Böszörményi László (Kopócsapáti, 1822. november 1.Kopócsapáthi ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1822. év. – Pest, 1869. március 24.)Pest-Kálvin téri ref. egyházközség halotti anyakönyve, 71/1869. folyószám. honvédszázados, központi választmányi tag, országgyűlési képviselő.
Élete bélyegkép|jobbra|240px|Böszörményi László sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26/1-1/a-25.
Böszörményi László és Turótzi Éva fia. Középiskoláit Sárospatakon végezte, ahol jogot kezdett hallgatni, majd a pesti tudományegyetem jogi karán szerezte meg ügyvédi oklevelét. Nagykállóban telepedett le, s ügyvédként praktizált. 1848-ban a 48-as zászlóaljhoz állt be honvédként. Részt vett Buda ostromában és jelen volt a júniusi-júliusi Komárom körüli csatákban is. Itt kapitulált, mint honvéd százados. A Komárom védőinek biztosított szabad elmenetelnek köszönhetően visszatelepedett Nagykállóba, s folytatta az ügyvédkedést.
1861-ben Szabolcs vármegye megválasztotta főjegyzőjének, a nagykállói kerület pedig 1861-ben és 1865-ben is országgyűlési képviselőjének. Ez időtől fogva haláláig a Határozati Párt, majd a Balközép Párt balszárnyának, a Szélsőbalnak, illetve az abból alakult 1848-as Pártnak egyik vezéreként működött az országgyűlésen és a hírlapi pályán. 1867. április 1-jén alapította a Magyar Ujságot, melyet megromlott egészsége dacára 1868. június 20-áig szerkesztett; majdnem naponta írva bele cikkeket. Kossuth Lajos levelének közléséért sajtóperbe fogták, az esküdtszék egy évi fogságra itélte. A tüdőbaj mellett jelentkező szívbetegsége felborította keringését és „vízkór” (ödéma) lépett fel nála, amibe a börtönben belehalt. Beszédeit az országgyűlési naplók, a politikai napilapok és különösen saját lapja a Magyar Ujság közölte.
Temetése 1869. március 26-án délután zajlott, a Kerepesi úti sírkertben helyezték nyugalomra.
Munkái Beszéde. Debreczen, 1861. (Révész Imre beszédével együtt) Beszéde. Pest, 1861. (Pap Jánoséval)
Jegyzetek
Források
Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara / Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban Gyászjelentése
További információk
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904. Toth, Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenbourg Verlag, 1973. Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911–. Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912–1919. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Kategória:Magyar történelmi személyek Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kategória:Határozati Párt-tagok Kategória:A Balközép Párt korábbi tagjai Kategória:1848-as Párt-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (Határozati Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (Balközép Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (1848-as Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (1861) Kategória:Országgyűlési képviselők (1865–1869) Kategória:Bebörtönzött politikusok Kategória:1822-ben született személyek Kategória:1869-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek