Fára József (Gyulafehérvár, 1884. december 2. – Budapest, 1958. július 12.GyászjelentéseHalálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1571/1958. folyószám alatt.) tanár, történész, levéltáros.
Életpályája Apja Gyulafehérváron dolgozott, de József születése után saját szülőfalujába, a közeli Borbándra költözött a család, ahol a fiú a gyerekkorát töltötte és az elemi iskolát is ott végezte. 1894-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a Gyulafehérvári Római Katolikus Főgimnáziumban, ahol 1902-ben érettségi vizsgát tett.
Felsőfokú tanulmányait a Gyulafehérvári Püspöki Papnevelő Intézetben kezdte el 1903. szeptember 1-jén, azonban 1904. január 5-én kilépett a teológiáról. 1904. január 18-án beiratkozott a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészeti-, nyelv- és történettudományi Karára, a történelem-földrajz szak I. évfolyam II. félévére. Tanulmányai befejeztével 1908. június 26-án állították ki abszolutóriumát, vagyis végbizonyítványát.Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Fára József iratai P 2259 – Leckekönyv, 1952. augusztus 21. 1. doboz, 1. tétel, 2. pallium. – Fára József egyetemi végzettségével kapcsolatban a korábban kiadott életrajzi lexikonok meglehetősen pontatlanok. A Magyar Életrajzi Lexikon [(MÉL) (Főszerk. Kenyeres Ágnes) I. köt. Budapest, 1967. 463-464. p.] szerint Pécsen, 1906-ban szerzett bölcsészdoktori diplomát. Ezt a hibás adatot vette át a Zalai életrajzi kislexikon [3. jav. bőv. kiad. (Szerk. Fatér Bernadett et al.) Zalaegerszeg, 2005., 86. p.] is. Pécsen akkoriban nem is volt egyetem, hanem csak Trianon után, a frissen alapított pozsonyi egyetem odatelepítésével indult meg a húszas évek elején fokozatosan az egyetemi oktatás. Zala vármegye feltámadása Trianon után. Zalai fejek. [(Sajtó alá rend. Békássy Jenő) Budapest, 1930., 159. p.] c. munka, valamint a Révai Új Lexikona [VI. köt. Főszerk. Kollega Tarsoly István) Szekszárd, 2000., 724. p.] a kolozsvári egyetemet nevezi meg ugyan a tanulmányok helyszíneként, de ugyancsak 1906-ra téve a – a minőségében szintén rosszul meghatározott – bölcsészdoktori diploma megszerzését.
1914. július 7-én a Magyar (Királyi) Országos Levéltárban letette a vármegyei és városi köztörvényhatósági fő- és allevéltárnoki képesítést.MNL OL P 2259 – Bizonyítvány, 1914. július 7. Zala vármegye főispánja 1917. március 1-jén kelt levelében értesítette Fára Józsefet arról, hogy a vármegye levéltárosává nevezte ki. Ezt a levelet a Sopron megyei Fülesre kézbesítették, ahol ekkor nevelőtanárként szolgált a gróf Zichy-Meskó családnál. A törzskönyvi lapja alapján a Zala vármegye levéltárnoki hivatali esküjét 1917. március 15-én tette le, a jegyzőkönyv szerint pedig április 12-én vette át hivatalát Kolbenschlag Béla vármegyei főjegyzőtől.Káli Csaba: Zala vármegye levéltárnokai 1939 előtt. In: Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2006. 101. p.
Tudományos fokozatát 1926-ban szerezte meg a pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetemen, amelynek jogutódja a Pécsi Tudományegyetem.
1938 után Pest vármegye levéltárának főlevéltárosa volt. 1948–1953 között a Levéltárak Országos Központjának tudományos munkatársaként dolgozott.
Munkássága Zala vármegye történetének sok ismeretlen részletét találta meg és dolgozta fel. Szakmunkát írt a zalai levéltárról, foglalkozott a balatoni várakkal, a megyeszékhely történetével, Zalaegerszeg városával, a Balatonfüredi Színház történetével és sok más történeti, valamint kulturális témával. Írásai szakfolyóiratokban és a Zala megyei Újságban jelentek meg. Kezdeményezője volt a Göcsej-kutatásnak; gyűjteményével lerakta alapjait a zalaegerszegi Göcseji Múzeumnak. Vezető szerepe volt a tihanyi népművészeti ház berendezésében is. Részt vett a magyar parasztság történetének kutatásában, a parasztvármegye történetével foglalkozva.
Temetése a Farkasréti temetőben volt. Sírhelyét felszámoltak.A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek válogatott jegyzéke
Családja Szülei Fára György és Timisán Mária voltak. A családban összesen nyolc gyermek született, elsőként József. 1920-ban, Fülesden házasságot kötött Mersits Johannával. Öt gyermekük született: Magda, Éva, Janka, József és Zsófi.
Művei A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei (Zalaegerszeg, 1925) Zalaegerszeg és a Göcsej részletes kalauza (Budapest, 1934) Zala vármegye levéltára (Budapest, 1937) Muraköz történetének rövid foglalata (Szombathely, 1942)
Jegyzetek
Források
Veszprém megyei életrajzi lexikon Magyar Színházművészeti Lexikon magyar_irok_elete_munkai_VIIIkot.pdf
További információk Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
Zalai életrajzi kislexikon. Szerkesztette: Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994. Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerkesztette: Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1958-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar történészek Kategória:A Magyar Országos Levéltár levéltárosai Kategória:A Pest (Vár)megyei Levéltár levéltárosai Kategória:A Zala (Vár)megyei Levéltár levéltárosai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek