Dénis Lindbohm (eredeti neve: Ernst Rune Denis Lindbom) (Tranås, 1927. július 11. – Malmö, 2005. október 24.Sveriges dödbok 1901-2013) svéd tudományos-fantasztikus és misztikus író.

Élete

Apja Oskar Lindbohm cipész volt. Amikor Denis egy éves volt, szülei elváltak. Anyja rövid ideig Svédország déli részén dolgozott, a fiú néha vele, néha nagyszüleivel élt. 1934-ben anyja házvezetőnői állást kapott Simlingében, majd Börringében. Munkaviszonya 1938-ban szűnt meg.

Lindbohm 1942-ben állt először munkába: a tranåsi kartongyár dolgozója lett. 1943 és 1945 közt Malmöben alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Első irodalmi próbálkozása a Jules Verne-Magasinet című svéd sci-fi-lapban az Atombranden című novella volt 1945-ben. Ugyanebben az évben egy malmői fényképészeti cég alkalmazottja lett, ezt a foglalkozást harminc éven keresztül folytatta. 1950-ben nősült meg.

Az 1950-es években tudományos-fantasztikus novellákat és regényeket írt (ezek közül sok kéziratban maradt). Az ötvenes években egyik alapítója volta Club Meteor-nak, a svéd sci-fi rajongók első szervezett csoportjának. A csoportot eredetileg "általános társadalmi egyesületnek" szánták, később azonban egyre jobban tudományos-fantasztikus orientációjúvá vált, s hamarosan kizárólag tudományos-fantasztikus jellegű egyesület lett.

Az 1950-es évek végén kevesebbet írt, idejét tudományos-fantasztikus filmkészítésnek szentelte. Végül egyetlen film készült el, a Den stora nattens vålnad, amely arról szól, hogy egy UFO zuhan le Skånéban. A film szereplői a Club Meteor tagjai és családtagjaik voltak. Az egyesületen belül Lindbohm létrehozta a Clloev című, az 1960-as években megjelent fanzint.

A svéd sci-fi életben ekkor zajlott az úgynevezett "fannisk-háború", amelyben Lindbohm saját magát "autharknak" kiáltotta ki, kitalált főellensége (valójában barátja) Sam J. Lundwall volt, aki az Overlord álnevet választotta magának. Mindketten diktátorként állították be magukat a saját országukban, s világuralmat követeltek. Az egész egyfajta szatirikus reakció volt a világban akkor épp igen erősen jelen lévő hidegháborúra. A hatvanas évek elején Lindbohm otthona sok később híressé vált sci-fi rajongó, író és szerkesztő találkozóhelye volt. Itt találkozott először Bertil Mårtensson, John-Henri Holmberg és Leif Andersson. Noha Lindbohm 1962-ben még csupán harmincöt éves volt, feleségével és három gyermekével, valamint a sci-fi rajongók közt elért pozíciójával a fiatalok egyfajta mentora volt.

Lindbohm az 1965-ben megjelent Draksådd című, szexuálisan szókimondó novellával tért vissza az íráshoz. Den gyllene randen című regénye a szexuális forradalom pszichológiai előnyeiről szól, bár a cselekményt disztópikus környezetbe helyezi: az embereket Aldous Huxley Szép új világ című regényéhez hasonlóan kordában tartják. A regényt először elfogadták kiadásra, de a kiadó végül nem jelentette meg a munkát. A mű csak 1979-ben jelent meg, jóval a szexuális forradalom után. Lindbohm első megjelent önálló kötete a Mörker över Malmö (1969) volt, ez egy, a kábítószerekről szóló vitairat volt. 1971-ben jelent meg a reinkarnációval foglalkozó Jagets eld. Első megjelent sci-fi regénye az 1974-es Soldat från jorden volt. Ezután sorra jelentek meg a könyvei, sok sci-fi, de írt krimiket és pornográf munkákat is. Különböző lapok számos novelláját is közölték.

