A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (röviden: HVIM) nemzeti radikális, szélsőjobboldali ifjúsági szervezet. A HVIM jelszavai: „Hit, hűség, bátorság”. Jelképe az országalma.
Története A mozgalmat 2001-ben Toroczkai László alapította. Nevét a Trianon előtti Magyarország (Horvátország nélküli) közigazgatási beosztásáról kapta, ami leegyszerűsítve 63 vármegyéből és a Magyar tengermellékből (Fiume) állt.
A mozgalom elnöke 2006. október 28. óta Zagyva György Gyula. Elődje, Toroczkai László 2006. október 6-án jelentette be lemondását a tisztségről az őt ért támadások után, amelyek az MTV-székház ostroma miatt érték.Zagyva György Gyula lett a HVIM elnöke , kuruc.info, 2006. november 10. Toroczkai Lászlót a közgyűlés a HVIM tiszteletbeli elnökének választotta.
A HVIM gondozásában jelenik meg 2003 februárja óta a Magyar Jelen című hetilap is, ám kiadása 2005 áprilisa és 2007 februárja között szünetelt.
Az elnevezés eredete balra|bélyegkép|A Magyar Királyság vármegyéinek térképe (Magyarország, Horvátország és Szlavónia), 1886-1918
A Hatvannégy Vármegye kifejezés egy, a trianoni béke után keletkezett leegyszerűsítés eredménye.
1918 előtt Magyarországon 90 törvényhatóság működött: 63 vármegye (1881-től), Budapest székesfőváros, 25 további törvényhatósági jogú város, végül a sajátos jogállású és földrajzi fekvésű Fiume város és kerülete.
Az egyszerűsítés során a Magyarország területén lévő törvényhatósági jogú városokat és Budapestet azon megyék részének tekintik, melynek területén azok feküdtek. Mivel Fiume város és kerülete Magyarországtól földrajzilag elszigetelten állt, egyetlen magyar vármegyével sem volt szomszédos, ezért külön, 64. vármegyeként kezelik.
E felfogás Trianon után eléggé elterjedt, például a szegedi Dóm téren látható, az 1920-as évekből való címerábrázolások is ezt követik.
Tevékenységük Szegeden, 2001. április 21-én Toroczkai László megalapítja a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM). Az alapító a mozgalom jelszavául a „Lelkünk Istene a szabadság!” mondatot választotta. A mozgalom 2001. május 16-án, Budapesten, a Magyarok Házában tartotta bemutatkozó sajtótájékoztatóját, ahol Toroczkai László bemutatta a HVIM által kidolgozott Új Évezred-Új Békeszerződés elnevezésű tanulmányt. A HVIM 2001. augusztus 17-18-19-én megtartotta az I. Összmagyar Nemzeti Ifjúsági Találkozót (a későbbi Magyar Szigetet) a Kismaros és Verőce között fekvő egykori KISZ táborban. A rendezvényen mintegy 100–150 fiatal vett részt az egész Kárpát-medence területéről. A találkozón számos közéleti személy fellépett, többek között Dévai Nagy Kamilla, Bethlen Farkas, Szakács Gábor, Lakatos Pál, Bethlen Gábor és a szabadkai Robertino Knjur, a szerbiai Otpor (Ellenállás) egyik vezetője is. 2001. november 10-én a mozgalom tiltakozó demonstrációt tartott a budapesti román nagykövetség előtt a romániai magyarokat ért atrocitások (a verespataki magyar épületek lerombolása, a magyarországi tankönyvek elleni rendőrségi hajsza és az ártatlanul bebörtönzött kézdivásárhelyiek ügye) miatt. A tüntetésen több százan vettek részt. A követségnél összegyűlt tömeg előtt Kurucz István (Kolozs vármegyéből) elszavalta Reményik Sándor Templom és iskola című versét, majd Toroczkai László mondott beszédet. A HVIM elnöke végül átadta a mozgalom petícióját Petru Kordos, román nagykövetnek. A tüntetést követő napon a román külügyminisztérium nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy „Magyarországon olyan – a két világháború közötti időszakra jellemző – mozgalmak bukkannak fel ismét, amelyek jellegüknél és céljaiknál fogva veszélyeztetik Európa stabilitását és károsan befolyásolják a román–magyar kapcsolatokat.” A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint „revizionista, szélsőségesen nacionalista jellegű” tüntetés zajlott a román nagykövetség épülete előtt. 