Huss Richárd (Beszterce, 1885. február 2. – Debrecen, 1941. február 14.Gyászjelentése) erdélyi szász származású nyelvész, művelődés-történész, germanista, filológus.
Tagságai A Luxemburgi Tölgylomb Koronarend, a Tisza István Tudományos Társaság rendes tagja volt. A Luxemburgischer Sprachverein tiszteletbeli, a müncheni Deutsche Akademie levelező, a Svensk–Ungarische Sällskapet külső tagja volt. Az Alemannia Diákszövetség tagja volt.
Életpályája Szülei: Husz Mihály és Budaker Lina voltak.Halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti akv. 310/1941. folyószám alatt. A bécsi és strassburgi egyetemen tanult. Ezután Marburgban, a német nyelvatlasz munkálatait tanulmányozta. 1907-ben a strassburgi egyetemen magántanár lett. 1908–1910 között Nancyban, 1911-ben Bordeaux-ban az egyetem német nyelvi lektora volt. 1912–1913 között a kolozsvári egyetem magántanára volt. 1913-ban a Debreceni Református Kollégium rendkívüli, 1914–1918 között rendes tanára volt. 1914–1918 között a Debreceni Egyetem rendkívüli tanára, 1918-tól nyilvános rendes tanára és a Német Fonetikai Intézet alapító igazgatója volt. 1934–1935 között az Ungarländische Deutsche Volksbildungsverein elnökhelyettese volt. 1935–1938 között a Volksdeutsche Kameradschaft (Népi Németek Bajtársi Szövetsége) társelnöke volt.
Gimnáziumi tanárától – Gustav Kischtől – vette át azt a ma már elavult elméletet, mely szerint az erdélyi szászok luxemburgi eredetűek. Ennek az elméletnek a szellemében közel 30 éven át dolgozott az erdélyi német nyelvatlaszon, de halála megakadályozta befejezését. Részt vett a magyarországi németek kulturális életének vezetésében: a Deutschen Volksboten kiadója volt.
Művei Vergeleichende Lautlehre des Siebenbürgisch-Moselfrankisch-Ripuarischen mit den moselfrankischen und wallonischen Mundarten (Nagyenyed-Nagyszeben, 1908) Leid und Freud in Musenarmen (Versek; Leipzig–Hermannstadt, 1909) Az erdélyi német nyelvjárás tanulmányozás mai állása (Budapest, 1913) Siebenbürgisch-deutsches Sprachatlas (Korrespondenzblatt des Vereins für siebenbürgische Landeskunde; Hermannstadt, 1914) Hände weg! Deutsch–ungerländische Kriegsgedichte aus dem Weltkrieg. 1914–1917. – Ne bánts!… Magyarországi német háborús költészet. (Debrecen, 1917) A gótok háborús költészete. (A debreceni tudományegyetem népszerű főiskolai tanfolyamán tartott előadások. 20. Debrecen, 1918) A Nibelungének fejlődése és a pannoniai tradíció. (A debreceni tudományegyetem népszerű főiskolai tanfolyamán tartott előadások. 24. Debrecen, 1919) Die Besiedlung des Sachsenlandes in Siebenbürgen. 1 térképmelléklettel (Zeitschrift für Deutsche Mundarten, 1923) Der Name der Germanen (Debrecen, 1924) Luxemburgische Uhrheimatfrage die Siebenbürger Sachsen (Lipcse, 1926) Pfefferkorn. Humanizmus és reformáció (Debrecen, 1926) Studien zum Luxemburgischen Sprachatlas (Luxemburg, 1927) Die siebenbürgische Landschaft und ihre Sagen. (Jahrbuch der Luxemburgischen Sprachgesellschaft, 1927) A „Tell Vilmos” forrásai.– A természet Schiller „Tell Vilmosában.” – A „Scarniunga” és az „Aqua nigra” nevű folyók mint Walamir pannóniai birodalmának határai (Debreceni Szemle, 1927) Geistesgeschichtlicher Überblick über das Schriftum des Siebenbürger Deutschen. (Vorlesungen. Debrecen, 1929) A „Nemetes” törzs Feistnél (Debreceni Szemle, 1929) Nordsiebenbürgische Sprichwörter (Jahrbuch der Luxemburgischen Sprachgesellschaft, 1930) Az ún. indogermán labiovelárisok kérdéséhez (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1933) Die Familienname Huss in Luxemburg und Siebenbürgen und das Geschlecht der gotisch-altbairischen Huosi (Jahrbuch der Luxemburgischen Sprachgesellschaft, 1933) Goethe halálának 150 éves évfordulójára. Huss Richárd előadása Goethéről (Debrecen, 1933) A nemzeti szociálizmus Németországban és a Nemzeti Liga Magyarországon (Debrecen, 1934) Die Erstürmung der Burg Ofen und die Befreiung Ungarns von der Türkenherrschaft. (Volksbücher der Neuen Heimatsblätter. 1. Pécs, 1936)
Díjai Prinz–Eugen-díj (1941)
Jegyzetek
Források
Névpont.hu
További információk Karl Kurt Klein: Richard Huss. Lebensbild eines volksdeutschen Forschers und Kämpfers (Budapest, 1943) Claus Jürgen Hutterer: Geschichte der ungarndeutschen Mundartforschung (Berlin, 1960) A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja. 1932. Szerkesztette: Benyovszky Pál és Szalacsy Rácz Imre (Debrecen, 1931) Magyar politikai és közigazgatási compass. 1919–1939. Szerkesztette: Madarász Elemér. (Budapest, 1939) Halálhír (Nemzeti Újság–Pesti Hírlap, 1941. febr. 15.) Klein, K. K.: Universitätprof. Rudolf Huss zum Gedächtnis (Deutsche Forschungen in Ungarn, 1941) Kalmár S.: Prof. H. R. über die magyarisch–indogermanische Verwandtschaft. (Deutsche Forschungen in Ungarn, 1942)
Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001.
Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1941-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar filológusok Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar művelődéstörténészek Kategória:Magyar germanisták Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók