bélyegkép|jobbra|250px|Szlovénia térképe Szlovénia földrajzára a hegy- és dombvidékek a jellemzőek, mivel túlnyomórészt az Alpok déli nyúlványain, illetve azok előterében fekszik.
Általános adatok bélyegkép|jobbra|250px|Szlovénia politikai térképe Terület Az ország területének nagysága 20 273 km². Ebből szárazföld 20 151 km², tenger 122 km².
Határok Északról Ausztria, északkeletről Magyarország, keletről és délről Horvátország, míg nyugatról Olaszország határolja. Délnyugaton az Adriai-tengerrel határos Horvátországgal – 670 km Ausztriával – 318 km Olaszországgal – 280 km Magyarországgal – 102 km
Tengerpartja 43 km (43.157 m).
Szélső pontok Az ország legészakibb pontja: , Sal település körzetében, legdélibb pontja: , Črnomelj település körzetében, legkeletibb pontja: , Lendva város körzetében, legnyugatibb pontja: , Kobarid város körzetében található.
A leghosszabb kiterjedése észak-déli irányban: 1°28' vagyis 163 km. A legszélesebb kiterjedése kelet-nyugati irányban: 3°13' vagyis 248 km.
Az ország földrajzi középpontja: , Slivna település körzetében található.
A legmagasabb pontja a Triglav (2864 m) (), legalacsonyabb az Adriai-tenger partja (0 m).
Domborzat Szlovéniának csak az északkeleti részén vannak sík területek, nagy része (90%) a hegyvidék és dombság csoportjába tartozik. Az ország 557 méter átlagmagasságban fekszik a tengerszint fölött.
Vízrajz
Tájegységek Szlovénia 4 nagy európai földrajzi régió találkozásánál foglal helyet: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Földközi-tengeri térség (Mediterráneum) vidéke.
Anton Melik készítette Szlovénia első természeti-regionális térképét 1936-ban. A következő régiókra osztotta Szlovéniát:
Alpok (visokogorske Alpe) Előalpok középhegység (predalpsko hribovje) Ljubljanai-medence (Ljubljanska kotlina) Szubmediterrán Szlovénia (submediteranska – primorska Slovenija) Dinári-Karszt-fennsík (dinarski kras notranje Slovenije) Pannon-síksági Szlovénia (subpanonska Slovenija)
Napjainkban 4 nagy földrajzi régiót különböztetnek meg Szlovéniában:
Alpok–Előalpok Dinári-hegység – Karszt-fennsík Mediterrán tengerpart Pannon-síkság
Alpok–Előalpok Szlovénia nyugati és északi területét az Alpok völgyei és hegyláncai alkotják, így az Isonzó völgye, a Júliai-Alpok, a Kamniki-Alpok és a Karavankák hegyláncai, valamint a Pohorje. Itt található az ország legmagasabb hegycsúcsa, a Triglav (2862 m) is.
Dinári-hegység – Karszt-fennsík Szlovénia déli részén nagy területet foglal el a Karszt-fennsík (szlovénül (Slovenski) Kras, németül Karst Plateau), amely mészkőből épül föl, számos barlang, dolina, polje és búvópatak található itt. Az ország déli részét a Dinári-hegység fennsíkja és vonulatai alkotják: a Macelj és a Žumberačka-hegység, a horvát határon található Kolpa folyóval.
Mediterrán tengerpart A rövid tengerpart az Adriai-tenger Trieszti-öblének partján található. A szlovén riviéra nagyobb tengerparti települései Ankaran, Koper, Izola, Portorož és Piran. Ide tartozik az Isztriai-félsziget északi része is.
Pannon-síkság Az Alföld délnyugati határán fekvő térség több kisebb egysége tartozik ide. Az ország középső része, a Felső-Száva-vidék dombvidék, míg északkeleti része, a Felső-Dráva mente és a Muravidék dombos és sík terület. Folyói a Dráva, a Száva és a Mura.
Éghajlat bélyegkép|jobbra|250px|Ljubljana hőmérsékleti és csapadékdiagramja (Közép-Szlovénia) A tengerparton mediterrán éghajlat, míg az ország belsejében nedves kontinentális éghajlat az uralkodó. Az Isonzó-völgyben, a Júliai-Alpoknál és a Karavankáknál pedig a hegyvidéki éghajlat határozza meg az időjárást. Az átlaghőmérséklet januárban -2 °C és 21 °C júliusban. Az átlag csapadékmennyiség 1,000 mm a tengerpartnál, míg az Alpokban 3,500 mm évente, ami Európában is kivételesen magas. 800 mm az átlag csapadékmennyiség délkeleten és 1,400 mm Szlovénia középső részén.
Termőföldhasználat Megművelt földterület: 12% Szántóföld: 3% Legelő: 24% Erdők és hegyvidék: 54% Egyéb: 7% (1996 est.) Öntözött földterület: 20 km² (1993)
Rendkívül magas az erdők aránya az országban, Európában a területével arányosan a 3. legerdősebb ország, Finnország és Svédország után.
Ásványkincsek lignit cink ólom urán ezüst higany
Nemzeti parkok Triglav Nemzeti Park
Környezeti ártalmak A Száva folyó erősen szennyezett házi és ipari szennyvízzel; a tengerpart menti vizek nehézfémekkel és kémiai anyagokkal szennyezettek, Koper közelében gyakori a levegőszennyezés és a savas eső.
Történelmi régiók bélyegkép|jobbra|250px|Szlovénia történelmi régiói Az Enciklopedija Slovenije a következő hagyományos, történelmi régiókat különbözteti meg Szlovéniában az egykori osztrák és magyar uralom alatti területek alapján:
Alsó-Krajna (a történelmi Krajna része) – Dolenjska (L.C.) Alsó-Stájerország (a történelmi Stájerország egy része) – Štajerska (S) Belső-Krajna (a történelmi Krajna része) – Notranjska (I.C.) Felső-Krajna (a történelmi Krajna része) – Gorenjska (a térképen: U.C.) Hegyvidék (a hajdani osztrák Partvidék része) – Goriška (G) Karintia (a történelmi Karintia egy része) – Koroška (C) Muravidék (az egykori magyarországi Vas vármegye déli és Zala vármegye délnyugati része) – Prekmurje (T) Szlovén Isztria (a hajdani Partvidék része) – Slovenska Istra (L)
Szlovén Isztriát és Goriškát gyakran ma is „Partvidéknek” (Obala) hívják, ahogyan az Osztrák–Magyar Monarchia idején nevezték a területet.
További információk
Szlovénia interaktív atlasza