A bolgár ábécé (bolgárul българскa aзбука) Bulgária hivatalos nyelvének, a bolgárnak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 16. század folyamán. A bolgár három normája közül ezt az ábécét csak a fő, bulgáriai norma használja. A macedón nyelv saját cirill ábécét használ, a bánáti bolgár nyelvet pedig latin betűkkel írják.

Történet A bolgár nyelv írására 886-tól a glagolita ábécét használták, később a 10. századtól kezdve lassan átvették a cirill írást, annak is korai, egyházi szláv változatát. Orosz hatásra, a 18. században áttértek az Oroszországban is használatos, modern cirill írásra. Az elmúlt két században többször megreformálták az ábécét, kihagyva belőle a már nem használatos betűket. A legutolsó módosítás 1945-ben történt, amikor is kikerült az ábécéből a Ѣ és Ѫ betű. Azóta az ábécé 30 betűből áll.

A következő táblázat az aktuális ábécét tartalmazza, mellékelve a betűk kiejtését mutató IPA jelet is:

А аБ бВ вГ гД дЕ еЖ жЗ зИ иЙ йК кЛ лМ мН нО оП пР рС сТ тУ уФ фХ хЦ цЧ чШ шЩ щЪ ъЬ ьЮ юЯ я

Két bolgár mássalhangzó hangnak nincs saját betűje a mai bolgár ábécében, ezeket betűkapcsolattal jelöljük: дж [d͡ʒ] és дз [d͡z].

A mássalhangzóknak van kemény és lágy változata. Kivételt képeznek a ж, ш, ч és дж mássalhangzók, melyeknek csak kemény változatuk van. Valójában a lágy és a kemény változat két külön fonéma. Azonban a lágyság a mai bolgár irodalmi nyelvben az oroszhoz képest igen kis mértékű, a nyugati bolgár nyelvjárásokban szinte alig van meg, míg a keleti bolgár nyelvjárásokban erősebb. A lágyságot a mássalhangzó utáni ю, я és ь betű jelöli, ez utóbbi kizárólag o betű előtt állhat.

A keleti bolgár nyelvjárásokra továbbá jellemző a mássalhangzók allofónikus palatalizációja е és и magánhangzók előtt. Ez az irodalmi nyelvben hibának számít és egyfajta falusias, iskolázatlan ejtésnek minősül.

A щ betű nem jelöl külön hangot, hanem a ш és т betűk kombinációját [ʃt] vagy [ʃtʲ] jelöli.

Amikor magánhangzó után vagy ж, ш, ч és дж mássalhangzók után állnak, a ю és a я betűk két hangot jelölnek: [ju] és [ja]. Minden más esetben jelentésük: [ʲu] ill. [ʲa].

Átírás Cirill betűALA/LCAmerica Library Association & Library of Congress , Washington, 1997BGN/PCGNUnited Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems . Version 1.3. March 2000.ISOISO 9:1995, International Organization for Standardization , 1995UN/GOSTГОСТ 16876-71 – Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart) , Москва (Moskva), 1983WWSThe World's Writing Systems, New York, 1996DancsevA. Danchev, M. Holman, E. Dimova, M. Savova: An English Dictionary of Bulgarian Names: Spelling and Pronunciation, Nauka i Izkustvo Publishers, Sofia, 1989HivatalosTransliteration Law, State Gazette # 19, 13 March 2009. (in Bulgarian)MagyarHagyományos (MTA által javasolt) átírás а a a a a a a a a б b b b b b b b b в v v v v v v v v г g g g g g g g g д d d d d d d d d е e e e e e e e e ж zh zh ž ž ž zh zh zs з z z z z z z z z и i i i i i i i i й ĭ y j j j y y j к k k k k k k k k л l l l l l l l l м m m m m m m m m н n n n n n n n n о o o o o o o o o п p p p p p p p p р r r r r r r r r с s s s s s s s sz т t t t t t t t t у u u u u u ou u u ф f f f f f f f f х kh kh h h h h h h ц t͡s ts c c c ts ts c ч ch ch č č č ch ch cs ш sh sh š š š sh sh s щ sht sht ŝ št št sht sht st ъ ŭ ŭ ″ ǎ ã u a a ь – ’ ′ j j y y j ю i͡u yu û ju ju yu yu ju я i͡a ya â ja ja ya ya ja ѣ* i͡e e, ya ě ja, e ѫ* u̐ ŭ ǎ a

Az utolsó két betű csak az 1945 előtti szövegekben található.

Problémák a hivatalos átírással A hivatalos átírásnak van néhány problémája, ami miatt nem tekinthető a „legjobb” választásnak. Az átírás nem különbözteti meg az а és ъ betűt, mindkettőt a-val írja át (a "ъ" betű kiejtése hasonlít a román ă kiejtéséhez, így kb. a magyar "ö" betűnek felel meg kiejtésében -> български ≈ bölgarszki). A kettős betűk miatt – nyelvismeret nélkül – nehéz eldönteni, hogy az adott kapcsolat a bolgárban is kapcsolat volt-e, vagy csak az átírás miatt kapjuk a kapcsolatot: például az изход átírásakor az izhod alakot kapjuk, amiből nem lehet tudni, hogy a zh a z + h kapcsolata, vagy a [ʒ] (magyar zs) hang átirata. Hasonló a helyzet például a схема (magyarosan szhema) szónál is, átírása shema, ami lehet a s + h kapcsolata is, de az [ʃ] hang átírása is.

A szó végi -ия kapcsolatot egyszerűen -ia-val írják át (ez főként a településneveknél alkalmazott megoldás).

Jegyzetek

További információk Hivatalos bolgár átírás Transliteration of Non-Roman Scripts Omniglot.com L.L. Ivanov, On the Romanization of Bulgarian and English, Contrastive Linguistics, XXVIII (Sofia, 2003), 2, 109–118.

Kategória:Bolgár nyelv Kategória:Cirill eredetű ábécék