Makoldi Miklós Zsombor (Miskolc, 1983. január 23. –) magyar régész, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója 2019-2023 között.
Életútja Makoldi Sándor festőművész és Pap Gizella néprajzos, muzeológus harmadik gyermekeként jött világra. Anyai ágon nagyapja a tokaji múzeumalapító Pap Miklós, Tokaj Város első díszpolgára, a Tokaji c. könyv (Gondolat, 1985) szerzője. Makoldi szülővárosának Tokajt tekinti, ide járt általános és középiskolába is. Volt a Tokaji Múzeum mb. igazgatója, ma is Tokajban él. 2019-2023 között a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója, régészeti projektjeinek vezetője volt, majd 2023-ban segédmunkatárssá fokozta le az intézet új főigazgatója, Prof. Dr. Kásler Miklós.
2023. december 13-án felmondott a Magyarságkutató Intézetnél.
Tokajban nevelkedett, tanulmányait is itt végezte (1989–1995: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Tokaj; 1995–2001: Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium – Tokaj, hatosztályos tagozat).
Érettségi után Budapestre került az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol régészet szakon végzett 2006-ban, ugyanitt szerezte meg doktori abszolutóriumát is. Az egyetemi évek alatt több régészeti feltáráson vett részt külföldön és belföldön egyaránt. Fő kutatási témája a sztyeppei lovasnépek régészeti leletanyagának és temetkezési szokásainak vizsgálata.
2006-os házasságát követően visszaköltözött Tokajba, ahol négy gyermeke született. Eközben a miskolci Herman Ottó Múzeumban helyezkedett el, majd 2013-tól a Tokaji Múzeumban dolgozott, amely intézménynek 2013-tól 2015-ig megbízott igazgatója is volt. Ekkoriban Borsod-Abaúj-Zemplén megye területen végzett régészeti feltárásokat, fő kutatási témája a tokaji Rákóczi-vár feltárása volt. 2019 májusától, 2023 áprilisáig a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója és az intézet régészeti projektjeinek vezetője. A Magyarságkutató Intézetnél végzett munkájában főképpen a magyarság kialakulásában szerepet játszó ázsiai lovasnépek kutatása, a magyar őstörténet, a honfoglalás és a korai Árpád-kor kutatása dominál. Legjelentősebb régészeti feltárása az intézettel az Abasár, Bolt-tető régészeti lelőhelyen zajló ásatás, ahol az Aba Sámuel által 1042-ben alapított bencés monostort tárják fel, ahol magát Aba Sámuelt is végső nyugalomra helyezték.
Makoldi ma is Tokajban él, a magyarságkutatásból adódó feladatai mellett lokálpatriótaként a Tokaj környéki régészeti lelőhelyekre is fókuszál.
Családja Anyai ági nagyapja Tokaj első díszpolgára: Pap Miklós. Édesapja Makoldi Sándor festőművész, néprajzos, édesanyja Pap Gizella néprajzos, muzeológus. Testvérei Makoldi Gizella festő-restaurátor művész és Makoldi Sándor Gyula szobrászművész, bronzöntő.
2006-ban vette feleségül Fekete Annát, akitől négy gyermeke született: Makoldi Emese Anna (2006), Makoldi Réka Ella (2008), Makoldi Csaba Miklós (2010) és Makoldi Márton Bendegúz (2012). Feleségétől 2021-ben elvált, gyermekei Tokajban élnek.
Munkássága Munkahelyek – 2002–2006: célfeladatra kötött megbízási szerződésekkel részt vett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézetének tudományos munkáiban, régészeti feltárásinak lebonyolításában (főképpen az M3-as autópálya Hajdú-Bihar megyei szakaszán)
– 2005–2008: határozott idejű közalkalmazotti szerződésekkel részt vett a miskolci Herman Ottó Múzeum régészeti feltárásain Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén, illetve részt vett az ásatáson előkerült leletanyag tudományos feldolgozásában. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság munkatársaként kezdte meg 2007-ben a tokaji Rákóczi-vár feltárását, amit azóta is minden évben végez.
– 2008–2012: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság határozatlan idejű közalkalmazotti munkaviszonnyal kinevezett régész munkatársaként dolgozik Miskolcon. Ez idő alatt több nagyfelületű régészeti megelőző feltárást vezettett, illetve irányította ezen munkák tudományos feldolgozását és a leletanyag utógondozását is.
– 2007–2009 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Régészeti képzésén volt meghívott előadó. Több féléven keresztül oktatta a régésznövendékeket népvándorláskoros főkollégium, anyagismeret és szeminárium tantárgyak keretében.
