bélyegkép|Díszített borítója a Matica slovenská alapszabályainak A Matica slovenská (MS) a legrégebbi szlovák nemzeti kulturális és tudományos szervezet. A MS székhelye Turócszentmárton (szlovákul Martin) város mint a szlovákok kulturális központja. Itt alapították az intézményt 1863-ban, és 1919-ben tevékenységét újjáélesztették. Az MS jogi személy. Szervezeti egységeit Szlovákia területén és külföldön is létesíti. Az MS helyzetét és tevékenységét a Tgy. a Matica slovenskáról szóló 68/1997 sz. módosított törvény és saját alapszabálya határozza meg.
Kalendárium 1861
A június 6–7-én Turócszentmártonban rendezett Szlovák Nemzetgyűlés politikai programjában – közismert nevén A szlovák nemzet memorandumában – szerepelt egy szlovák kulturális egyesület megalakításának gondolata. Ugyanakkor az MS Állandó Nemzeti Bizottsága az elképzelés valóra váltására Ideiglenes Bizottságot állított fel. Az Ideiglenes Bizottság mindent megtett az ügy érdekében, kidolgozta a létesítendő egyesület első alapszabályát, és kieszközölte ennek hivatalos jóváhagyását a bécsi császári udvarnál.
1863
Az egyesület megalakításának terve megvalósult, az MS augusztus 4-én Turócszentmártonban rendezett 1. alakuló közgyűlésén, a Szent Cirill és Metód szláv apostolok népünk földjére érkezése alkalmából rendezett millenniumi ünnepsége keretében megalakult a Matica slovenská. Célját nemzeti és keresztény elvek szellemében határozták meg: „…felkelteni az erkölcsi és hasznos ismeretek iránti érdeklődést, terjeszteni, erősíteni ezeket az értékeket a szlovák nemzet tagjainak körében; ápolni és támogatni a szlovák irodalmat és a szépművészeteket, mindezzel elősegíteni a szlovák nemzet anyagi jólétének megvalósítását, és dolgozni jó hírnevének terjedése érdekében.” Az MS első elnökének Štefan Moysest, a besztercebányai katolikus püspököt, első ügyvivő alelnökének Karol Kuzmányt, evangélikus szuperintendenst választották meg. Az MS első bizottságában a szlovák nemzet legjelentősebb és legaktívabb képviselői, Jozef Miloslav Hurban, Michal Miloslav Hodža, Ján Francisci, Štefan Marko Daxner, Viliam Pauliny-Tóth, Adolf Dobriansky és mások kaptak helyet. Jóváhagyták és az MS hivatalos nyelvévé nyilvánították a Štúr-féle szlovák nyelvet.
1864
Az MS a 2. közgyűlésén hozott döntésével elfogadta a nyomtatásban megjelenő valamennyi maticás kiadvány és dokumentum vonatkozásában (a Martin Hattala által megreformált) a szlovák irodalmi nyelv Štúr-féle normáját, valamint a latin írásjeleket.
1865
Az MS első, Svetlica nevű turócszentmártoni épületét az intézmény 3. közgyűlésén, augusztus 8-án, ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének. Az építészeti munkálatok költségeit nemzeti adományokból fedezték.
1866
Október 12-én Bécsben I. Ferenc József osztrák császár fogadta a Viliam Paulliny-Tóth vezette MS-delegációt, a küldöttség az elveszített osztrák–porosz háborút követően az MS és a szlovák nemzet nevében támogatásáról biztosította az uralkodót. Átnyújtották neki az „MS alapító tagja” díszoklevelet, a császár a kitüntetést elfogadta.
1869
Március 3-án Turócszentmártonban megalakították a Könyvnyomtatási Részvénytársaságot. Elsődleges feladatául a könyves kultúra területén a szlovák és maticás kiadványok készítése kedvező feltételeinek biztosítását határozták meg. Szentkereszten (Garamszentkereszt) július 5-én szt. Cirill és Metód ünnepén elhunyt az MS első elnöke, Štefan Moyzes, besztercebányai püspök (született 1797. október 24.).
1873
Az MS alelnöke, Viliam Pauliny-Tóth és titkára, František Víťazoslav Sasinek a Könyvnyomtatási Részvénytársaság által kinyomtatott, Szálvy József miniszterelnöknek címzett Pro memoria Matice slovenskej (Pro memória Matica slovenská) c. apologetikus iratban reagáltak a magyar soviniszta politika és sajtó MS ellen irányuló támadásaira.
