Gregorics Gábor (Gregorits; Komárom, 1830. március 30.Komárom r.k. keresztelési akv. p. 458 - Komárom, 1893. március 10.) városi levéltárnok.
Élete Szülei Gregorics Gábor csizmadiamester és Ladócsy Erzsébet voltak. Egy testvére volt, Pál (1828).Komárom r.k. keresztelési akv. p. 414
Szülővárosában végezte a gimnázium hat osztályát.A Rév-Komáromi Királyi Tanodában Pannonhegyi Benedekiek által...szorgalomszerénti rendezete 1841; ...osztályozata 1842; ...osztályozata 1844. Teológushallgató volt Kecskeméten, s másodéves piaristanövendék korában, 1848-ban, a rendből kilépett és honvédnak állt. A tüzérséghez került, ahol rövid idő múlva főhadnagyi rangban a komáromi szigeten elhelyezett ágyútelep ütegparancsnoka lett. 1849. július 2-án a monostori szőlők tájékán egy osztrák vadász hasán átlőtte. Saját erejéből lement a Duna partjára és maga mosta sebét. Mint sebesültet átvitték Komáromba a görögkeleti plébánia épületébe, ahol betegen feküdt. Már július 10-én botra támaszkodva elfoglalta ütegparancsnoki állását. Görgey ezt látván, megdicsérte, és néhány nap múlva rendjellel tüntette ki, melyet maga tűzött mellére.
A szabadságharc után Bécsbe ment Csúzy János nemzetőr-őrnagy, ógyallai földbirtokos családjához nevelőnek.Gyermekei Károly és Gizella festőművészek lettek. Visszatérve, Komáromban a városnál írnoki hivatalt kapott, majd 1853-ban a komáromvárosi elemi iskolához tanítónak nevezték ki, s emellett mint magántanító is működött. 1875-ben ugyanott városi levéltárosnak választották, mely állását haláláig látta el.
A komáromi történeti és régészeti egylet pártoló tagja, a megyei honvédegylet tagja volt.komaromkatonai.blogspot.com Cikkeit kizárólag a Komárom városi levéltár adatai után írta a helyi lapokba.
Felesége Bognár Anna lett, aki 1910-ben halt meg.
Művei 1887 A komáromi halászok czéhének szabadalmai. Komárommegyei Közlöny. 1887 A komáromi csizmadiaczéh szabadalmai 1681-ből. Komárommegyei Közlöny. 1887 Komárom utczái egykor és most, történelmi érdekű séta városunkon keresztül. Komáromi Lapok 1887/20-21. 1888 Kun Anna boszorkány-pöre. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1887. évi jelentése. 1888 Egy komáromi boszorkánypör a XVII. századból. Komáromi Lapok 1888/2. 1888 «Pannonia» veszélyben, gróf Széchenyi István egy ismeretlen levele. Komáromi Lapok 1888/32. 1888 Komáromi magyar és német szabó-czéh szabadalma 1686. Komárommegyei Közlöny 1888/6. 1889 Komárom városbírái 1331—1847-ig. Komárommegyei Közlöny 1889/9. 1890 A ref. collegiumi épület Komáromban. Komáromi Lapok 1890/5. 1890 Az 1848/49-ki ujonczozás nálunk. Komáromi Lapok 1890/31. 1890 Hídjaink története. Komárommegyei Közlöny 1890/49, 52. 1892 Szomorú napok: A pestis 1738. Komáromi Lapok 1892/1. 1892 Szomorú napok: A komáromi földrengés 1763. Komáromi Lapok 1892/2. 1892 Komárom első polgármestere, emlékezés Amtmann Jenőről. Komáromi Lapok 1892/6, 8-9.
Jegyzetek
Források Lukáš Paluga 2018: Komárňanský mestský archív v 18. a 19. storočí. In: Keresteš, P. (ed.): Dejiny archívov — archívy dejín. Nitra, 176-177. Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Komárom vármegye (Alapy)
Komáromi Lapok 1893/10. sz. Budapesti Hirlap 1893/71. sz.
Kategória:1830-ban született személyek Kategória:1893-ban elhunyt személyek Kategória:Komáromiak Kategória:A Komárom-Esztergom (Vár)megyei Levéltár levéltárosai Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kategória:Magyar tüzérek Kategória:Komárom védői (1849) Kategória:Magyar tanítók