Rabcsek András (Vágbeszterce, 1712. október 7. – Kiscétény, 1792. április 26.) teológiai doktor, szepesi kanonok.
Élete 1734. október 30-án vették fel a papnövendékek közé, majd 1736-ban a teológiára Bécsbe küldték a Pázmány-intézetbe, ahol teológiai doktorrá avatták. 1739. május 23-án szentelték fel, azután segédlelkész (káplán) volt Érsekújvárt nyolc hónapig. 1741. május 16-ától nagyemőkei plébános lett,1757. októberéig (Ján Tomasta 2012: Janíkovce 900 rokov. Nitra, 33, 236.) ahol a templomot és a plébánia épületét átalakíttatta. Ő hozatta a templom patrónusainak ereklyéit a faluba.Peter Keresteš a kol. 2015: Janíkovce. Nitra, 157, 168. 1753-ban érsekújvári kerületi alesperes. 1755-ben a hathatós közbenjárásának köszönhetően öccse György is birtokot szerez Nemespannon.ŠA Nitra, Stolica arcibiskupských predialistov vo Vrábľoch (1186) 1620-1851, kr. 6a/ No. 217. 1757-ben szepesi kanonok lett, de ezen kanonokságáról azonban 1772-ben lemondott.Tomasta (2012, 233-234) munkája szerint a Zbiskó József Károllyal, az utolsó szepesi préposttal került konfliktusba, aki miatt e hivatalát 1784-ben elveszítette. A forrásolatlanság és az állítás tárgyi tévedése miatt (Zbiskó 1774-ben elhunyt) azonban ezen adat fenntartásokkal kezelendő.
1774-ben a kanonokot Zsoldos József és András testvérek megverték.ŠA Nitra, SAP, kr. 43, No. 440. 1778-ban még folyt a per közte és Zsoldos József és András közt a kiscétényi birtokaikat illetően.SAP, kr. 46, fasc. 1.
Emléke Nagyemőkén utca viseli a nevét.
Művei 1739 Theses Theologicae de Augustissimo Verbi Incarnati Mysterio quas in Antiquissima, ac Celeberrima Universitate Viennensi Szent Anna asszony és Szent Gyula, avagy Julius m. gyülekezete. Melly Szent Péter és Szent Pál apostolok egyházában Magyarország nemes Nyitra vármegye, Nagy-Emőke nevű helységben 1749. eszt., az igaz keresztyén népnek lelki üdvösségére ájtatossan felállíttatott. Nagy-Szombat. 1750. Rézm. (Németül: Uo. 1750.). Új hóld vasárnapok, avagy Szent Anna asszony és szent Julius martyrhoz nagy-emőkei atyafiak különös és dellesti ájtatossága, melynek eleibe tétetődnek három rendbeli intések: utána pedig következnek mind külső, s mind belső-fő-tisztek nevei, nemkülönben jeles, és más napok, szép rendi, és módgya. Pozsonyban, 1756. Felix reditus C. Francisci Barkótzi ad Archiepiscopatum Strigoniensem. Cassoviae, 1761.
Kéziratai a nyitrai egyházmegye könyvtárában: Pamatna Kniha sv. Juliuse Mučedlnjka (Emlékkönyv sz. Gyula vértanú tiszteletére), vaskos kötet; Rabcsek András szepesi kanonok gyűjteményei I-IV. ívrét 228, 124., 4rét 444. és 150 levél, négy kötetben (50 darab másolat a szepesi káptalan levéltárából).
Források Peter Keresteš a kol. 2015: Janíkovce - Dejiny obce od najstarších čias až po súčasnosť. Nitra, 315. Viliam Mruškovič 2009: Pramenné dokumenty k dejinám Slovenska a Slovákov od najstarších čias po prvú fázu národného obrodenia v zbierkach Archívu literatúry a umenia Slovenskej národnej knižnice (Tematický inventár). Martin, 14, 74-76, 196. Anton Pažitný 1998 (ed.): Významné osobnosti mesta Nitry. Nitra, 117. Némethy, L. 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii, 880. Zelliger Alajos 1893: Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 419. Slovenské Pohľady 1887, 41. Vágner József 1886: A nyitrai egyházmegyei könyvtár kéziratai és régi nyomtatványai. Nyitra, 72, 96-110. Petrik Bibliogr.
Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:1712-ben született személyek Kategória:1792-ben elhunyt személyek Kategória:Vágbeszterceiek