Fehér Artúr (Budapest, 1886. január 22. – Budapest, Erzsébetváros, 1945. november 15.) magyar színész, szavalóművész. Sógora Léner Jenő hegedűművész.
Élete Fehér Bernát kalapkereskedő és Boxhorn Száli gyermekeként született. 1907-ben elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját. Ezután egy évadot Aradon töltött Szendrey Mihálynál, majd 1908–1909-ben Szabó Ferenc társulatában, 1909–1910-ben a Városligeti Színkörben, 1911-től a Népoperában, 1914 és 1919 között pedig a Vígszínházban játszott. Ezt követően előadó- és szavalóművészként dolgozott. Kezdetben jellemszínész, később énekes színész volt, majd szerepköre tovább bővült. Előadóként egyéni stílusú interpretációival aratott sikert. Járt Bécsben, Berlinben, Párizsban és Prágában is, ahol magyar és német nyelvű előadóesteket rendezett. Magyarországon ő szólaltatta meg először a héber költőket. Gyakori fellépője volt zsidó kulturális rendezvényeknek. 1941-ben jelentek meg Pódium és Versek Vándora című kötetei, s előbbit Scheiber Hugó illusztráció díszítik.
Házastársa Léner (Lehner) Margit színésznő (1887–1945) volt, akit 1913. november 20-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül. Esküvői tanúik Márkus Dezső és Mérei Adolf voltak.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (17-1-33).
Szerepei
Színházi szerepei
ifj. Johann Strauss: A denevér – Fogházőr Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros – Ocskay Kálmán Imre: Tatárjárás – Szakaszvezető
Filmszerepei
Ki ő? (1918) A könnyek dala (1931, rövid)
Könyve
Pódium (Springer, 1941) Versek vándora (1941)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar előadóművészek Kategória:1886-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek