A vína az indiai szubkontinens kordofon hangszercsaládját foglalja magába. Ezek az ősi eredetű hangszerek sokféle variációvá fejlődtek, mint például lantok, citerák és ívhárfák.
Az észak-indiai dizájn, amelyet a hindusztáni klasszikus zenében használnak, egy csőcitera. A hárfa-vína eltűnésével párhuzamosan erősödött meg a citera- vagy „tökvína” elterjedése és kifejlődése.Kárpáti János: Kelet zenéje, 110. o. (1998) Mai meglehetősen testes változata két kiüregesített tök hangzótesttel és a közéjük elhelyezett rúddal készül, amelyen három-öt húr feszül és hídszerű érintők találhatók; a hangolókulcsok oldalt helyezkednek el.Balázs István: Zenei lexikon A zenész, ha úgy kívánja, a szabad kezének ujjaival megállítja a rezonáló húrokat. A húrokat körömmel pengetik, de nem ritka a plektrumos játékmód sem. A vína virtuóz szólóhangszer, játékát más hangszerek, leggyakrabban az ütők csak kiegészítik.
A modern korban a vína már általánosan a szitár helyébe lépett az észak-indiai előadásokon.
A mitológiában Szaraszvatí istennő alakjához kapcsolódott.
Jegyzetek
Kategória:Kordofon hangszerek Kategória:Indiai zene