Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői (oroszul: Вооружённые силы Российской Федерации, magyar átírásban: Vooruzsonnije szili Rosszijszkoj Fegyeracii), Orosz Fegyveres Erők az Oroszországi Föderáció legfontosabb fegyveres szervezete, melynek haderőnemei a szárazföldi erők, a haditengerészet és a légierő, valamint ezektől függetlenül, önálló fegyvernemként működnek a kozmikus csapatok, a légideszant-csapatok és a hadászati rakétacsapatok. Az orosz haderő a Szovjet Hadsereg alapjain, a Szovjetunió felbomlását követően 1992-ben alakult meg.

A haderő hivatásos, továbbszolgáló, szerződéses és általános hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő sorkatonákból áll.

Története Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőit Jelcin elnök rendeletével 1992. május 7-én hozták létre a volt Szovjetunió Fegyveres Erőinek jogutódjaként és annak bázisán. Jelcin elnök az orosz alkotmányban rögzített legfelső főparancsnoki tisztség mellett tíz napig, 1992. május 18-ig ideiglenesen a védelmi miniszteri tisztet is betöltötte, és Gracsov hadseregtábornok csak a miniszter első helyettese volt, de ezután ő lett a védelmi miniszter.

Az Oroszországi Föderáció 2,8 millió fős hadsereget örökölt a Szovjetuniótól, amely öt haderőnemből állt: Hadászati Rakétacsapatok Szárazföldi Csapatok Légierő Légvédelmi Csapatok Haditengerészeti Flotta

Az öt haderőnem mellett még két önálló fegyvernemként emlegetett, de lényegében köztes haderőnemként kezelt, nagy önállóságot élvező katonai szervezet is létezett: a Légideszant-csapatok (Oroszország) és a Kozmikus Erők. Ez a struktúra az 1997–1998-ban bevezetett haderőreformig lényegében változatlan maradt.

A haderő gerincét képező Szárazföldi Csapatok 1998-ig nyolc Katonai Körzetben és egy Különleges Körzetben (Kalinyingrádi terület) helyezkedtek el, katonai szakkifejezéssel diszlokáltak: Moszkvai Katonai Körzet, Leningrádi Katonai Körzet, Volgai Katonai Körzet, Uráli Katonai Körzet, Észak-kaukázusi Katonai Körzet, Szibériai Katonai Körzet, Bajkálon-túli Katonai Körzet, Távol-keleti Katonai Körzet.

A haditengerészet négy flottából és egy flottillából áll: Csendes-óceáni Flotta, Északi Flotta, Fekete-tengeri Flotta, Balti Flotta, Kaszpi-tengeri Flottilla.

Az oroszországi haderő létszáma a közép- és kelet-európai országokból lefolytatott csapatkivonások és az alakulatok felszámolása nyomán 1995 januárjára 2,4 millióra csökkent. Közülük 150 000 fő volt a szerződéses katona és mintegy 110 000 fő a nők száma. A további sorozatos csökkentések eredményeként ez a létszám 1999 elejére 1,2 millióra csökkent.

A sorkatonai szolgálat általános ideje a 90-es évek elején 18 hónap, a Haditengerészeti Flottánál 24 hónap, a főiskolát végzettek részére 12 hónap, a tartalékostiszt-képzésben részt vevők részére pedig 24 hónap volt. A szerződéses katonákkal a fenti törvény értelmében 3, 5 vagy 10 évre kötötték meg a szerződést.

Szervezeti felépítése

Katonai körzetek

Haditengerészeti flották

Az Orosz Haditengerészet négy flottából és egy flottillából áll:

Északi Flotta – saját főparancsnoksággal rendelkezik, főhadiszállása Szeveromorszkban van. Balti Flotta – a Nyugati Egyesített Főparancsnokság alá van rendelve. Főhadiszállása Kalinyingrádban található. Fekete-tengeri Flotta – a Déli Egyesített Főparancsnokság alá van rendelve, főhadiszállása Szevasztopolban helyezkedik el. Csendes-óceáni flotta – a a Keleti Egyesített Főparancsnokság alá van rendelve, főhadiszállása Vlagyivosztokban található. Kaszpi-flottilla – a Déli Egyesített Főparancsnokság alá van rendelve. Főhadiszállása Asztrahánban van.

