Karosh Taha (Zahó, Irak, 1987 –) német–kurd írónő. Kilencéves korában költözött át családjával Németországba, a Ruhr-vidékre és Duisburgban nőtt fel.Kämmerlings, Richard (2018): Im Irak geboren, im Ruhrpott Lehrerin, in Deutschland Autorin. In: Welt, 16.03.2018. [Online: https://www.welt.de/kultur/literarischewelt/article174612096/Karosh-Taha-Irak-Ruhrpott-Deutschland-Ein-Lebensweg.html; 02.05.2021] Biztos állás érdekében angol nyelvet és történelmet tanult.Gaddum, Eckart Dr. (Hg.) (2021): Schreiben über die deutsch-kurdische Community. Die Schriftstellerin Karosh Taha. 23.04.2021. In: ZDF – Forum am Freitag [Online: https://www.zdf.de/kultur/forum-am-freitag/forum-am-freitag-vom-23-april-2021-100.html; 02.05.2021] Amerikában is tanult félévet, majd visszatérve gimnáziumi tanár végzettséget szerzett és megkezdte gyakorlatát egy essen-i iskolában.Deutschlandstiftung Integration (2021): Porträts. Karosh Taha [Online: https://www.deutschlandstiftung.net/projekte/geh-deinen-weg-programm/portraets/karosh-taha; 02.05.2021]

2018-ban jelent meg az első regénye Egy rákvándorlás leírása címmel, majd két évvel később kiadták második regényét (Im Bauch der Königin).Börsenblatt (2021): Alfred Döblin-Medaille 2021. Karosh Taha geehrt. 31.03.2021. [Online: https://www.boersenblatt.net/news/preise-und-auszeichnungen/karosh-taha-geehrt-170899; 02.05.2021] Jelenleg harmadik művéhez gyűjt anyagot. Irodalmi munkásságáért több díjat és ösztöndíjat is elnyert. Az írás mellett helyettesítő tanárként is dolgozik, hiszen mindkét hivatás nagyon fontos számára.

Már iskolás kora óta Sandra Cisneros írónő az írói példaképe, aki egyik fontos képviselője a Chicana feminista mozgalomnak. Szülei nyelvtudás hiányában nem olvashatják műveit, de ez egyúttal egyfajta szabadságot is jelent Tahának, aki azért ír, hogy beszéd helyett írásban fejezhesse ki magát.

Díjak Bár első kötete még csak pár éve jelent meg, Karsoh Taha máris több neves irodalmi díjjal és jelöléssel büszkélkedhet. Ezek a következők:

2018 NRW országok Irodalmi Díja jelölés az Ulla-Hahn-Díjra jelölés az Krachnisteiner Irodalmi Díjra LCB ösztöndíj

2019 Heinrich-Heine-Ösztöndíj Kunststiftung NRW Ösztöndíj Hohenemser Irodalmi Díj Német Irodalmi Pénzalap Ösztöndíja Rolf-Dieter-Brinkmann-Ösztöndíj 2019

2021 Alfred Döblin-medál az Im Bauch der Königin című regényéért

Média Karosh Taha több közösségi oldalon is megtalálható, mint például az Instagram vagy a Twitter. Facebook oldal viszont nem található róla, ennek ellenére számtalan poszt született a munkásságáról ezen az oldalon is. Az Instagrammon nem oszt meg sok személyes fotót, inkább részleteket mutat be a könyveiből.

Az újságok gyakran írnak Karosh Taharól, mint például a Berliner Zeitung vagy a Frankfurter Rundschau. Az írónőt általában a könyveiről kérdezik. Sok interjú megtalálható róla a legnagyobb videómegosztó portálon, a YouTube-n, ahol az írónő az életéről és a munkásságáról mesél. Másrészt sok olyan videó van, ahol maga az írónő olvas fel saját művéből, A királynő hasában (Im Bauch der Königin) című könyvéből.

