Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliumának ostroma 2021. január 6-án történt, amikor Donald Trump amerikai elnök támogatói Washingtonban gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a 2020-as elnökválasztás eredményei ellen és támogassák Trump követelését Mike Pence alelnök és a Kongresszussal szemben, hogy utasítsák el a megválasztott elnök, Joe Biden győzelmét. A Képviselőház által összeállított bizottság meghallgatásai alapján a támadás a csúcspontja volt a Trump által összeállított hét részes tervnek, hogy hatalomban maradjon.

Eleinte a tüntetők a Save America tüntetésre gyűltek össze, ahol a résztvevők Donald Trump és Rudy Giuliani beszédeit hallgatták meg. Mielőtt a beszédeknek vége lett volna, a tüntetők tömege a Kongresszus épületéhez (Capitolium) vonult és megrohamozta azt. Megtámadtak rendőröket, az épület dolgozóit és az éppen folyamatban lévő közös gyűlés tagjait az épület biztonságos pontjaira menekítették vagy evakuálták. Az egész Capitolium lezárásra került. Betört ablakokon keresztül érkeztek a tüntetők az épületbe, miközben Mike Pence alelnököt és többek között Nancy Pelosit fenyegették. Az események során összesen öten vesztették életüket. Egy személyt, a fegyvertelen, de az épületbe a rendőri felszólítások ellenére, a tömeggel együtt, erőszakosan betörő, 35 éves veterán Ashli Babbitet a Capitoliumot védő rendőrök egyike meglőtte, miközben Babbit egy bútorokból épített barikádon mászott át, hogy egy betört ablakon keresztül, társaival még beljebb hatoljon a Képviselőházba, ahol több politikus is még jelen volt. Babbit nem sokkal ezután életét vesztette. Sokáig azt hitték, hogy egy rendőr azt követően halt meg, hogy fejbe verték egy poroltóval, de később kiderült, hogy ettől független, de az ostromhoz köthető okokból halt meg Brian Sicknick rendőrtiszt. A hatóságok később több robbanóeszközt is találtak a területen. Négy rendőr, aki aznap a helyszínen volt, a következő hét hónapon belül öngyilkos lett.

A Trump által összehívott tömeg január 5-én és 6-án gyűltek össze Washingtonban, hogy támogassák hamis kijelentéseit, hogy a 2020-as elnökválasztást „ellopták” a Demokraták és felszólítsák Pence-t és a Kongresszust, hogy tagadják meg Biden győzelmét. Január 6-án délben kezdődött meg a Save America tüntetés a Fehér Ház előtti parkban (The Ellipse), Trump megismételte kijelentéseit és azt mondta, hogy „ha nem küzdötök, mint a pokol, már nem lesz országotok.” Beszéde közben és után több ezer résztvevő a Capitolium épületéhez vonult és több százan áttörték a rendőrség által felállított barikádokat. Több, mint kétezer ember jutott be az épületbe, akik közül sokan kárt tettek az épületben vagy el is loptak tárgyakat. A Capitolium előtt felállítottak egy akasztófát és azt kiabálták, hogy „Akasszuk fel Mike Pence-t,” miután az alelnök nem volt hajlandó elutasítani a szavazatok hitelesítését, annak ellenére, hogy Trump és szövetségesei hamisan azt állították, hogy erre van hatalma. Megrongálták és kirabolták Nancy Pelosi házelnök és más képviselők irodáit. A tüntetők elfoglalták a Szenátus üres üléstermét, miközben a rendőrség kiürítette a Képviselőházat.

Trump nem volt hajlandó a helyszínre küldeni a Nemzeti Gárdát, hogy megfékezzék a zavargásokat. Később egy Twitteren megjelentetett videóban megismételte, hogy a választást elcsalták, de felszólította követőit, hogy „menjenek haza békében”. A Capitolium épületét a délután közepére kiürítették és az elektori szavazatok számlálását újraindították, majd január 7. hajnalára befejezték. Pence kikiáltotta Bident és Kamala Harris-t, mint a választás győztesét. Trump egy országszerte közvetített bejelentésében elfogadta a hatalomátadás folyamatát, miután saját kormánya nyomás alá helyezte, hogy lemondanak, illetve megindítják eltávolítását a pozíciójából.