Saját bevallása szerint tizennyolc hónapos korában egy meghatározó élményben volt része: egy halott lány fényképét látta, aki Esta volt, édesanyja 1918-ban, négy éves korában spanyolnáthában elhunyt húga. Már ekkor megértette, hogy előző életében ő maga volt Esta. Anyja hitt neki, de figyelmeztette is: másokkal nem szabad beszélnie sem erről, sem más, általa megtapasztalt természetfeletti eseményekről, mert az emberek nem értenék meg. Ez vonatkozott Lindbohm ateista-materialista apjára, valamint hívő nagyszüleire is. Olvasta a Bibliát, idegenkedett az Ószövetség istenképétől, de reinkarnációba vetett hitét képes volt összeegyeztetni az Újszövetség üzenetével.

Az 1960-as, 1970-es évek Svédországában a sci-fi regények nem voltak mindig jól eladhatóak, csak nehezen tudta publikálni őket. Ennek ellenére a hetvenes évek vége felé főállású íróvá tudott válni. Írásai egyre inkább az okkultizmussal és lélekvándorlással foglalkoztak. 1982-ben megalapította saját könyvkiadóját, a Psi-cirkeln-t.

Munkái

Draksådd (1965) Mörker över Malmö (1969) Mörkrets fåra (1970) Jagets eld (1971) Soldat från jorden (1974) Stjärnpesten (1975) Eden utan Adam (1975) Flygande gift (1975) Stjärnvargen (1978) Domens stjärnor (1978) Den gyllene randen (1979) Regression (1979) Nattens lösen (1979) Bevingaren (1980) Frostens barn (1980) Solens vargar (1980) A-ett (1980) Eko över bron (1982) Edens nyckel (1982) Domens rötter (1983) Eldens barn (1983) Nattsidan (1983) Gaias gudbarn (1983) Spegelspelet (1984) Allt har sin tid (1984) Vägens förra slut (1984) Glömda gudars väg (1985) Vatten över huvud taget (1985) Blå tornet (1985) Siaren som sover (1985) Vägen bortom Lövestad (1986) Domedagens skymning (1986) Evig exil (1986) Droppar av dis och eld (1987) Världförvist (1987) Trollmakt (1987) Dockan från Fomalhaut (1987) Pentagram, Maktens portal (1988) Det kom en orm till Eden (1988) Skuggor över Elysion (1989) Spegelns tredje sida (1989) Blod på solen (1990) Den magiska gåvan (1990) Där blott andar vandrar (1991) Stjärnbollen (1991) Ljuset är själens färg (1992) Den trolska världen (1992) Magins system (1993) Vägen som mörkret belyste (1993) Fången är den fries dröm (1994) Bortom barriären (1994) Gudarnas lekskola (1995) Pentagram – Maktens portal (andra upplagan) (1995) Vi som är svärmen (1996) Möten med makterna (1996) Magins program (1997) Legenden av stoft och stjärnor (1997) Magi (1998) Genom det inres port (1998) Drömmens dimension (1998) Makten som skapar och förgör (1999) De ofödda (1999) Bevingaren (Ny utgåva) (2000) Vid stjärnhjulets rand (2000) Vägen genom pentagram (2001) Magins problem (2002) Makten som botar (2002) Vi möttes i Babylon (2003) Väktarna vid världens rand (2003) Pentagrams andra sida (2004) Den inre väktaren (2004) Världar runt hörnet (2005) Kvatur-Glon (2005)

Magyarul megjelent művei

Szemed fénye (novella, Galaktika 28., 1977) Az istenek (novella, Galaktika 28., 1977) Tiszta lappal (novella, Galaktika 262., 2012)

Jegyzetek

Források

Részletes életrajza a sf-encyclopedia.com-on Halálhíre rövid életrajzával Oldala a paranormal.se oldalon, fényképével

További információk

Domens stjärnor című munkája online változata Spegelspelet című munkája online változata A Den Stora Nattens Vålnad című film a Vimeo-n

Fordítás

Kategória:Svéd költők, írók Kategória:1927-ben született személyek Kategória:2005-ben elhunyt személyek