 64/1866. Szuper Károly a kiskunhalasi református főgimnáziumban tanult és már tanuló korában műkedvelői előadásokat rendezett.

1837 februárjában Debrecenbe ment, ahol diák bátyja kíséretében szorgalmasan látogatta a színházat. Ott meglátta Fáncsy Lajost a Harmincz éves kártyás c. darabban, s ezentúl az volt a vágya, hogy ő is eljátszhassa a szerepet. 1838 őszén Pestre vitte atyja a színészet tanulmányozása végett. 1838 karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a Fekete Gábor színtársulatánál az igazgató Sobri című színművében egy haramia szerepében. Dacára annak, hogy egész nap tanulta a szerepét, belesült. Második fellépése sokkal jobban sikerült, A természet leányában Jancsi inast játszotta, általános megelégedésre.

1839. január 12-én Szabadkán ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel Szigligeti Ede Dienes című drámájában mint őrtiszt, összeesküvő, magyar mágnás, ajtónálló és ügyelő, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. Petőfi Sándor 1842. november 10-én lépett fel Székesfehérváron először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843 márciusig Kecskeméten. 1846-ig működött különböző igazgatóknál, majd Zomborban átvette Komáromi Lajos társulatát, s innentől 35 éven keresztül működött mint önálló vagy társigazgató.

1848-ban ő is honvéd volt; a szabadságharc után számos üldözött színész-honvéd talált menedéket nála. Az 1850-es évek elején Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. 1856. április 13-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a Viola Peti szerepében. (Lásd: „Hölgyfutár, 1856 — 86. sz.) 1880 március havában a Várszínház ellenőre lett.

1880-ban Szigetváron hagyott fel az igazgatással. 1881 november havától az Országos Színészegyesület pénztárosa volt. 1888. november 15-én megülte 50 éves jubileumát, Halason, A peleskei nótáriusban. Közben a Nemzeti Színház és az Operaház pénztárosa is volt. Elhunyt 1892. szeptember 18-án hajnali 2 órakor, életének 71., házasságának 29. évében. Örök nyugalomra helyezték 1892. szeptember 19-én délután a református egyház szertartása szerint a Kerepesi úti temetőben.

Családja

Három felesége volt, mindannyian színésznők.A Schöpflin-féle Magyar Színművészeti Lexikon felteszi a kérdést, hogy az 1926-ban Vecsenypusztán elhunyt Mayer Leopoldina is a színigazgató neje lehetett-e, azonban az ő férje, Szupper Károly 1839-ben Modorban született. Legismertebb az első: Mórocza (Móritz) Antónia, akivel 1841. november 23-án kötött házasságot Győrött.Győr-belvárosi róm. kath. egyházközség házassági anyakönyve, 1841. év., 197. könyvi szám. Gyermekeik: Tihamér (Kiskunhalas, 1842. augusztus 29.Kiskunhalasi református egyházközség keresztelési anyakönyve, 1842. év. – Kecskemét, 1843. február 21.)Kecskeméti református egyházközség halotti anyakönyve, 1843. év. Géza (Szabadka, 1844. augusztus 2.Szabadkai Szent Teréz római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1844. év. – Győr, 1849. május 29.)[Győri református egyházközség halotti anyakönyve, 1849. év.] Matild Katalin (Szabadka, 1850. március 16.Szabadkai Szent Teréz római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1850. év. – Székesfehérvár, 1853. március 30.)Székesfehérvári református egyházközség halotti anyakönyve 10/1853. Károly (Kőszeg, 1852. augusztus 17.Kőszegi evangélikus egyházközség keresztelési anyakönyve 64/1852. – Székesfehérvár, 1853. március 10.)Székesfehérvári református egyházközség halotti anyakönyve 7/1853. József (Hódmezővásárhely, 1857. augusztus 23.Hódmezővásárhelyi református egyházközség keresztelési anyakönyve 621/1857. – ?)

Második felesége Pum/Berky Jozefa színésznő, aki 1860 márciusában Kőszegen már Szuper társulatában játszott,Vasárnapi Ujság, 1860. március 11, 131. old. elhunyt Székesfehérváron 1863. február 17-én, 22 éves korában.Székesfehérvári ref. egyházközség halotti anyakönyve, 7/1863. folyószám. Gyermekeik: Flóra Julianna Mária (Komárom, 1861. március 20.Komáromi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 66/1861. – Székesfehérvár, 1862. október 29.)Székesfehérvári református egyházközség halotti anyakönyve 30/1862. Jenő László (Székesfehérvár, 1862. április 15.Székesfehérvári református egyházközség keresztelési anyakönyve 10/1862. – Foktő, 1868. szeptember 1.)Foktői református egyházközség halotti anyakönyve 31/1868.

