bélyegkép|Tunkl (Tunkel) család címere; a címer az 1478-ban elhunyt Tunkl Györgynek, és a zábřehi vár urának a sírkővén látható. Tunkel György Hunyadi Mátyás alvezére, valamint a fekete sereg kapitánya is volt. Az aschbrunni és hohenstadti báró Tunkl (Tunkel) család Magyarországon, Csehországban, Ausztriában honos, sziléziai–morva eredetű főnemesi család.

A család története bélyegkép|Brnicko vára bélyegkép|Zabreh vára A család eredete A Tunkl (Tunkel) családot először a 14. század végén említik mint a sziléziai Liegnitz Hercegségben élő birtokos családot. A 15. század első felében a család tagjai jelentős területeket szereztek Észak-Morvaországban. A birtokukba került települések közül Brünnles (Brníčko) és Hohenstadt (Zábřeh) után kapták előneveiket.

A család régi osztrák lovagi nemességét (Panierher-renstand) III. Frigyes császár 1465. május 3-i wienerneustadti kelettel erősítette meg János és György fivérek részére, a birodalmi bárói rang és a vörös viasszal való pecsételés jogának (Rotwachsfreiheit) egyidejű adományozásával.Magyar bárói családok listája Utóbb Sebestyén és Pál fivérek 1490. január 21-i linzi kelettel ugyancsak III. Frigyestől új címeradományt nyertek. Végül Tunkl von Aschbrunn Ferenc Ernőt VI. Károly császár 1720. október 11-i bécsi kelettel megerősítette régi báróságában (amit az 1465. évi vörösviasz-pecsételés jogától számítottak) és a Tunkl Freiherr von Aschbrunn névforma használatára jogosította. Tőle indul a modern leszármazás.

A 17. század végén a család leszármazása két vonalon folytatódott

I. vonal: Ferdinánd (1691–1752);Tunkl - Magyar Főnemességi Adattár II. vonal: Maximilián (1702–1746).

A 18. század végén Ferdinánd vonala dédunokái révén további három ágon folytatódott:

ág: Prokop (1796–1868); ág: József Miksa (1799–1877); ág: Vince (1801–1869). A 19. és 20. század A 19. és 20. században mindhárom utóbb hivatkozott ág leszármazottai közül éltek Magyarországon. A két világháború és a szocialista diktatúra évtizedeinek megpróbáltatásai után azonban csak a Prokop ágból, báró Tunkel Ferenc József Adolf (Bécs, 1878. szeptember 29. – Budapest, 1966. november 12.)https://www.legend.hu/index.php/hu/legend-civil-szervezetek-menu/legend-civil-szervezet-baro-tunkiel-ferenc-termeszetbarat-egyesulet-menu-2 leszármazottai maradtak Magyarországon, akik a rendszerváltást követően visszatértek a család egykori birtokára a Nógrád megyei Legéndhttps://www.legend.hu/index.php/hu/ községbe. Tunkel Ferenc (1850–1879) báró, vasúti mérnök, feleségül vette Obermayer Józsa Mária (1857–1907) kisasszonyt, akitől született fia báró Tunkel Ferenc (1878–1966).

Báró Tunkel Ferenc (1878–1966) aktív katonatisztként Bécsben és Grazban teljesített szolgálatot és egy évig a bécsi vezérkari iskolába járt, majd az egyetem jogi fakultását is végezte. 1914-ben az első világháborúba vonult és 1920-ban mint kapitány szerelt le; a Signum Laudis és hadi emlékérem tulajdonosa. A leszerelés után Legénden kezdett gazdálkodni az ott vásárolt birtokán, amely 1934-ben 225 kataszteri holdas volt. Tunkel Ferenc báró 1905. február 7-én Budapesten, feleségül vette Breitkopf Mária Ágnes (1874–1954) úrhölgyet, akinek a szülei Breitkoff Sándor, torontálmegyei magyar földbirtokos és Hoffer Mária voltak.HU BFL - VII.173.a - 1906 - 0300

Tunkel Ferenc báró és Breitkopf Mária frigyéből született báró Tunkel Tamás Ferenc (1899–1995) dr. jur., cs. és kir. huszárfőhadnagy, földbirtokos, Csongrád vármegye főispáni titkára, az Akadémiai Kiadó osztályvezető-helyettese. Tunkel Tamás báró feleségül vette Erdélyi Erzsébet (1898–1946) úrhölgyet. Tunkel Tamás báró és Erdélyi Erzsébet frigyéből született báró Tunkel Tamás Ferenc (1923-2011) magyar kir. honvéd repülőhadnagy, okl. mezőgazdasági gépészmérnök, szakfordító.

aschbrunni és hohenstadti báró TunklFerenc földbirtokos 1878-ban született Wienben.

A Vince-ág és a Prokop-ág magyarországi tagjai vezetéknevüket gyakran Tunkel formában írták, ahogy arra a régebbi nemzedékeknél is volt példa. A Prokop-ágból az 1850-ben született vasútmérnök Tunkel Ferenc nevét már hivatalos dokumentumaiban is így szerepeltette, míg a hétköznapi életben a Tunkl névváltozatnál maradt. Ezt a gyakorlatot követték hosszú ideig leszármazottai is. A magyar hatóságok azonban idővel egyre következetesebben, aztán az 1960-as évektől végérvényesen a hivatalos okmányokban szereplő Tunkel névváltozatot rögzítették és annak használatát írták elő.