Regényei Beschreibung einer Krabbenwanderung “A történet emlékeim valós eseményein alapul. Saana Keyjala”

Ez a nehéz olvasatú migrációs regény egy álommal kezdődik, amely a vörös rákokról szól. A rákféléknek megvan az a rossz szokásuk, hogy megnehezítik egymás számára az életet. Egy rák sokkal könnyebben ki tudna mászni a kosárból, ha nem lennének ott a többiek, akik visszatartják. A regényben újra meg újra felbukkannak a vörös rákok. Van, hogy álom formájában, olykor emlékképként: a rákok vándorlásának képe magyarázatul szolgál a törekvésre, amit a főszereplő is érez, hiszen a rákok egy jobb élet reményében elhagyják otthonukat. Karosh Taha regényében egy fiatal kurd tanulólány, Sanaa, vágyairól ír, aki meg szeretne szökni saját családjából, abból a kosárból, ahol kurd rokonaival él, szabadulni vágyik. A család egy nyugatnémet város egyik toronyházában lakik. Asija, Sanaa édesanyja depressziótól szenved és Sanaa nagynénje, Khalida, aki minden nap a házuk fotelében ülve dohányzik, pletykál és fecseg, az illem állítólagos őrének érzi magát, megpróbálja manipulálni Sanaa-t. Pszichológiai nyomást helyez rá és mágikus gondolkodással próbálja őt a kurd szerepnormákba erőltetni, amely normák egy megtervezett esküvőt is magába foglalnak. A könyv újra és újra ugyanazt a folyamatot mutatja be, a nagynéni látogatását, a menekülést az egyetemről, a kilátástalanság érzését, illetve kételkedést abban, hogy valaha is el tud menni a toronyház univerzumából, hiszen Sanaa nem képes feladni édesanyját. Lázad, szabadságot és függetlenséget akar, de úgy érzi a családja által a bevándorlók börtönébe zárták. Még az idősebb bevándorló-generációból származó férfiak is bénítottnak tűnnek: Agid nagybácsi kizárólag a saját kézzel felvett, Irakban készített házassági videókat visszanézve boldog, az édesapja, Nasser, aki az idő múlásával összetört, legtöbbször távol van. Tekintve, hogy Sanaa szülei, mint nevelők vagy gondoskodók teljesen kiesnek a képből, Sanaa minden felelősséget a nyakába vesz – mindenekelőtt búskomor édesanyja és a pubertás korban lévő húga, Helin gondozását, aki sehol nem áll meg, magányos és dühös. Sanaa az egyetemen tanul és egyszerre két férfivel van kapcsolatban, a szexben a biztonság érzését keresi, meg akar feledkezni önmagáról. Ez a viselkedés akár titkos válaszként is felfogható az önmegtartóztató szexualitásra: a szex kétségbeesett elterelési kísérlet, a poligámia kulturális lázadás. A könyv egy híres irodalmi motívumot is tartalmaz: a gyermekek lázadását az idősebb generáció tradíciói ellen. A mű végére kiderül, hogy Sanaa nem az elfelejtett rákgyermek, aminek mindig is tartotta magát, illetve, hogy nem ő szabadítja fel családját, hanem éppen ellenkezőleg. A regény egy hihető, a migráció utáni életről szóló történet, ami a gyökértelenné válás fájdalmáról, két kultúra ütközéséről és a helykeresés vágyáról szól.

Főszereplők Sanaa: A könyv főszereplője a 22 éves egyetemista, Sanaa, aki szüleivel és húgával, Helinnel él. A család bevándorló, Irakból menekültek Németországba néhány éve. Habár Sanaa megpróbál kiegyensúlyozott életet élni, nehezére esik megtalálni az egyensúlyt a két kultúra között.

Asija: Sanaa édesanyja súlyos depressziótól szenved, amely abban mutatkozik meg, hogy egész nap zokog, éjszakánként pedig a holdat bámulja.

Nasser: Sanaa édesapja, aki a család Németországba való menekülésének mozgatórugója volt. A megérkezés után nem tölt be centrális szerepet a család életében, hiszen mindig távol van.

Khalida: Sanaa nagynénje, aki ugyanabban a toronyházban lakik, mint Sanaa családja, csupán egy emelettel feljebb. Egy igazi naplopó, aki egész nap csak ül és dohányzik.

Központi témák és motívumok Szexualitás: A könyvben a szexualitás az egyik legfontosabb téma. Taha úgy használja a nyelvet, hogy a szexualitást egy poétikus módon prezentálja: „A szemei még mindig félig nyitva vannak, a légzése ritmikus, az ajkai nyugodtak, mintha csak a szexről álmodna. “

Depresszió: A depresszió ugyancsak egy központi motívuma a regénynek, amely direkt vagy indirekt módon minden szereplő életében megjelenik. Sanaa története egy csodás példa arra, hogy őseink élete hogyan befolyásolja saját életünket. A kihívások és nehézségek, amikkel meg kellett küzdeniük, hatással vannak ránk.