Oroszország haderejének néhány összefoglaló adata Oroszország katonai költségvetése 2010-ben a GDP 2,6%-át éri el. A 2011-re a katonai kiadások a GDP 2,9%-át teszik ki, majd a tervek szint ezt 2012-re a GDP 3%-ára, 2013-ra 3,2%-ára emelnék. A svéd SIPRI intézet a 2009-es orosz katonai kiadásokat a GDP 4,19%-ára becsülte, ugyanakkor a közvetlen katonai kiadásokon túl ebbe vélhetően beleszámolták a hadiipar korszerűsítésére költött összegeket is, mely 2009-ben az orosz kormány adatai szerint 970 milliárd rubelt, az ország GDP-jének 2,5%-át tették ki.http://www.lenta.ru/articles/2010/06/04/spent/ Az orosz haderőben is jelentős átalakulások mennek végbe. Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy fejlett, új fegyverekkel, például (ahogy mondta) "gyakorlatilag sebezhetetlen" hiperszonikus sebességű precíziós stratégiai rakétákkal szerelik fel az orosz haderőket. Modernizálják a fegyverzetet, (pl.: Csornij orjol új orosz harckocsi, ami már alig hasonlít a T sorozat tagjaira), és a haditengerészetet is. Teljes személyi állomány: 3 037 000 fő, ebből 1 037 000 aktív. Tartalék: 1 500 000 fő. Mozgósítható lakosság: 35 247 049 2005-ben, amiből 20 000 000 fő alkalmas katonai szolgálatra.

Az orosz haderő tervezett, és már elkezdett fejlesztései 2020-ig 8 év alatt megújul az orosz fegyveres erők fele. 2015-ig Oroszország megújítja a fegyveres erők haditechnikai eszközeinek 45%-át (nyilatkozta az orosz védelmi miniszter, Szergej Ivanov). Az Állami Duma (orosz parlament) „kormányzati óráján” a védelmi miniszter kiemelte, hogy 2015-re a hadászati rakétacsapatok több mint 50 darab, Topol-M típusú, mobil és néhány tíz darab, silóban telepítendő interkontinentális rakétát fognak kapni. Természetesen a rakétacsapatok mellett a stratégiai bombázók, a haditengerészet és a szárazföldi csapatok is több új eszközhöz jutnak. A védelmi miniszter kiemelte, hogy a fegyveres erők százezer darab új típusú gépjárművet is rendszerbe fognak állítani. Az Orosz Légierő repülőgépparkja 2020-ra teljesen megújul (adta hírül a Roszbizneszkonszalting) a légierő parancsnokának (Vlagyimir Mihajlov tábornok) nyilatkozatára való hivatkozással. Mihajlov tábornok elmondta, hogy a váltás „két mederben” fogják végrehajtani – a modernizáció eredményeképpen és az új repülőgépek hadrendbe állításának köszönhetően. A légierő minden ága kapni fog új gépeket. A stratégiai légierő állományába többek között új, Tu–160 típusú bombázók érkeznek, „minden két-három évben két darab”, ami a szakértők szerint odáig vezet, hogy 30 repülőgépből álló flotta jön létre. A légvédelmi csapatok is új technikai eszközöket kapnak. Az első ezred, amelyet az SZ–400 típusú légvédelmi rakétarendszerrel fegyvereztek fel, hamarosan harckészültségi szolgálatba áll. Napjainkban a személyi állomány kiképzése zajlik az új haditechnikai eszközre. Szintén a közeljövőben kapja meg a légvédelem az első, kis hatótávolságú „Páncél” típusú légvédelmi rakétakomplexumokat, amelyek stratégiai objektumok megsemmisítésére szolgálnak. A stratégiai bombázók – Tu–95 és Tu–160 – számát folyamatosan 50 darabon kívánják tartani – mondta Ivanov. A Tu–95MSZ típusú, turbólégcsavaros rakétahordozókat folyamatosan Tu-160 típusú repülőgépekre cserélik. A haditengerészet 2015-ig 31 darab haditechnikai eszközt kap, többek között a 955 és 955A projektek alapján készülő atommeghajtású rakétahordozó tengeralattjárókat. A 955 projekt első példányát a közeljövőben kívánják vízre bocsátani. A szárazföldi csapatok közül 2015-re 100 harckocsi-, 97 gépkocsizó lövész- és 50 légideszant-zászlóalj lesz átfegyverezve új haditechnikai eszközökkel, valamint mindezek mellett jelentős mennyiségű egység modernizált eszközöket fog kapni.