Egy héttel az ostromot követően a Képviselőház felelősségre vonta Trumpot, így ő lett az első elnök, aki ellen kétszer is megindult az eljárás. Februárban, miután Trump elnöksége már lejárt, a Szenátus 57–43 arányban szavazott elítélése mellett, amely 10 szavazattal elmaradt a szükséges minimumtól, így másodjára is felmentették. A Képviselőház létrehozott egy bizottságot az esemény kinyomozására, a 9/11 Bizottsághoz hasonlóan, de a republikánusok a Szenátusban leszavazták. Így a Képviselőház a saját különbizottságát hozta létre, amelyben hét demokrata és két republikánus politikus van. 2022 márciusára az Igazságügyi Minisztérium már nem csak az eseményt, hanem az az előtti időszakot is nyomozza.

Kormányellenes csoportok, mint az Oath Keepers, a Proud Boys és a Three Percenters legalább 30 tagját vád alá helyezték összeesküvésért, amiért megtervezték a támadást a Capitolium ellen. Az Oath Keepers tagjai közül tízet, míg a Proud Boys tagjai közül ötöt is lázító összeesküvéssel vádoltak meg, az egyikük el is elismerte bűnösségét. 2022 januárjáig az eseményen résztvevők közül legalább 57-en indultak közhivatalokért. Ugyan a legtöbb vád alá helyezett személynek nem volt kapcsolata szélsőjobboldali csoportokkal, egy nagy részüknek közvetlen kötődései vannak.

Az eseményt az azt értékelők terrorizmusnak, lázadásnak, puccsnak is nevezték. A Capitoliumot utoljára 209 évvel korábban, az 1812-es Brit-amerikai háborúban támadták meg, amikor a visszavonuló brit csapatok egész Washingtont felgyújtották.The last time a mob stormed the Capitol was during the War of 1812. Here's what happened when the British invaded Washington. Insider, 2021. január 7.

Előzmények

A választás eredményének megváltoztatása bélyegkép|250x250px|Trump egy arizonai kampányeseményen, 2020 októberében A 2020. november 3-án tartott választások után Trump nem volt hajlandó elismerni vereségét: előbb önhatalmúlag győztesnek nevezte magát, miközben a szavazatokat még össze sem számolták,USA elnökválasztás: Trump kijelentette, "könnyed győzelmet" aratott Napi.hu, 2020. november 6. majd azzal vádolta a demokratákat, hogy választási csalást követtek el, noha erre sem akkor, sem később nem tudott bizonyítékokat felmutatni. Ezt a narratívát követte az elkövetkező hónapokban is, hol a közösségi médiában – főleg a Twitteren,A Twitternek is sok, amit Trump művel hvg.hu, 2020. november 7.Trump továbbra sem fogadja el, hogy vesztett hvg.hu, 2020. november 9.Trump először ismerte el, hogy Joe Biden nyerte az elnökválasztást, igaz, még mindig csalást kiált Telex, 2020. november 15. hol kampányrendezvényeken ismételgette az állítólagos csalás vádjait. Pereket is indított az ügyben ügyvédein és szövetségesein keresztül, de a bíróságok sorra utasították el a kereseteit bizonyítékok hiányára hivatkozva.Trump sehova nem vezető perekkel próbál változtatni az elnökválasztás eredményén 24.hu, 2020. november 11.Végleges: az amerikai Legfelsőbb Bíróság visszadobta Trump keresetét Index, 2020. december 12. Trump saját jogászai is arra jutottak, hogy semmilyen jogi alapja nincsen a pereknek. Ennek ellenére legalább 60 pert indított az amerikai elnök, kettő a Legfelsőbb Bíróságig is eljutott. Ezeknek az volt a célja, hogy semmissé tegyék a Bidenre leadott szavazatokat. bélyegkép|260x260px|Trump Twitteren hirdette ki magát győztesként. A tweeten szerepel egy figyelmeztetés, amely felhívja az olvasók figyelmét, hogy a kijelentést még nem erősítették meg hivatalos források Trump a perek sikertelenségét követően nyomást próbált helyezni a republikánus kormányzókra, magas rangú kormánytisztviselőkre és az állami törvényhozásokra, hogy tagadják meg Biden győzelmét és változtassák meg a jóváhagyott elektori szavazatokat és cseréljék őket a Trump által kinevezett elektorokra. Ezek mellett arra kényszerítette őket, hogy indítsanak nyomozásokat a hamis kijelentései alapján. Trump ezek mellett azt a lehetőséget is figyelembe vette, hogy statáriumot vezet be, a választás megismétlésére. Az elnök ezek mellett megpróbálta rávenni Mike Pence alelnököt, hogy változtassa meg az eredményeket és akadályozza meg, hogy Biden hivatalba lépjen. Pence-nek erre nem lett volna alkotmányos joga, annak ellenére, hogy Trump és John Eastman is megpróbálták meggyőzni, hogy volt. Trump ezt a kérését január 6. reggelén is megismételte beszédjében.

