A Kraszna-havas () hegység a Kárpátokban, Ukrajna területén. A Nagy-ág és a Tarac völgye között emelkedik. Közigazgatásilag Kárpátalja Técsői járásához tartozik. Legmagasabb pontja a Rózsa-havas (1563 m).
A hegység gerincén jelentős hosszon gázvezeték vezet végig, Németmokra és Égermező között nagyjából északkelet–délnyugati irányban.
Tájbeosztás A Kárpát–Pannon-térség természeti tájbeosztása szerint az Északkeleti-Kárpátok nagytáj, azon belül a Gorgánok vidéke középtáj részét képező kistáj. Az Ukrajnában használt felosztás szerint az Ukrán-Kárpátokhoz (a Kárpátok Ukrajna területére eső részéhez), azon belül a Polonyinák szerkezeti egységekhez tartozik. Az Északkeleti-Kárpátokon belül a külső vonulathoz sorolható. Más felosztás szerint a Külső-Keleti-Kárpátok része. Lehatárolástól függően az Erdős-Kárpátoknak is a része.
300px|bélyegkép|balra|A Kraszna-havas télen Domborzat 300px|bélyegkép|balra|A Kelemen-havas Flis alkotja. A Kraszna-havas főgerincére csaknem merőlegesen több ág nyúlik délre. Jellemző magassága 1200–1400 m. Legmagasabb pontja a Rózsa-havas (1564 m), további meghatározó csúcsai a Topasz (1548 m), a Mencsely (1501 m), a Hropa (1495 m) és a Kelemen-havas (1492 m). A terület legnagyobb részét meredek lejtők alkotják.
Vízrajz A Kraszna-havas a Nagy-ág és a Tarac völgye között emelkedik. Keresztülfolyik rajta a Talabor, melyen az 1950-es években létrehozták az Égermezei-víztározót a Talabor–Nagy-ági vízerőmű részeként. A hegységben erednek a Nagy-, Kis-Ugolyka, Odaró, Kvaszovec, Lonka-patak, Krasznisora és más patakok.
Élővilág, természetvédelem Alacsonyabb részein barna erdőtalajon bükkösök és lucfenyves-bükkösök dominálnak. 1200–1400 m magasságban a tőzeges talajon hegyi rétek („polonyinák”) jellemzők, helyenként havasi törpefenyő fordul elő. A magasabb hegytetőkön leegyszerűsödött szubalpi társulások töredékei vannak jelen.
A hegység északi része a Szinevéri Nemzeti Parkhoz tartozik. Egy másik, jelentős részét lefedi a déli lejtőin elterülő Ugolyka–széleslonkai rezervátum, mely az állami szinten 1968 óta védett, 1992 óta pedig az UNESCO által is jóváhagyott Kárpáti bioszféra-rezervátum része. Európa legnagyobb területű bükköseiről ismert. Az itt található Ugolyka–széleslonkai ősbükkös 2007 óta, két vele szomszédos kisebb terület (Szinevér–Égermező és Szinevér–Kvaszovec, utóbbi a Szinevéri Nemzeti Park része) 2017 óta A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei világörökségi helyszín része.
Jegyzetek
További információk Kraszna-havas I. – Túrasível a Mencsely tömbjén. 121. rész, Hazajáró Kraszna-havas II. – és a Felső-Tisza vidék koronavárosai. 193. rész, Hazajáró Kraszna-havas túraleírás
Kategória:Ukrajna hegyei, hegységei Kategória:Ukrajna tájegységei Kategória:Ukrajna világörökségi helyszínei