A Deák Ferenc tér Miskolc belvárosában található háromszög alakú, parkosított tér. Itt található az 1927–1929 között épült az Erdőigazgatóság székháza, valamint másik nevezetes épülete az 1785–1806 között épült ortodox templom és a 19. század végén lakóépületté átalakított ház, amelyet 1989-ben Feledy Gyula festő és grafikus rendelkezésére bocsátott a város. Ezt a házat a Miskolci Galéria kezeli és a művész állandó kiállítása mellett a város kulturális életének egyik központja is egyben.

Elhelyezkedése A Palóczy László utca keleti végében található, ahol az utca kétfelé ágazik és a Batthyány Lajos, valamint a Hősök tere északi részén végigfutó Kelemen Didák utcában folytatódik. A Deák térből dél felé a Kossuth Lajos utca, északnyugat felé a Tárkányi Béla utca nyílik. A teret kelet felől teljes hosszában a minorita templomhoz tartozó Kelemen Didák Fiúkollégium határolja. Nyugati csücskén a Pece-patak folyt át, amelyet azóta lefedtek, hídjait megszüntették.

A téren nincs buszmegálló, de a közeli Batthyány utcában, a Földes Ferenc Gimnázium mögött megáll a 11-es és a 34-es busz is; mindkettő áthalad a téren, előbbi visszafelé jövet a Kelemen Didák utcán is megáll.

Története

Miskolc történelmi városmagjától északra már a középkorban kialakult az Újváros nevű városrész, melynek nevét utcanevek egészen a 19. század végéig megőrizték. Ennek középpontjában volt a mai Deák tér területe, ahol 1470 és 1490 között felépült a Nagyboldogasszony-templom, a város második templomaként; mellette temető volt. A templom a török hódítás idején, 1544-ben leégett, de nevét az Óvárosból errefelé vezető utca (a mai Déryné utca) még 1823-ig megőrizte.Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. Miskolc, 2002, ISSN 1416-06-17 p.125 A romokat egy csatornázás miatt végrehajtott ásatás tárta fel 1954-ben – a tér nyugati sarkában talált kövek a diósgyőri vár és a miskolci 16–18. századi épületek köveivel megegyezőek, a leletanyag részét többek közt faragott kapukövek, érmék, használati tárgyak képezik. A romok közt talált hulladék azt mutatja, a leégett templom helyén később piac működött.Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás. Miskolc, 2006, p.134 Az akkor már nagyrészt református város katolikus lakossága tiltakozott a korábbi templom helyén működő piac ellen; végül a régi templomtól keletre eső részt visszakapta az egyház, ezen a részen épült meg a Miskolcra érkező Kelemen Didák szerzetes által alapított Minorita templom és rendház 1729 és 1760 között. A 19. századi térképeken a tér Zárda tér néven szerepel.Dobrossy, 2006, p.135

Az 1890-es években felmerült, hogy a téren vásárteret alakítanak ki, de már ekkor felvetették a park tervét is, végül utóbbi valósult meg. Mai nevét annak köszönheti, hogy 1925-ben itt állították fel Deák Ferenc szobrát. Deák Ferenc 1845. május 1-jén járt Miskolcon, Vörösmarty Mihály társaságában, akivel Szemere Bertalannál szálltak meg.Dobrossy, 2006, p.165 Szobra felállításának terve már az 1910-es években felmerült; helyszínként szóba került többek közt a Népkert, a Városház tér, a Luther (ma Bartók) tér és a Palóczy László utca is. A kiírt pályázatra, ahol a zsűri elnöke Lévay József volt, 17 pályázat érkezett be, majd a második fordulóban – melynek elnöke Róna József, a város Kossuth- és Szemere-szobrának alkotója voltDobrossy, 2006, pp.166-167 – végül Gárdos Aladár terve győzött. Gárdos tartotta a mai helyszínt a legalkalmasabbnak a felmerültek közül, a tér rendezésével és a Pece patak elföldelésével. A szobor 1914-ben elkészült, alkotóját azonban elvitték a háborúba, így az avató ünnepségre csak 1925. október 18-án került sor az akkor még Minorita tér vagy Kis-Népkert néven ismert téren.

1927–1929 között épült fel a tér északi részén (a Tárkányi utca sarkán) az Erdőigazgatóság székháza. A tér másik nevezetes épülete az 1785–1806 között épült ortodox templom, melynek ikonosztáza Közép-Európa legnagyobbja. A templom nem az utcafronton, hanem belső udvarban áll; az udvarból nyíló, eredetileg iskola céljára szolgáló épületben lévő múzeum szintén jelentős. Eredetileg a görög kereskedőkompánia telkén álló magtár volt az a 19. század végén lakóépületté átalakított ház, amelyet 1989-ben Feledy Gyula festő és grafikus rendelkezésére bocsátott a város; jelenleg a Miskolci Galéria kezeli, és a művész állandó kiállítása mellett a város kulturális életének egyik központja.

A Pece-patak elfedésére ezen a szakaszon csak az 1960-as, 1970-es években került sor; két hídját, amely a Batthyány, illetve a mai Kelemen Didák utcán volt, megszüntették. A régi hídkorlátokból, amelyek még őrzik a patak emlékét, az egyik a Deák téren, a Kelemen Didák utcával párhuzamosan áll.

Nevezetességei Erdészeti palota (Deák tér 1.), Lehoczky György és Papp Sándor tervei alapján 1927–29 közt épült, neoreneszánsz épület. Miskolci Galéria Feledy-ház (Deák tér 3.), barokk jellegű műemlék, 1988Déli Hírlap, 1988. december 19. óta Feledy Gyula állandó kiállításának ad otthont. Görögkeleti templom (Deák tér 7.), 1787 és 1805 között épült copf stílusban. Deák Ferenc szobra: Gárdos Aladár alkotása, az ország második Deák-szobra. Álló bronzszobor, törvénykönyvre támaszkodik, mellékalakja mészkő nőalak a talapzat mellett, kezében zászlóval. Lévay József szobra: Borsodi Bindász Dezső alkotása, eredetileg a Luther térre tervezték. A bronzszobrot 1934-ben állították fel a tér nyugati csücskében, Deák Ferenc szobrával szemben.Dobrossy, 2006, p.173

Források

Kategória:Miskolc terei Kategória:Deák Ferenc emlékezete