2002. február 9-én Budapesten, a Magyarok Házában került sor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom első Közgyűlésére. A gyűlés résztvevői elfogadták az Alapszabályt és megválasztották a mozgalom 11 tagú elnökségét. Elnöknek a HVIM alapítóját, Toroczkai Lászlót, tiszteletbeli elnöknek Mauer Oszkárt választották. 2002. február 23-án a mozgalom Szlovákia Nagykövetsége előtt tiltakozó demonstrációt tartott a szlovák parlament által – a státusztörvény ürügyén – elkövetett magyarellenes kirohanások, valamint a felvidéki nemzettársainkat megfélemlíteni akaró szlovák politikai erők ellen, illetve a Beneš-dekrétumok eltörlése és magyar nemzetiségű felvidéki katolikus püspök kinevezése ügyében. Beszédet mondott Lészkó Károly, az ifjúsági mozgalom felvidéki elnöke, Toroczkai László országos elnök és Mauer Oszkár tiszteletbeli elnök. A tüntetést követően a szlovák külügyminisztérium csodálkozásának adott hangot és követelte, hogy a magyar kormány határolódjon el a mozgalomtól. 2002. március 24-én útnak indult Csángóföldre a HVIM által összegyűjtött adomány. 2002. május 4-én tizenötmillió magyar egységéért tüntetett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a Kossuth téren. Toroczkai László, a mozgalom elnöke Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt azon kijelentésére utalva, miszerint tízmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni azt mondta: „úgy kell éreznünk, hogy aki ezt mondta, lélekben is tízmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni”. A Rákóczi-lovasszobor körüli területet megtöltő, többezres tömeg előtt Toroczkai László kijelentette: ha mind a 15 millió magyarnak szavazati joga lenne, elsöprő erővel győzött volna a nemzeti jobboldal. 2002. június 4-én Budapesten a HVIM megtartotta első Trianonra emlékező fáklyás felvonulását a francia, a jugoszláv, a román és a szlovák nagykövetség érintésével. A többezres tömeg a Regnum Marianum-kereszttől indult, majd Franciaország és Szerbia követsége előtt megállva, végigvonult a Dózsa György úton. 2002. június 4-én a fáklyás felvonulásról hazafelé tartó, korábban a szlovák követség előtt beszédet mondó Lészkó Károly (a HVIM felvidéki elnöke) útlevelét a szlovák határőrök széttépték, s kijelentették, hogy „nem mehet vissza többé Budapestre a fasiszta barátaihoz”. 2002. augusztus 14–18. között került megrendezésre a II. Magyar Sziget fesztivál, amely immár a legnagyobb kárpát-medencei nemzeti ifjúsági fesztivállá nőtte ki magát. Olyan közéleti személyiségek jelentek meg, mint Beregszászi Olga, Bencsik András, Bayer Zsolt, Haeffler András, illetve ott voltak a legnépszerűbb együttesek közül az EDDA, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai, a Kormorán (együttes), a Magozott Cseresznye és sokan mások. 2002. szeptember 12-én Csíkszereda főterén a nagyszámú járókelő szeme láttára civil ruhás nyomozók és egyenruhás rendőrök megtámadták és életveszélyesen megfenyegették a HVIM négy tagját, helyi szervezete elnökét súlyosan bántalmazták. 2002. október 6-án a HVIM részt vett az aradi szentmisén, majd a több tucat vármegyés tag fegyelmezett sorokban átvonult a vesztőhelyre és a hivatalos megemlékezés keretén belül a mozgalom vezetői elhelyezték a 64 magyar kokárdával ékesített koszorút az aradi vértanúk emlékművén. A koszorúzást követően néhány balliberális lap hazugságokkal árasztotta el olvasóit, azt állítva, hogy a HVIM tagjai megzavarták a rendezvényt, s kifütyülték a beszédet mondó Szili Katalin házelnököt. a mozgalom emiatt pert indított a Népszabadság napilap ellen, a pert később a HVIM megnyerte. 2002. december 15-én a HVIM tiltakozó demonstrációt tartott Budapesten a Károlyi Mihály-szobornál közösen a Magyarok Világszövetségével és a Jobbik Magyarországért Mozgalommal. A tüntetésen több mint tízezren vettek részt. A megmozdulással jelezni kívánták mélységes felháborodásukat annak kapcsán, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, valamint kormányának több tagja részt vett az Adrian Năstase román kormányfő által Budapesten rendezett fogadáson, ahol az 1918. december elsején román szeparatista erők által összehívott gyulafehérvári román nagygyűlés határozatát, valamint Erdély kirablását és leigázását ünnepelték. 