Ezeket a próbálkozásokat többen is puccsnak nevezték.*

2021. október 31-én a The Washington Post kiadott egy részletes beszámolót a nap és az azt megelőző időszak történéseiről.

Események

Trump követői összegyűlnek a fővárosban Január 5-én, kedden kezdtek el gyülekezni Washingtonban tüntetők a másnapi gyűlésre. Ezen időpont és szerda reggele között legalább 10 embert letartóztattak, többnyire azért, mert a letartóztatottaknál illegálisan lőfegyver volt.

Tüntetések a Freedom Plazán Ezeket a tüntetéseket a 14th Street és a Pennsylvania Avenue kereszteződésénél tartották, a Fehér Ház nyugati oldalán. Három eseményt rendeztek a napra, első a March to Save America (13:00–14:00), a második a Stop the Steal (15:30–17:00), a harmadik pedig a Eighty Percent Coalition (17:00–20:30) volt. A fontosabb beszédet adók között volt:

Matt Maddock (MI-R), állami képviselője Vernon Jones (GA-D/R), korábbi állami képviselő Alex Jones, összeesküvés-elmélet-hívő, konzervatív rádiószemélyiség Michael Flynn, Donald Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója George Papadopoulos (R), Trump-kampánytanácsadó Roger Stone, Trump tanácsadója

Csőbombák elhelyezése bélyegkép|250x250px|A gyanúsított, ahogy elhelyezi a bombákat 2021. január 5-én 19:40-kor, január 5-én egy ismeretlen elkövető, aki maszkot, egy pulóvert és Nike Air Max Speed Turf cipőt viselt, egy zsákkal sétált a South Capitol Street utcán. 12 perccel később egy padon ülve lehetett látni a Demokrata Nemzeti Gyűlés épülete mellett, ahol másnap felfedeztek egy csőbombát egy bokor alatt. A valószínűsített elkövető kinyitja, majd bezárja a táskáját, amelyet követően elsétál. 20:14-kor ismét megjelent az elkövető, ekkor a Republikánus Nemzeti Gyűlés közelében található sikátorban, ahol január 6-án megtalálták a második bombát. Mindkét robbanófegyvert mindössze pár utcára helyezték el a Capitoliumtól. Az FBI kiadott képeket és felvételeket a valószínűsített tettesről és 50 ezer dollárt ajánlottak a megtalálójának, amelyet a hónap végére 75 ezerre emeltek, majd 100 ezerre. Kamala Harris a Demokrata Nemzeti Gyűlés épületében tartózkodott a bomba megtalálásának időpontjában. Mindkét bombát sikeresen eltávolították a helyszínekről. Ez az esemény elvonta a rendőrség erőforrásait a Capitoliumtól az ostrom napján.

2022 júliusáig még senkit nem tartóztattak le az ügyben.

A Save America tüntetés bélyegkép|314x314px|Trump követői 2021. január 6. reggelén Január 6-án, szerdán a Washington-emlékműnél gyülekeztek a tüntetők. A tüntetésen több beszéd is elhangzott, reggel 9 és délután 15:30 között, amit követően egy órát szántak a tüntetés feloszlatására.

Trump követői az Ellipse-en gyűltek össze, hogy meghallgassák többek között az elnököt, Rudy Giulianit, és a Chapman Egyetem professzorát, John Eastmant, aki az általa létrehozott hamis tényeket állító dokumentumok alapján beszélt, amiket egy puccs kézikönyveként írtak le. Februárban az Oath Keepers csoport egyik tagja azt mondta, hogy kapott egy VIP belépőt és a titkosszolgálat ügynökeivel találkozott a helyszínen, illetve biztonsági emberként dolgozott a tüntetésen. A titkosszolgálat ezt tagadta. Február 22-én megváltoztatta történetét, majd bevallotta, hogy csak akkor érintkezett az ügynökökkel, mikor áthaladt a biztonsági kapun.

Mo Brooks (R-AL) reggel 9 óra körül mondott beszédet, ahol elmondta, hogy „A mai az a nap, amikor az amerikai hazafik elkezdik szétrúgni a seggeket. [...] Meg tudjátok tenni azt, amit kell Amerikáért? Hangosabban! Fogtok küzdeni Amerikáért?”