Mecklenburg-Güstrow egy német történelmi állam a mai Mecklenburg-Elő-Pomeránia területén.
Történelem
A hercegséget 1521-ben alapították, amikor a testvérek V. Henrik és VII. Albert megosztották egymással Mecklenburgot egy schwerini és egy güstrowi részbe (Neubrandenburgi szerződés). Ezt a hatalommegosztást a birodalmi törvény nem ismerte el. A két vonal azonban egy közös országgyűlést (Landtag) tartott fenn, amely felváltva Strenbergben és Malchinban gyűlj össze.
1523-tól a reformáció megjelent Mecklenburgban.
1621-ben a schwerini és a güstrowi hercegség egy természetbeni megosztással választották szét (Fahrenholzi osztási szerződés).
A harmincéves háború alatt Albrecht von Wallenstein 1628. január 19-én mecklenburgi kormányzó, majd 1629. június 16-án herceg lett és Güstrow lett a főváros az egész Mecklenburgnak. 1631-ben, Wallenstein bukása után, az elmenekült II. János Albert visszaköltözött güstrowi rezidenciájába.
Gusztáv Adolf halála 1695-ben utódlási válsághoz vezetett Mecklenburg-Güstrowban. II. Adolf Frigyes, Gusztáv Adolf vője, a részhercegséget magának követelte és I. Frigyes Vilmos csatolta a részhercegséget. 1701-ben megosztották az güstrowi hercegséget. Úgy a Mecklenburg-Strelitzi hercegséget alapították főleg a stargarid járásból és a vend járással a Mecklenburg-Schwerini hercegség nagyobb lett (Hamburger Erbvergleich / Hamburg öröklési megállapodás).
Közigazgatás 220px|bélyegkép|balra|Mecklenburg 1673 után Wendischer Kreis (vend járás): városok: Güstrow, Krakow, Goldberg, Plau, Malchow, Waren, Röbel, Penzlin, Stavenhagen, Malchin, Teterow, Neukalen, Gnoien, Sülze, Marlow, Ribnitz és Schwaan. községi körök (Ämter): Güstrow, Goldberg, Marnitz, Plau, Wredenhagen, Stevenhagen, Neukalden, Dargun, Gnoien, Ribnitz és Schwan. 255 birtokok Kreis Stargard (stargadi járás): városok: Neubrandenburg, Friedland, Woldegk, Stargard, Strelitz, Fürstenberg és Wesenberg községi körök (Ämter): Wanzka, Broda, Stargard, Feldberg, Strelitz, Fürstenberg, Wesenberg, Bergfeld, a Heideamt, Mirow és Nemerow 70 birtokok
Uralkodók
VII. Albert (1520–1547) I. János Albert (1547–1555) III. Ulrik (1555–1603) I. Karoly (1603–1610) II. János Albert (1611–1628, 1631–1636) Albrecht von Wallenstein (1628–1631) Gusztáv Adolf 1636–1695
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Ilka Minneker: Vom Kloster zur Residenz. Dynastische Memoria und Repräsentation im spätmittelalterlichen und frühneuzeitlichen Mecklenburg. Rhema-Verlag, Münster 2007. Gustav Duncker: Die zweite mecklenburgische Hauptlandesteilung. In: Jahrbücher des Vereins für mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde. Schwerin 73 (1908), S. 177–292 (Digitalisat u. Volltext)
További információk
Kategória:Német-római Birodalom