1875
A magyar kormány november 12-én megszüntette az MS tevékenységét. Elkobozta összes vagyonát, pénzügyi alapját később (1885-ben) a Magyarországi Tót Közművelődési Egyesület rendelkezésére bocsájtotta a szlovákok elmagyarosításának céljával, a közgyűjteményeket a megyei múzeumok között osztotta szét. Az MS az 1863–1875 közötti időszakban széleskörű gyűjtői, kiadói, népművelői és tudományos tevékenységet fejtett ki. Levéltári, könyvtári és muzeális gyűjteményeket létesített, 82 kötetnyi könyvet, köztük az első szlovák tudományos folyóirat a Letopis MS (Matica slovenská évkönyve) 12 évfolyamát adta ki. Ösztöndíjat biztosított a szlovák tudósok és diákok számára, hazai és nemzetközi kapcsolatokat létesített szláv kulturális intézményekkel és maticákkal, úgymint a Szerb Matica (1826), a Cseh Matica (1831), az Illir Matica (1842), a Luzsicai szorb Matica (1867), a Galíciai-orosz Matica (1848), a Morvai Matica (1849) és a Szlovén Matica (1864). Az MS 1875. novemberi bezárását követő ismétlődő kísérletek az intézmény tevékenységének felújítására nem jártak sikerrel. Tevékenységét más országos hatáskörű kulturális egyesületek, főképpen a Živena (Zsivena Nőegyesület, 1869), szt. Vojtech (1870), Slovenský spevokol, (Szlovák Énekkar (1872) és a Muzeálna slovenská spoločnosť (Szlovák Múzeumi Egyesület, 1893) folytatták.
1893 bélyegkép|A Letopis Matice slovenskej – az első szlovák tudományos folyóirat Štefan Furdek szlovák aktivista és római katolikus pap megalapította Chicagoban (Illinois, USA) az Amerikai Matica Slovenskát. Érdemeket szerzett még szlovák kulturális és egyházi egyesületek és iskolák fejlesztésében, az Egyesült Államokban. Furdek az Amerikai Szlovák Liga (Slovenská liga v Amerike), az ottani szlovákok csúcsszervezetének (1907) első elnöke is volt.
1919
A Csehszlovák Köztársaság megalakulását követően a Szlovákia igazgatásával megbízott teljhatalmú miniszter, Vavro Šrobár, január 1-én dekrétumban jelentette be az MS tevékenységének felújítását. Az újjáélesztés közgyűlését augusztus 5-én rendezték meg Turócszentmártonban. Az újjáéledt MS elnökévé Pavol Országh Hviezdoslav.ot, František Richard Osvaldot, Matúš Dulát (1918–1919-ben a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke) és Vavro Šrobárt választották meg, gazdasági igazgatója Jozef Škultéty és Jaroslav Vlček lett. Az MS folytatta korábbi tudományos, népművelői, közgyűjtemény-alapítói és kiadói tevékenységét. Tagsági bázisát a helyi szervezeteiben kezdték újjászervezni. Az MS történelmileg első helyi szervezete november 2-án Turócszentmártonban alakult meg. Az év végéig, két hónap leforgása alatt, Szlovákia területén a Maticának összesen kilenc helyi szervezete alakult meg.
1920
Az MS augusztus 25-én Turócszentmártonban rendezett 2. közgyűlésén jóváhagyták az intézmény első három – Nyelvi, Irodalmi és Történelmi Szakosztályának a megalakítását és megszavazták tagjaikat. Ezt követően alakult meg a Művészeti, (1921), Pedagógiai (1926), Természettudományi (1927), Filozófiai (1941) és Szociológiai Szakosztály (1944).
1922 bélyegkép|A Matica slovenskej kiadói kiadása 1863–1875 között Az MS átvette a Jozef Miloslav Hurban által 1846-ban alapított és Svetozár Hurban Vajanský és Jozef Škultéty által 1881-ben felújított legrégebbi szlovák kulturális folyóirat, a Slovenské pohľady (Szlovák Nézetek) kiadásának stafétabotját. MS kezdeményezésére megalakult Turócszentmártonban a Műkedvelő Színjátszók Központja.
1926
Augusztus 26-án Turócszentmártonban ünnepélyesen megnyitották az MS új, második épületét. Az ünnepségen 15–20-ezer szimpatizáns vett részt. Az MS jelenlegi székhelyű épülete építészeti szempontból Turócszentmárton város reprezentatív architektonikus objektumai közé tartozik. Az épület nemzeti kulturális műemlék.
1932
A május 12-i turócszentmártoni közgyűlés jelentősen befolyásolta az intézmény irányultságát, főképpen a Szlovák helyesírási szabályainak jellegéért folytatott küzdelem kapcsán. A figyelme központjába a Nemzeti program került, minek köszönhetően a Matica tudományos munkássága intenzívebbé vált, és kiadói tevékenységét kiterjesztette.
