bélyegkép|jobbra|250px| Barna teknős Borneó szigetén bélyegkép|jobbra|250px| Két kifejlett barna teknős
A barna teknős (Manouria emys) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a szárazföldi teknősfélék (Testudinidae) családjába tartozó faj.
Morfológiai és molekuláris biológiai vizsgálatok alapján is a szárazföldi teknősfélék családjának legprimitívebb faja.
Előfordulása Délkelet-Ázsia endemikus faja, előfordul India, Banglades, Mianmar, Thaiföld, Vietnám (ide valószínűleg csak betelepítették), Malajzia és Indonézia területén.
Alfajai Két elismert alfaja van a Manouria emys emys Thaiföld déli részén, a Maláj-félszigeten, valamint Szumátra és Borneó szigetén él. A másik alfaj, a Manouria emys phayrei Thaiföld északnyugati részén, Mianmarban, Banglades keleti részén és India északkeleti államaiban él. Ez utóbbit Sir Arthur Purves Phayre (1812–1885) brit katonatiszt, Brit Burma kormányzójának tiszteletére nevezték el.Beolens, Bo; Watkins, Michael; Grayson, Michael (2011). The Eponym Dictionary of Reptiles. Baltimore: Johns Hopkins University Press. xiii + 296 pp. . (Manouria emys phayrei, p. 205).
Élőhelye Trópusi esőerdőkben élő faj. Elsősorban hegyvidéki erdőkben fordul elő. Főleg ott fordul elő, ahol állandó vízforrásokat, kis tavakat talál, melyekben napi több órát is eltölt fürdőzéssel.
Megjelenése A barna teknős Ázsia legnagyobbra növő szárazföldi teknősfaja, az északabbi Manouria emys phayrei alfaj egyedei a szabad természetben akár 25 kilogramm tömegűre is megnőhetnek, fogságban tartva még ennél súlyosabb is lehet. Páncélhossza elérheti a 60 centimétert.
A szárazföldi teknősfélék családjában ez az ötödik legnagyobbra megnövő faj, a galápagosi óriásteknős (Chelonoidis nigra), az aldabrai óriásteknős (Aldabrachelys gigantea), a sarkantyús teknős (Centrochelys sulcata) és a leopárdteknős (Stigmochelys pardalis) után.
Életmódja Fő tápláléka a levelek, az aljnövényzeten megtalálható növények, esetleg rovarok. A hímek csak egy-egy párzás erejéig maradnak a nőstényekkel, aztán továbbállnak, és nagy területeket képesek bejárni, hogy új nőstényt találjanak maguknak.
Szaporodása A családból ez az egyetlen faj, mely nem egy egyszerűen földbe kapart lyukba tojja tojásait, hanem földből, földre hullott levelekből egy fészket épít, mely akár 2,5 méter átmérőjű és 20-50 centiméter magas is lehet. Ebbe a nőstény egy fészekkamrát ás ki, melybe elég sok 30, de nagyobb nőstények esetén akár 50 tojást is lerak.
Veszélyeztetettsége A barna teknősök populációja folyamatosan csökken. Fő veszélyeztető tényezőjük az élőhelyeik irtása, de ezt a fajt sok helyen erősen vadásszák is hús célból és a tradicionális ázsiai orvoslás céljából is. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján "súlyosan veszélyeztetett"ként tartja nyilván.
Jegyzetek
Belső hivatkozások Szárazföldi teknősfélék
További információk
Kategória:Szárazfölditeknős-félék Kategória:India hüllői Kategória:Banglades hüllői Kategória:Mianmar hüllői Kategória:Thaiföld hüllői Kategória:Malajzia hüllői Kategória:Indonézia hüllői Kategória:Vietnám hüllői Kategória:Hüllőfajok