Szárazföldi erő Fegyverzet jobbra|bélyegkép|260px|T–90-es harckocsi jobbra|bélyegkép|260px|T–62A harckocsi jobbra|bélyegkép|260px|BMP-3 lövészpáncélos jobbra|bélyegkép|260px|SZ–300PMU-2 rakétarendszer jobbra|bélyegkép|260px|2SZ5 önjáró löveg

Szárazföldi eszközök 67 db T–90M harckocsi 350 db T-90A harckocsi 200 db T–90 harckocsi (raktáron) 310 db T–80BV harckocsi 170 db T-80BVM harckocsi 3000 db T-80B/BV/U harckocsi (raktáron) 1690 db T–72B3 harckocsi 650 db T-72B/BA harckocsi 7000 db T-72B harckocsi (raktáron) 4000 db T–64BV harckocsi (raktáron) 689 db T–62M1 harckocsi (ezeket kivonták 2013-ban) 1200 db T–55 harckocsi (ezeket kivonták 2006-ban) 80 db BTR–90 1500 db BTR–80A/82A 726 db BTR–70M1986/1 17 db BTR–60PB 669 db MT–LB 514 db BTR–D 760 db BMP–3 3055 db BMP–2E 1543 db BMP–1P 103 db BMD–3 361 db BMD–2 715 db BMD–1P 2080 db BRDM–2, MT–LBu Légvédelmi eszközök (rakétarendszerek): új SZ–400 400 km hatótávolságú 440 db SZ–300PMU–2 max. 195 km hatótávolságú 200 db SZ–300V max. 100 km hatótávolságú 250 db Buk–M1–2 max. 50 km hatótávolságú 120 db Tor–M1 max. 12 km hatótávolságú 350 db Sztrela–10M3 max. 5 km hatótávolságú 550 db Osza-AKM max 15 km hatótávolságú 350 db Kub max. 24 km hatótávolságú 220 db Krug–M max. 55 km hatótávolságú 256 db Tunguszka–M1 max 8 km hatótávolságú 200 db Pancir–SZ1 max 20–30 km hatótávolságú 450 db ZSZU–23–4M max. 2,5 km hatótávolságú Ágyúk, tarackok, aknavetők (30 045 db) 2SZ12 120 mm-es aknavető, maximum 7,1 km lőtávolságú 1213 db 2A18 (D–30) 122 mm-es tarack. Lőtávolság: 15,4 km-től 21,9 km-ig. 526 db 2A29 (MT–12 100 mm-es 682 db 2A36 152 mm-es 2A45M Szprut–B 125 mm-es 370 db 2A65 152 mm-es 430 db D–20 (M–55) 152 mm-es D–74 122mm-es 55 db M–46 130 mm-es M–389 155 mm-es 1112 db Nona–K 120 mm-es Önjáró lövegek (6 010 db): 1037 db 2SZ1 122mm-es 1402 db 2SZ3 152mm-es 21 db 2SZ4 240mm-es 569 db 2SZ5 152mm-es 160 db 2SZ7M 203mm-es 2SZ9 120mm-es 1030 db 2SZ19 MSZTA-SZ 152mm-es 50 db 2SZ23 Nona-SZVK 120mm-es 2SZ31 120 mm-es ASZU–85 85 mm-es Rakétatüzérségi rendszerek (2 955 db) : 2250 db BM–21 Grad (BM–21B) 122 mm-es 180 db Tornado-G 122mm-es 360 db Uragan (BM–27) 220 mm-es 100 db BM–30 Szmercs 300 mm-es 20 db Tornado-SZ 300 mm-es 45 db TOSZ–1 Buratyino 220 mm-es Ballisztikus rakéták: OTR–21 Tocska–U 120 km hatótávolságú, 482 kg-os töltet, 100 kg-os nukleáris töltet 9M72 Iszkander 415 km hatótávolságú, 800 kg-os töltet