Lukács (Lukácsa) Emiliával (Veszprém, 1838. június 27.Veszprémi református egyházközség keresztelési anyakönyve, 1838. év. – Győr, 1918. december 19.)Az Ujság, 1918. december 22., 10. old. Lukácsa József szabómester és Soós Terézia lányával 1863. március 29-én Veszprémben lépett házasságra.Veszprémi református egyházközség házassági anyakönyve, 3/1863.Hölgyfutár, 1863. április 18. / 46. szám (367. old.) Gyermekük: Terézia Ilona (Baja, 1865. február 21.Bajai református egyházközség keresztelési anyakönyve 3/1865. – ?)

Fontosabb szerepei Gubetto (Victor Hugo: Borgia Lucretia) Lejtfi (Varin–Boyer: Földszint és lebuj) Csóri Ferke (Szigligeti Ede: Nagyidai cigányok) Remeki (Degré: Bál előtt és bál után) Lectoure (Dumas: Paul Jones) Peti (Szigeti I.: Viola)

Munkái Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850. Sajtó alá rendezte Váli Béla, Budapest, 1889 (előbb a Hazánkban X.. 1888) – hasonmásban: 1975 A tömeges népfölkelés (színmű, bemutató: Kecskemét, 1848)

Működési adatai

1838: Halas; 1839: Szabadka, Kaposvár; 1840–41: Győr, Komárom; 1841–42: Győr, Székesfehérvár; 1842: Csákvár, Tata; 1842–43: Kalocsa, Székesfehérvár, Kecskemét; 1843: Pozsony, Balatonfüred; 1843–44: Győr; 1843: Kecskemét, Délvidék; 1844–45: Pápa, Komárom, Vác; 1844: Észak-Magyarország, Zombor, Kaposvár; 1845–46: Szabadka; 1846: Szeged, Baja, Arad; 1846–47: Zombor; 1847: Halas; 1847: Baja, Zombor, Mohács; 1847–48: Székesfehérvár; 1848: Veszprém, Pécs; 1848: Kecskemét; 1852: Nagykanizsa; 1852–53: Székesfehérvár; 1853–54: Szombathely; 1855: Alsólendva; 1856: Sümeg; 1857: Székesfehérvár, Szeged; 1857–58: Győr.

Igazgató: 1858: Alsólendva; 1860: Szombathely; 1860–61: Győr, 1863: Szombathely; 1863–64: Székesfehérvár; 1868: Újvidék; 1869–70: Nagybecskerek; 1870: Veszprém, Zenta, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó; 1871: Nagyszentmiklós, Halas, Baja, Kalocsa, Mohács, Kaposvár; 1872: Veszprém, Keszthely, Lendva, Körmend, Kaposvár; 1873: Szekszárd, Kalocsa, Dunaföldvár, Baja, Mohács, Kiskunhalas, Újvidék; 1874: Baja, Halas, Szekszárd, Nyitra; 1875: Komárom, Nagyszombat, Somorja, Komárom, Magyaróvár, Dunaszerdahely; 1876: Halas, Zombor, Kula, Újvidék, Nagybecskerek; 1877: Újvidék, Zenta, Szabadka, Szeged, Kecskemét, Kiskőrös, Veszprém; 1878: Pápa, Sárvár, Körmend, Kőszeg; 1879: Marcali, Kaposvár, Szigetvár, Siklós, Mohács, Újvidék, Pancsova.

Jegyzetek

Források

Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Váradi Antal: Régi magyar színészvilág. Budapest, Franklin-Társulat, 1911. 169-183. old. Szuper Károly színész, vándorszínész-társaság igazgatójának élete, ősei dióhéjban Összeállította: Kéry László András és Halbritter Ernő. Basel–Győr, 2019 Gyászjelentése

További információk

Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999 Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992 Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969 Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904 Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010 Színház az egész!... Játékos színháztörténeti kaleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005 Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998 Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008

Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:Kiskunhalasiak Kategória:1821-ben született személyek Kategória:1892-ben elhunyt személyek