Az Adriatico egy belföldi vasúti járat Olaszországban, amely összekapcsolja Milánót Barival. Nevét az Adriai-tengerről, olaszul Mare Adriatico-ról kapta, mivel a vonat útvonala az Adriai-tenger partján fekvő főbb városokat szolgálja ki Rimini és Bari között.La Légende des TEE p. 330.
Története Trans Europ Express 1969-ben a Ferrovie dello Stato úgy döntött, hogy a TEE szolgáltatás dízelmotoros motorvonatait a német és a francia példa után mozdonyokkal vontatott vonatokra cseréli le.La Légende des TEE p. 134. Mivel a belföldi TEE-t 1965 óta engedélyezték (a TEE-k korábban csak a nemzetközi szolgáltatásokra korlátozódtak), a Gran Conforto személykocsik megrendelését kibővítették, nem csak a meglévő nemzetközi TEE-ken használt vonatok cseréjére, hanem a csúcskategóriás hazai szolgáltatások átalakítására is. Miután 1972-ben leszállították a nemzetközi kocsikat, 1973 tavaszán kettő szerelvény nyolc és kilenc kocsiból állt, és 1973. június 3-án az Adriatico lett az első olasz belföldi TEE járat.Das grosse TEE Buch p. 119 Kezdetben a menetidő 8 óra és 35 perc volt Milánóból Bariba,Ufficio Pubblicità FS, Relazioni TEE tra 160 città Europee, Rome 1973, table 31. ami így 101 km/h átlagsebességet jelentett.
Menetrend: A járat az alábbi állomásokon állt meg 1975-ben:Orario ferroviario Pozzo - 28 settembre 1975 TEE 93 km Állomás TEE 92 12:05 0 Milano Centrale 19:00 14:01 219 Bologna Centrale 17:12 14:39 284 Forlì 16:24 15:07 331 Rimini 15:57 15:29 364 Pesaro 15:28 16:09 423 Ancona 14:54 16:34 466 Civitanova Marche-Montegranaro 14:24 16:59 508 San Benedetto del Tronto 14:00 17:15 532 Giulianova 13:44 17:41 569 Pescara 13:20 18:30 633 Vasto 12:23 18:53 659 Termoli 12:06 19:27 717 San Severo 11:30 19:51 746 Foggia 11:14 20:55 869 Bari Centrale 10:08
InterCity 1987. május 31-én az Adriaticót két kocsiosztályú InterCity járattá alakították át. 2001. június 10-én az északi végállomást Milánóról Velencére változtatták, és 2005. december 11-től a déli végállomást 149 km-rel délre, Lecce-be költöztették.
Irodalom Maurice Mertens, Des images et des notes… Après quinze années d'exploitation des TRANS EUROP EXPRESS, in Chemins de Fer, vol. 1975-4, n. 313, Parigi, Revue de l'Association Française des Amis des Chemins de Fer, luglio-agosto 1975, pp. 161–193. Maurice Mertens, Jean-Pierre Malaspina, TEE. La leggenda dei Trans Europ Express, con la collaborazione di Marc Le Gad, Manfred e Martin Meyer, Salò (BS), ETR – Editrice Trasporti su Rotaie, 2008, .
További információk bahnhistory.de
Jegyzetek
Kategória:Nevet viselő olaszországi vonatok Kategória:Trans Europ Express