Légierő, légvédelem 260px|jobbra|bélyegkép|Szu–27 260px|jobbra|bélyegkép| Orosz MIG-29-es. bélyegkép|jobbra|260px|Szu-24 leszállása. bélyegkép|jobbra|260px|Szu-25 bélyegkép|jobbra|260px|MiG-25

Repülők, helikopterek (3750 db):

Front légierő, légvédelem: 452 db Szu–27 345 db MiG–29, modernizált változata: MiG-29SMT 325 db MiG–31 151 db Szu–35 767 db operációs támadó légieszköz 367 db Szu–24M, modernizált változata a Szu–24M2 192 db Szu–25, modernizált változata a Szu–25SZM 148 db Szu–34 132 db Szu–30 Bombázók: 100 db Tu–22M Tengerészeti repülők: 52 db Szu–33 (Szu–27K) 110 db MiG–29 130 db Szu–24 70 db Szu–25 Tengerészeti bombázók: 160 db Tu–22M Stratégiai bombázó erők: 88 db Tu–95 (Tu–142) 15 db Tu–160 ECM/ELINT gépek: 100 db Szu–24MR/MP Fencer 80 db MiG–25RB Foxbat

Légtérellenőrző repülőgépek: 15 db A–50

Szállító repülőgépek (345 db): 300 db Il–76 20 db An–72 25 db An–124

Légi utántöltő repülőgépek: Il–78 (Il–76 bázison)

Prototípusok: Szu–37 Szu–47 Szu–25UTG Szu–39

Haditengerészet 260px|jobbra|bélyegkép|Az Admiral Kuznyecov repülőgéphordozó 260px|jobbra|bélyegkép|Oscar osztályú atomtengeralattjáró 260px|jobbra|bélyegkép|Szu-33 vadászgép az Admiral Kuznyecov fedélzetén

Az Orosz haditengerészet négy flottából és egy flotillából áll: Északi Flotta (parancsnoksága Szeveromorszkban található) az Egyesített nyugati hadászati parancsnokság része. Balti Flotta (parancsnoksága Kalinyingrádban található a Kalinyingrádi területen) az Egyesített nyugati hadászati parancsnokság része. Fekete-tengeri Flotta (parancsnoksága Szevasztopolban található, Ukrajnában) az Egyesített déli hadászati parancsnokság része, ugyanis 1997-ben az ukrán kormányzat elfogadta, hogy Oroszország bérbe vehessen több bázist Szevasztopolban 2017-ig. Ez a szerződés ki lett bővítve 25 évvel 2042-ig, amit 5 éves opcióval 2047-ig módosíthatnak. Kaszpi-tengeri Flottilla (parancsnoksága Asztrahánban található) az Egyesített déli hadászati parancsnokság része. Csendes-óceáni Flotta (parancsnoksága Vlagyivosztokban található) az Egyesített keleti hadászati parancsnokság része.