– 2012 szeptemberétől a Tokaji Múzeum régész munkatársaként dolgozik, fő feladatának tekintve a tokaji Rákóczi-vár, a Tokaj belvárosi és a Tokaj környéki régészeti lelőhelyek feltárását, megkutatását, illetve tudományos szintű feldolgozásukat.
– 2013. május elsejétől az akkor önálló intézménnyé vált (a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóságtól 2013 január 01-el elszakadt) Tokaji Múzeum megbízott igazgatójaként dolgozott. Megbízatása 2015 június 30-ig tartott.
– 2015 júniusától igazgatóhelyettesként, majd a státusz megszüntetése után régészként dolgozik a Tokaji Múzeumban. Fő feladatai a régészeti osztály feladatainak ellátása, és emellett a múzeum bizonyos máscélú pályázatainak lebonyolítása, elszámolása.
– 2019 májusától 2023 áprilisáig a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója. Fő feladatai közé tartozik a magyarság kialakulásában szerepet játszó ázsiai lovasnépek kutatása, a magyar őstörténet, a honfoglalás és a korai Árpád-kor kutatása.
Tudományos tevékenységek, intézeti tagságok – 2001–2006 között tagja volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Szakának Őskoros Régészeti Műhelyének és Népvándorláskoros Régészeti Műhelyének.
– 2005–2010 között részt vett a Csáji László Koppány által koordinált keletkutatási programban, melynek keretében Indiában és Oroszországban (Délnyugat-Szibéria) is végeztek tudományos, főképpen régészeti-néprajzi témájú kutatásokat.
– 2007 óta Tokaji Várbarátok Köre Egyesület tagja, 2008-ban pedig az egyesület elnökének választották, mely tisztséget azóta is betölti. Emellett 2007 óta végzi minden évben a tokaji Rákóczi-vár régészeti feltárását.
– 2011 óta a Miskolci Akadémiai Bizottság tagja, mely bizottság több programot szervez illetve koordinál, többek között az évente megrendezésre kerülő Régiós Konferenciát, melynek keretében bemutatják Északkelet-Magyarország újabb régészeti eredményeit.
– 2011-ben egyik főszervezője volt a Tokajban megrendezésre kerülő Castrum Bene Egyesület XVII. vándorgyűlésének, mely három napos középkoros régész konferencia volt 2011. május 6-8. között. A konferencia témája: Várak és Erősségek a XVI–XVII. században.
– 2012-ben a főállásban végzett régészeti és tudományos munkák mellett, a Tokaji Múzeum akkori igazgatójával, Jaczkó Zsolttal együtt nagyon sokat tett azért, hogy a múzeum muzeális kiállítóhellyé degradált működési engedélyét területi múzeum szintű működési engedélyre változtassák, hogy a 2013. 01. 01-i átszervezéskor Tokaj Város Önkormányzata méltó rangú múzeumot vehessen át a megyei szervezettől.
– 2013-tól a tokaji Helyi Értéktár Bizottság tagja, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság ülésein is rendszeresen részt vesz.
– 2013-ban egy hosszú távú „magyar–orosz” programot indított útjára, melynek célja Tokaj Város orosz kapcsolatainak erősítése. Ezen hosszú távú program első lépéseként „Magyar-Orosz Barátság” emléktáblát és Turkoly Sámuel emlékére kopjafát avatott több más szervezettel együtt a múzeum kertjében.
– 2013. május elsejétől múzeumvezetőként törekedett rá, hogy a Tokaji Múzeum bekapcsolódjon minden országos múzeumi rendezvénysorozatba, illetve szorosan együttműködjön Tokaj város kulturális és oktatási intézményeivel.
– 2014. december 6-án nagyszabású ünnepség keretében megkoszorúzták a Tokaji Múzeum kertjében elhelyezkedő orosz-magyar emléktáblát és Turkoly Sámuel kopjafát, illetve Szent Efrém férfikar koncertet szerveztek az ortodox templomban.
– 2015. február 10-én a Tokaji Múzeum, az Orosz Föderáció Magyarországi Nagykövetsége és a Magyar Huszár- és Katonai Hagyományőrző Szövetség közös rendezésében valósították meg az „Az orosz-magyar kereskedelmi kapcsolatok kialakulásának történetéről” című rendezvénysorozatot, ahol a Tokaji Múzeum anyagából történelmi életképet rendeztek be, illetve a Múzeum egy az orosz borvásárló bizottság történetét bemutató tablókiállítással is bemutatkozott, továbbá vetítéses előadást is tartott Makoldi a borvásárló bizottság történetéről. A rendezvénynek az Orosz Kulturális Központ adott helyet Budapesten.