Új Nő (New Woman-feminista elképzelés): A könyvben Sanaa Új Nőként jelenik meg, aki a társadalmi elvárásoknak nem kíván megfelelni. Egyszerűen csak szeretne megszabadulni a kötött hagyományoktól és az elavult értékektől, amelyek szerint a nőnek háziasszonyként kell helytállnia. A célja, hogy magas végzettséget szerezzen, amelynek köszönhetően központi szerepet tölthet be a társadalomban.Haungs, Julia (2020): Die "Neue Frau" der 1920er – Träume vom selbstbestimmten Leben. Online: https://www.swr.de/swr2/wissen/die-neue-frau-der-1920er-traeume-vom-selbstbestimmten-leben-swr2-wissen-2020-10-08-102.html [Stand: 10. 05. 2021.]

Im Bauch der Königin Karosh Taha második regénye 2020-ban jelent meg a Dumont Verlag gondozásában, Im Bauch der Königin címmel. A regény két részből áll, s az olvasó maga döntheti el, milyen sorrendben olvassa ezeket. A szereplők nevei ugyanazok a két részben, de más tulajdonságokkal bírnak és más élethelyzetben vannak. Az elbeszélő, az egyik részben Amal, a másikban Raffiq, egyes szám első személyben mondja el a történetet.

Amal nézőpontja

Cselekmény A regény ezen részében a főszereplő Amal, aki az iskolában fiús, olykor agresszív viselkedése miatt a Mogli-Mädchen (Maugli-lány) nevet kapja. Családja Kurdisztánból költözött Németországba, egy jobb élet reményében. Az apa számára ez az új élet visszalépést jelent, ezért úgy dönt, visszaköltözik Kurdisztánba. Amal apa nélkül nő fel, de érettségi után meglátogatja apját és annak új családját. Keresi önmagát, ebben pedig segítségére van Younes, akivel hasonló helyzetük révén válnak barátokká.

Főszereplők

Amal: Amal a történet elbeszélője, a többi szereplőt is az ő szemszögéből ismeri meg az olvasó. Fontos érték számára a magabiztosság, amit apjától tanult, de agresszióján, apjával, valamint Younesszel való kapcsolatán keresztül sebezhetősége is megmutatkozik. Küzd a társadalom elvárásai ellen, de anyja többször figyelmezteti, hogy nőként nehezebb és bonyolultabb a helyzete, éppen ezért kialakít egy saját képet a nőiességről, amely eltér a társadalom s anyja elvárásaitól.

Younes: Younes Amalhoz hasonlóan apa nélkül nő fel. Miután apja elhagyja a családod, minden nap a járdán ülve várja, hátha mégis visszajön. A környéken lakó fiúk gúnyt űznek belőle, a hátát használják „kapunak”, mikor fociznak. Provokálják, ám Younes nem tesz semmit. Az iskolában szégyenlős, ám Amallal megértik egymást. Amal szerint nem szerelem, ami köztük van, a lány mégis féltékeny, mikor Younes beleszeret valaki másba.

Amal anyja: Kurdisztánban tanárként dolgozott, ám Németországban nem talál állást. Ennek ellenére nem szeretne visszaköltözni, mivel úgy gondolja, Németországban lányának jobb élete lehet.

Amal apja: Sokat foglalkozik Amallal, de a németországi élet kompromisszumot jelent neki: a családjával lehet, de nehézségei vannak a nyelvvel és nem tud építészként dolgozni, mint Kurdisztánban. Sokat veszekednek Amal anyjával, így a költözésének személyes és szakmai okai is vannak.

Shahira: Younes anyja, a környék „királynője”. Shahira egyfajta példakép Amal számára, akivel mindenről lehet beszélni. Csapodár életmódjával kivívja a környéken élők nemtetszését, de Amal egy szabad nőt lát benne, hiszen az életét nem a társadalom elvárásai szerint éli.  

Főbb témák Nemi szerepek: A regényben különösen hangsúlyos a társadalom elvárásai (hosszú haj, melltartó viselése, szőrtelenítés) és Amal saját, nőiességről alkotott képe közti különbség.

Család: Amal többször is elgondolkozik azon, hogy vajon miért hagyta el őket az apja, milyen hatással van ez az ő életére, s ő mennyiben felelős apja költözéséért.

Interkulturalitás: Amal Németországban nő fel egy kurd családban, de német iskolába jár, s német barátai is vannak. A többnyelvűség nehézségei és a két kultúra közti különbségek visszatérő témák a regényben.

Szexualitás: A regényben a szexualitás a szabadsággal függ össze. Shahira szexuális szabadság elve szembe kerül azzal a társadalmi normával, mely szerint a nők nem lehetnek a szabad szexualitás hívei anélkül, hogy környezetük elítélné őket.

Raffiq nézőpontja

Cselekmény