1940 bélyegkép Az Oktatási és Nemzeti Népművelés Minisztériuma Pozsonyban február 12-én jóvá hagyta az új Szlovák helyesírás szabályait – a bohemizmusok mellőzésével, a szabályzatot az MS készítette el, és adta ki a Nyelvi Szakosztályával együttműködve (szerkesztő Anton Augustin Baník). Az MS május 12-i eperjesi közgyűlésén Jozef Škultétyt az MS örökös tiszteletbeli gazdasági igazgatójává nyilvánította. Az MS új gazdasági igazgatójává a közgyűlés Jozef Cíger Hronskýt, titkárává Ján Martákot, Danislav Mečiart és Jozef Cincikót választotta. Az MS vezetése elvetette a kormánynak azt a javaslatát, hogy a Matica tagsága automatikusan beépüljön a Andrej Hlinka Szlovák Néppártjának politikai tagságába.
1941
Az MS kezdeményezésére, május 1-én Turócszentmártonban, megalakult a Szlovák Nemzeti Könyvtárak Egyesülete. Fő feladatát a szlovák lakosság és Szlovákia témájú kiadványok beszerzésében és megőrzésében jelölték meg.
1943
Az MS szakosztályának megbízásából megalakult Turócszentmártonban Európa egyik legmodernebb nyomdai vállalkozása a Neográfia Részvénytársaság Egyesülete.
1944
Az 1944. augusztus 29-én kitört a szlovák nemzeti felkelés, az egyik legjelentősebb fegyveres ellenállás a náci Németország által megszállt Európában. A harcokba az MS tagjainak és funkcionáriusainak ezrei vettek részt, többek között Ján Marták, Július Barč-Ivan, Alexander Hirner, František Oktavec, Vavro Šrobár, Laco Novomeský, a fiatalabbak közöl Vladimír Mináč, Roman Kalický vagy Eva Kristinová.
1945
Január 25-én az MS turócszentmártoni helyi szervezetének munkahelyét elhagyta több kiváló dolgozója és funkcionáriusa: Jozef Ciger Hronský (gazdasági igazgató), František Hrušovský (tudományos szakosztályok titkára), Stanislav Mečiar, Jozef Cincik (mindkettő az MS titkára) és Koloman Geraldini, Dezíder Nágel, Ján Okál és Jozef Kobella szakmai előadó, akik azonosultak az akkori (1939–1944) Szlovák Köztársaság rendszerének hivatalos kultúrájával. Életük végéig vállalták az idegen száműzetést. Nevüket nemcsak az MS aktivistáinak sorából, hanem a nemzet kollektív emlékezetéből is törölni kellett. A Szlovák Nemzeti Tanács Oktatási, Népművelési Megbízói Hatóságának (Poverejnítcvo Slovenskej národnej rady pre školstvo a osvetu) döntése értelmében április 11-én az MS igazgatását ideiglegesen Ján Marták vette át. Az 1945. augusztusi turócszentmártoni közgyűlésen megválasztották az intézmény új elnökeit, Laco Novomeský és Jur Hronec személyében.
1948
A kommunista rendszer államosította az MS Neografia Kiadói Vállalatát. Az illetékes politikai szervek 1949-tól 1953-ig terjedő időszakban folyamatosan felszámolták az MS tudományos tevékenységét, szélnek eresztették tagsági bázisát, és tevékenységét a népművelésre korlátozták. Az MS szakbizottságai addigi tudományos tevékenységüket a pozsonyi Szlovák Tudományos és Művészeti Akadémia illetékes intézeteiben folytathatták.
1954
A Szlovák Nemzeti Tanács áprilisban megszavazta az MS-ről szóló törvényt, küldetésével és történelmi helyzetével ellentétesen államosította az intézményt, és torzóját egyesítette a Szlovák Nemzeti Könyvtárral. Az MS eredeti neve alatt csak a nemzeti könyvtár és könyvtudományi intézet feladatait láthatta el.
1958
A kommunista rezsim koncepciós pert indított a Nemzeti enciklopédia c. lexikográfiai mű készítői ellen. Az MS következő tagjairól van szó: Alexander Hirner, Ján Olexa, Jozef Telgársky, František Oktavec; többévi börtönnel sújtották őket. A koncepciós perrel összefüggésben, pártfegyelmik és más, a Matica ellen indított politikai beavatkozás következtében az intézmény még több dolgozójának távoznia kellett, Ján Marták gazdasági igazgatónak sem kegyelmeztek.
1959
Tekintettel az MS törvényben garantált önállóságára és tevékenységének saját hazájában történő jelentős korlátozására, az argentínai Buenos Airesben megalapították a Zahraničná Matica slovenskát (Külföldi Matica Slovenská), melynek elnökéül Jozef Cíger Hronskýt választották.
1963