– 2015 szeptembere és 2016 márciusa között irányította a Tokaji Múzeum műemléképületének teljes külső- belső felújítását és ezzel párhuzamosan felügyelte új tagintézményük, a Világörökségi Bormúzeum 2000 m2-es épületének teljeskörű átépítését és felújítását, illetve a 2015. november 10-én megnyíló új állandó kiállítás átadását.
– 2015. december 4-6 között háromnapos orosz-magyar katonai hagyományőrző konferencia és találkozó egyik főszervezője volt a Tokaji Múzeum, Tokaj Város Önkormányzata és a Magyar Huszár- és Katonai Hagyományőrző Szövetség közös rendezésében, melyen Simicskó István honvédelmi miniszter és a doni-kozák katonai hagyományőrző hadsereg főparancsnoka, Viktor Goncsarov is részt vett.
– 2015. december 6-án megkapta a Magyar Huszár- és Katonai Hagyományőrző Szövetség aranykeresztjét.
– 2016. április hónap második felében tanulmányúton vett részt Északkelet-Kínában, ahol az ázsiai hunok és a szkíták régészeti hagyatékát tanulmányozta Pekingben, Belső-Mongóliában és Xianban.
– 2016 folyamán a tokaji ortodox-templom műemléki felújításhoz kapcsolódó régészeti feltárást vezette.
– 2016. december 10-én megkapta az Orosz Föderáció Doni-Kozák Hadseregének vezetőjétől az Orosz Föderáció Bachlanov-keresztjét.
– 2017 ben a Tokaji Múzeum képviseletében Tokajban három helyszínen, Bodrogkeresztúrban a római katolikus templomnál végezett megelőző feltárásokat.
– 2017 évközben megírta a Tokaj város településrendezési tervéhez kapcsolódó régészeti munkarészt, melynek során 52 régészeti lelőhelyet ismertetett a város közigazgatási területén.
– 2017 júliusa óta A Tokaji Országzászlóért Egyesület titkára.
– 2017 december 9: V. Magyar-Orosz Barátság Nap szervezése, lebonyolítása
– 2018-ban a Nemzeti Kulturális Alapnál megpályázta, megszervezte, majd lebonyolította a Tokaj-hegyaljai és Tisza-menti várak régészeti és turisztikai lehetőségei napjainkban c. konferenciát (2018. szeptember 14.), melyhez konferenciakötet is készült.
– 2018. december 8-án, Tokaj Város Önkormányzatával, illetve a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző szövetség közös szervezésében szervezőként és lebonyolítóként részt vett a VI. Magyar-Orosz Barátság Napja elnevezésű rendezvény kivitelezésében.
– 2007 óta minden évben ássa és népszerűsíti a tokaji Rákóczi-várat, 2008 óta minden év októberének első vasárnapján megrendezi és lebonyolítja a Tokaji Vár Napját (a Tokaji Várbarátok Köre Egyesület elnökeként
– 2008 óta a Tokaji Várbarátok Köre Egyesület elnöke, 2017 óta a Tokaji Országzászlóért Egyesület titkára és alapító, illetve vezetőségi tagja a Tokaji Pap Miklós Népfőiskolának is alapítása óta.
– 2016 óta tart magán- és egyesületi meghívásoknak eleget téve előadásokat a külföldi útjain szerzett tapasztalatai, illetve egyéni kutatásai alapján a sztyeppei lovasnépek Kárpát-medencei és sztyeppei kapcsolatairól, kialakulásukról, az őskori, és népvándorláskori történetükről; és főképpen kapcsolatukról a magyarsággal. Az előadások éves száma változó, általában 15–20 előadás évente.
– 2017 óta Simon Zoltánnal és Juan Cabelloval együttműködve többtucat műemlék építéstörténeti tudományos dokumentációjának elkészítésében vett részt.
– 2019. május 14. óta a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója, feladata a magyarságkutatással kapcsolatos régészeti feladatok ellátása.
– 2020 tavaszán a Magyarságkutató Intézet és a Kiskun Múzeum együttműködésében feltárásara került Kiskunfélegyháza Terjék-tanyán egy honfoglaló magyar temető.
– 2020 nyarán-őszén pedig a Tokaji Múzeummal együttműködve a tokaji Rákóczi-vár és a bodrogkeresztúri római-katolikus templom felújításához kapcsolódó feltárásokat vezette.