A 21. század Tunkel Tamás Ferenc okl. mezőgazdasági gépészmérnök, szakfordító fia, Tunkel Tamás Ferenc (1971–) okl. agrármérnök, gazdálkodó, Legénd község polgármestere. A rendszerváltás után a Tunkel család visszaszerezte a szocializmus időszakában elvett Legénd körüli birtokait.

Nevezetes családtagok

Miklós lovag (†1398), aki a sziléziai eredetű családból elsőként telepedett le Morvaországban, és 1380-ban hűbérbirtokként megkapta Hranice városát (magyar neve Morvafehértemplom). János lovag, aki megszerezte a család predikátumait adó településeket (1434-ben Brünnles - Brníčko, majd 1447-ben Hohenstadt - Zábřeh várát). János részt vett III. Frigyes német-római császár koronázásán Rómában. János fiai, ifjabb János és György 1462-ben Bécsben megvédték III. Frigyes császárt az életére törő lázadóktól. Birodalmi bárói rangot (a vörös viasszal való pecsételés jogának egyidejű adományozásával) ifjabb János és György 1465-ben kapott. György 1474-ben Hunyadi Mátyás alvezére, a fekete sereg kapitánya volt a sziléziai háborúban. Helytállása elismeréseként Hunyadi Mátyás megerősítette bárói rangjában. Ifjabb János 1476-ban bekövetkezett halála után, György átvette testvére birtokainak kezelését. György ismert és híres volt tóépítéseiről és jelentős halgazdálkodási tevékenységéről. Nem véletlen, hogy a halszimbólum megjelent a család címerében. A György által építtetett tíz tó közül a Zábřeh közelében található Oborníki-tó a mai napig fennmaradt, a többit a 19. században lecsapolták. György a több mint 50 településből és uradalomból álló birtokán jelentős építkezéseket is folytatott. Birtokközpontját, Zábřeh városát jelentősen fejlesztette, várkastélyát késő gótikus stílusban építette át. Henrik 1509-ben morvaországi birtokait eladta, és családjával Csehországba költözött, ahol prágai várgróf lett. 1511–1519 között Alsó-Luzácia kormányzójaként királyi tisztségeket töltött be. János György (†1624) a Morva Őrgrófság tartományi főkamarása volt.

Magyarországon ismertebb családtagok bélyegkép|Báró Tunkl Jánosné María Josepha Sophia de Yturbide hercegnő

János Nepomuk (Kőszeg, 1872. VII. 12. – Onuth, Bukovina, 1915. V. 10.) cs. és kir. ulánus százados, a tiszti érdemkereszt posztumusz tulajdonosa, házastársa María Josepha Sophia de Yturbide hercegnő (Mikosd, Vas vármegye, 1872. II. 29. – Dévabánya, 1949. XI. ?) a mexikói császári ház feje 1925–1949 között. Mária Gizella Tunkl-Yturbide (Beszterce, 1912. X. 2. – 1981), akinek fia gróf Maximilian von Götzen-Yturbide 1949 óta a mexikói császári ház feje. Ferenc József Adolf (Bécs, 1878. IX. 29. – Budapest, 1966. XI. 12.) dr. jur., cs. és kir. huszárkapitány, földbirtokos, entomológus, természettudományi szakíró Tamás Ferenc (Budapest, 1899. IX. 27. – Budapest, 1995. VIII. 8.) dr. jur., cs. és kir. huszárfőhadnagy, földbirtokos, Csongrád vármegye főispáni titkára, az Akadémiai Kiadó osztályvezető-helyetteseCs. és Kir. 7. Huszárezred Hadi Emlékkönyve Tamás Ferenc (Budapest, 1923. IX. 24. – Legénd, Nógrád megye, 2011. VI. 12.) magyar kir. honvéd repülőhadnagy, okl. mezőgazdasági gépészmérnök, szakfordító Erika Mária Anna (Budapest, 1930. IV. 24. – Budapest, 2009. XII. 10.) dr. med. ideg- és elmegyógyász, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főorvosa Adolf Vencel (Prága, 1822 – Budapest, 1883. V. 11.) cs. és kir. lovasszázados Vilmos Ottó (Prága, 1850. XII. 16. – Budapest, 1899. XII. 15.) a Magyar Kir. Belügyminisztérium tisztviselője Hugó (? 1861. – Budapest 1909. VII.14.) magyar királyi adótárnok Fülöp Jenő (1862. III. 26. – ?) cs. és kir. huszárezredes, a Magyar Kir. Pénzügyminisztérium tisztviselője

Jegyzetek

Források Gudenus János József - Szentirmay László: Összetört címerek - A magyar arisztokrácia sorsa és az 1945 utáni megpróbáltatások, Szeged 1989. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája, IV. kötet, Budapest 1998. 140-146. o. Gudenus János József: Nobilitas 2005. 2014. Vladimír Pouzar, Petra Maska, Huga Mensdorff-Pouilly: Almanach Ceskych Slechtickych Rodu, Prága 2017. 417-427. o. Bene János – Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938–1945. 640.o. Gerő József: A magyar királyi belügyminiszter által Igazolt Nemesek 1867–1937. 378. o. Gothaisches Genealogisches Taschenbuch d. Freiherrl. H. 1941. 261. o. Österreichische Familienarchiv III. kötet, 299-306. o. Máté János: Kard és könny, Rehabilitáltak emlékkönyve 272. o. Varga Kálmán: Nagyboldogasszony Bazilika Máriabesnyő (1759–2000) 172-175. o. Hiteles anyakönyvi kivonatok

További információk Drónfelvétel Brničko váráról

Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Bárók