2002 decemberében Toroczkai László Kanadában járt, ahol a Torontói Magyar Központ (a nyugati magyar emigrációi legnagyobb kulturális központja) színültig telt Petőfi-termében tartott előadást. 2003 februárjában a HVIM gyűjtést indított a leukémiás székelyudvarhelyi lány, Török Noémi megsegítésére. A bukaresti kórházban kezelt 17 éves lányon a gyógyulás érdekében csontvelő-átültetést kellett volna végrehajtani. a mozgalom több hónapos munkával, gyűjtéssel közadakozásból összesen több mint 1,6 millió forinttal tudta a családot segíteni. Török Noémi a segítség ellenére kb. egy évvel később elhunyt. 2003 februárjában látott napvilágot Magyarországon a Magyar Jelen című országos hetilap első száma, melynek Toroczkai László volt a főszerkesztője és kiadója, kezdetben a Kanadában élő Szakállas Attilával közösen, majd 2004-től egyedül. 2003. március 8-án a mozgalom megtartotta első utcai demonstrációját az elszakított területeken. A második világháború óta ez volt az egyik legerőteljesebb, mondhatni úttörő jellegű, a magyarok jogaiért kiálló köztéri demonstráció a Szerbiához került területeken. A HVIM bejelentett tüntetést szervezett a szabadkai magyar főkonzulátus épülete elé. A mintegy 4–500 (rendőrségi források szerint 300) résztvevőt Mauer Oszkár köszöntötte, majd elmondta, hogy petíciót szeretnének átadni a konzulátus munkatársainak, amelyben megfogalmazzák aggályaikat a vízumkényszerrel kapcsolatban, s kérdéseikre megoldást várnak. Ezt követően Újhelyi Zoltán a mozgalom délvidéki elnöke szólalt fel, aki kifejezte aggodalmát a magyar kormány magatartása iránt, amelyet a státustörvénnyel kapcsolatban tanúsít. A felszólalók után, a tömeg átvonult a Lenin-parkból a konzulátus épülete elé, ahol átadták Pető János konzulnak a petíciót, a tömeg elénekelte a magyar és a székely himnuszt. A megmozdulás a szabadkai csarnokban ért véget, ahol mintegy ezer ember előtt mondott Toroczkai László gyújtó hangú beszédet, majd a Beatrice csapott a húrok közé. A tüntetésen kisebb atrocitás történt, miután szerbek egy csoportja megtámadta a tömegtől elszakadt ötfős magyar társaságot, akiktől erőszakkal elvették a magyar zászlóikat is. 2003. május 10-én a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Magyar Föderalista Párt, valamint a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsa tüntetést szervezett a magyarok jogaiért és a Beneš-dekrétumok ellen a felvidéki Komárom városában. 2003. június 4-én a trianoni diktátum aláírásának napján a mozgalom mintegy ötezer fő részvételével megtartotta második fáklyás felvonulását, ugyancsak az utódállamok követségének érintésével. A külképviseletek azonban ebben az évben már nem vették át a szervezet petícióit. 2003. augusztus 11–16. között zajlott a III. Magyar Sziget, amelyen mintegy ötezer fiatal vett részt. A több tucat előadó és zenekar közül néhányan, a teljesség igénye nélkül: Herczeg Flóra, Berecz András, Bethlen Farkas, Kiszely István (antropológus), Born Gergely, Kocsis István (író), Kiss Dénes, Borbély Imre, Csáky Zoltán filmrendező, Molnos Angéla, Szentesi Zöldi László, Csath Magdolna, Bakay Kornél, illetve a Beatrice, Kormorán, Oi-kor, Magozott Cseresznye, Ossian, Cool Head Clan, a csíkszeredai Role, az erdélyi Transylmania, Stratégia, Egészséges Fejbőr és a Romantikus Erőszak zenekar. 2003. október 5-én a HVIM az Arad vármegyei Magyarpécskán tartott összejövetelt, majd másnap a mintegy 120 vármegyés felvonult Aradon, ahol a mozgalom ismét fejet hajtott a vértanúk emléke előtt. 5-én este Toroczkai Lászlót és további 4 HVIM-tagot egy hatfős román fiatalokból álló banda támadott meg az RMDSZ székház előtt, ahol a szervezet a gyűlését tartotta. Toroczkaiék védekeztek, így verekedés alakult ki, melynek rövid idő múlva vége lett, a székházból ugyanis több vármegyés sietett a megtámadottak védelmére, így a románok megfutamodtak, majd rendőrökkel érkeztek vissza.